Bioszféra

Akkor én ezért nem találok
Az elmúlt napokban 3 percem sem volt, majd talán jövõ héten.
Na meg decemberben

Na most nézem, elfelejtettem reagálni..
Köszi szépen a magyarázatot!
Nagyon érdekes ez a téma.

Amint azt a gyõri audi példája mutatja, a nemzetközi védettségi hálózat részeként létezõ Natura 2000-es terület sem garancia arra, hogy ne építsenek rajta valamit a Természet kárára.... A Natura 2000-es területek nem csak a hazai jogban jól leírtak, haem ráadásul EU jog is védi... Szóval ez se segít ebben a helyzetben. Talán az segítene, ha minden korrupt politikust és hasonló döntéshozót a kenõpénz átvételével egyidõben azonnal kivégeznének, így nem volna lehetõség a területek átminõsítésére sem, legyen az homokgyep vagy tõzegláp...

Törvénybe kéne foglalni (ennek is vannak azért hátulütõi nyilván), hogy mikortól tekinthetõ valami lápnak. Pl. ha ez és ez a faj megtalálható benne, vagy ilyen és ilyen társulás, stb. És akkor kevesebb vita lenne és az ilyen ganéj társaságok, mint a (f)osan kussolnának. Láp, ergo ex lege védett, csá..

Azt vélem sokan lemondanak sok mindenrõl, friss zöldségrõl is (ami a vegetáriánusokat különösen sújthatja). A szõrmeproblémát bonyolítja hogy a forró égövek alatt élõket hidegen hagyja, max. egy afrikai vagy amazonasi törzsfõ formálna jogot leopárd-jaguár bundára. Ezeket primitívnek ítélik mert a kiváltság jelzésére magára ölt egy lenyúzott bõrt. Civilizáltan feldolgozva, kifinomult módon formálva ruházattá az már igen. Igaz ugyan ehhez nem elég egy szõrmés állat leölése, max. háromméteres grizzly "adná ki egyben" csakhogy az ellenkezik nem úgy mint a lebunkózott fókák Hideg égövön jól megtenné a megszólalásig hasonló mûszõrme, de hát az snassz mint gyémánt helyett üveg fülönfüggõ. Több az elõbbre való gond és megosztottság minthogy megölt állatok bõreit magukra öltõk jogait kezdjék nyirbálni. Elõbb jönnek a dohányosok, kerékpárosok... a sor hosszú és egyre újabbak születnek ami további elkülönülõ kis csoportokat hoz létre. A tömeg kiszámíthatatlan mert olyan mint az árvíz, földet termékenyíthet és pusztíthat egyaránt. Ellenben néhány táblákkal vonulgató embert nem vesznek komolyan.

Link

Lordom, ma már minden a jólétet kifejezõ jelkép lett, még a friss zöldség vásárlása is... Annyi de annyi mindenrõl le kéne szoknia ennek a fene nagy civilizációnak. :-(((

Szép, az biztos. Köszönöm!

Mester, ilyenkor a hülye is talál. Majd decemberben... az edulis...

Sokan hordanak állati eredetû szõrmebundát pedig a mûszõrmék kiválóan pótolják. A gond az hogy jólétet kifejezõ "nekem telik erre" jelképpé vált, mert ezeknél sokkal többen vannak akiknek nem telik fókabundára. Úgy vélem az ilyen fajta fizetõképes kereslet lényegesen alacsonyabb mint egy zsebpénzbõl is megvehetõ kisállatra pld. hörcsögbunda-aranyhörcsög arány (20 eFt - 450 Ft). Egy kedves kis jószágot vélhetõen többen és gyakrabban vesznek, mint aki bundába öltéshez több hörcsögöt ölt s döglött hörcsögbõrt ölt.

Szürke papsapkagombának kéne lennie... csak nemigen említik a fenyvesben való elõfordulását. De szerintem attól még az, vannak a neten tûleveles képek is. Kicsit "nélkülözött" fajnak tûnik. Még az is vitatott, hogy mérgezõ-e.

Pedig Neked semeddig se tart elgurulni az erdõ széléhez. Nálam 2-3 óra gyaloglás, mire egyáltalán kiérek. Na majd szombaton.

Tényleg jó képek, én is kedvet kaptam, de hiába van tele minden gombával, életemben elõször egyszerûen nincs idõm hetek óta egy normálisat gombászni.

Jó képek!!Kedvet kaptam egy kis gombázáshoz!
[mod.]

Persze, lehet simán. De attól még hidd el, hogy az orosz nõk hordanak szõrmebundát, nem is kevesen... Szerintem ez a dolog inkább annak szól, hogy sokan megkereshették õket, hogy ha már szelíd, hadd tartsanak egyet õk is otthon. Ugye ennek a fajta vadállat-birtoklási vágynak is van pár hódolója, s akinek sok van a zsebében, az egészen nagy állatot is tart (lásd pl.: tigris)... Ebben benne van az is, hogy uralkodni akar a vadállaton (vagy a küllemre vadállatnak látszó állaton) s ezzel kiemelkedni a környezetébõl, no meg a kivagyiság itt is jelentõs, mint a nagy és drága autók birtoklásánál.
Talán idellik egy oroszlános történet. Volt két angol srác, akik mentési céllal megvettek egy áruházi reklámakcióban árul oroszlánkölyköt. Felnevelték, persze tök szelíd lett, majd miután kinõtte a rendelkezésre álló terepet, kb. 2 éves korában, elvitték Afrikába, ahol a Born Free alapítvány és George Adamson (igen, az "Elzás" Adamson) segítségével az oroszlánt "visszvadították". Egy évvel késõbb a két srác elment a visszavadítás helyszínére (ahol Adamson addig is figyelemmel kísérte az oroszlánt) és megkeresték az egykori kölyküket. Az oroszlán megismerte és nagyon boldogan üdvözölte õket.
Nem sokkal késõbb az oroszlán átköltözött egy másik területre, amit már nem Adamson felügyelt, így voltaképp "nyoma veszett" a vadonban, a saját világában. Minden valószínûség szerint a vad oroszlánok normális életét élte eztán.
Megható videó az afrikai találkozóról:
Link

Nagyon sokan dolgoznak azon, hogy vadon élõ állatokat ember ne tarthasson, sajnos ez nem sok helyen lehetséges... Az elefántokról pl. tudni kell, hogy õket se sikerült háziasítani, s bár a világon többezer elefánt végez munkát az emberek számára, ezek mind kölyökként befogott s egyenként trenírozott _szelidített_ és nem domesztikált elefántok... A nõstények jól idomíthatóak, de a hím elefántokat soha nem is tudnák háziasítani, mivel túl veszélyes állatok...

Ó, kedves Tõled, kösznöm, étvágygerjesztõ ! :-)
A bársonyos pereszkéd igen csinos! A papsapkád az melyik fajhoz tartozik?

Gombák az elmúlt két napból: Link Link Link Link Link Link Link és egy csokor virág helyett Nolinak: Link

Nagyon nem lennék meglepve ahogy erõsödnek a mozgalmak a szõrmés állatok lemészárlása ellen. Állítólag arrafelé mondják: "Ha lövöldözés készül kitörni a kocsmában, idejében lépj el a pulttól", meglehet még idejében lépnek azaz profilt váltanak állatgyilkosból állatvédõre így a "zsé" is megmenekül, nem vész el csak átalakul.
Lavoisier 1789-ben kimondta "Természetes vagy mesterséges eljárások során semmi sem teremtõdik, axiómának tekinthetjük, hogy minden eljárásnál ugyanaz az anyagmennyiség van az eljárás elõtt és az után." Az anyagmegmaradás ismert mondókája "nem vész el csak átalakul" sok mindenre, emberekre is igaz. A Semmibõl anyag nem lesz de anyagiakban képes teleportálásra: észlelhetõ hogy a pénz emitt semmivé lesz, amott Semmibõl lesz...

Lehet, hogy ma ez a cél, de ezelõtt kb 60-70 évvel a szõrmeipart akarták könnyen kezelhetõ és igények szerinti tulajdonságokkal bíró rókákkal ellátni. Ha róka lennék, százmilliószor inkább lennék kényztetett kiskedvenc egy texasi ház udvarán, mint ugyanitt kucsma. :-) Amúgy meg sajnos még mindig milliószor több róka jár nõi testen, mint kedvencként. Ugyanez igaz a csincsillára és még egy rakat állatra. Az ilyen bundás nõk mellett szoktam jó hangosan megjegyzéseket tenni arra, hogy remélhetõleg õ is olyan körülmények közt éli le a hátralévõ nyomorult életét, mint a bundája eredeti tulajdonosa tette volt... Sajnos egyebet nem tehetek, mert a törvény bünteti.....

A háziasítások kapcsán még érdemes elolvasni Jared Diamond "Guns, Germs and Steel" c, könyvét (magyarul pl. itt kapható: Link - az angol ennek kevesebb, mint a felébe került...). Egyértelmûen benne vannak olyan dolgok, hogy miért nem lehet pl. a zebrát háziasítani (ma sem, mai technikákkal és tudással sem), s miért lehetett a lovat vagy a kecskét. Stb. Szóval kell legyen az állatban némi "affinitás", kell birtokoljon olyan tulajdonságokat, amik képessé teszik az ember általi tenyésztésre, legyen szó madárról vagy négylábúról.

Mivel ide is illik, belinkelem: Link Link

ZöldVillám a képekhez GRAT A kommentet rágom de nem vágom
Az ilyesmitõl iszonyodókra tekintettel írtam hogy nem akarom ráerõltetni a fórumra azt amitõl iszonyodnak. Amit érdekesnek találok ebben a témakörben, inkább a Képtárba teszem és nem a fórumra. Ott aki akarja megnézi, nem mellesleg elég sokáig virít jobbra lent is a nyílt térben Nem önsajnálatból írtam öncenzúrát Rögvest elmúlik elmúlásérzettel terhelt õszi melankóliám

Én is a narancsvörös tölcsérre tippeltem, azt jól ismerem a környezõ akácosokból. Csak ezek kisebbek.
Köszi a segítséget!

Noli átolvastam az eredeti csatolást is. Jujjdebolond rosszmájú leszek tán, megeshet hogy az egész oldal legfontosabb sora a bal felsõ kép felett van? "To receive the information about purchasing of our domesticated fox pups as pets, please contact us..." (a háziasított rókakölyök[kutyáink] vásárlásával kapcsolatos információ megszerzéséhez vegye fel a kapcsolatot...) oszt úgy elfilóztam... az egész tulajdonképpen a prémvadászat kiiktatása miatt indult el, minden más eredmény "melléktermék". Szõrmebundát kevesebben vesznek mint olcsó hobbiállatot tehát fordítanak egyet a dolgon, legyen hobbiállat a háziasított kisróka, divatõrületben sokra megy a sok kicsi Alapot ad Saint-Exupery Kis hercegének szelidítésre váró rókája, idehaza a kisVuk
Ui: ja és persze a domesztikálásnál nyilván olyan állat jöhet szóba amely valamiért kevésbé fél az embertõl, könnyebb megszelidíteni mint pld. a "házirigóm" lenne

Még jó, hogy nem a bokor után lévõ második ház mögötti. Szerintem az fenyõ-pereszke lehet. Polyporus badius az elsõ bár sokkal másabb a színe, mint Nolié volt. A tölcséresnél én inkább a narancsvörös tölcsérgombára szavaznék vs. rozsdasárga tölcsér... Aztán laccaria laccata a tipp erre Link

A granulatus melletti kicsi: Link

Milyen szürkék?

Na most van pár percem:
Egy orosz genetikus, Dimitrij Beljajev végzett prémállat tenyésztési céllal szelidítési kísérleteket ezüstrókákkal, még az ötvenes években. E kísérlet során egy csapat rókakölyköt nevelt fel, közben személyes kapcsolatban volt az állatokkal. Az állatok közül következetes választások sorával azokat szaporította tovább, amelyek nem féltek tõle. Ha egy róka oda mert menni hozzá, esetleg még hozzá is mert érni a kezéhez, az biztos befutó volt a szaporításban részt vevõk közt. Mindössze 8 generáció múltán a rókák teste kisebb lett, bundájukban pedig a kutyákra jellemzõ foltos mintázat jelent meg – holott a kutató kizárólag a szelídség alapján válogatott!
Az eredményül kapott barátságos, kutyaszerû rókák stresszhormonszintje is lényegesen alcsonyabb volt vad társaikénál. E rókák felnõttként is játékosak voltak, figyeltek az emberre, kíváncsiak, tanulékonyabbak lettek, pont, mint a kutyák.
Ha az ember egy adott tulajdonság alapján választ, az több egyéb jellemzõvel együtt változik meg. Ez természetesen más élõlényeknél is így van, a gének rendszerben állnak, összekapcsolódnak, így lehetséges, hogy egyik változása egy másik tulajdonságra is hat. Egy rakás genetikai eredetû betegség hasonló elven jött létre.

Háziasított orosz ezüstrókás videók:
Link
Link

Szeretnék segítséget kérni gombahatározásban Link (a szürkék ) Link Link Link
Köszi elõre is!

Sajnos nem megy olyan jól.
Aranyos rókák!

Erre a hsz-ra most muszáj reagálnom, "öncenzúra" nélkül felpakolni a következõ felvételeimet
Link
Link

Légy szárny és szem 200*, bocsánat azoknak akiknek esetleg rossz érzésük támad.

Ígérem legközelebb szebb képeket osztok meg...

A feletted lévõ hozzászólásban linkelt oldalt javaslom Neked is.

Írtam egy tök hosszú választ, csak lefagyott a gép, így elszállt. A lényeg, hogy nem hosszú. Bizonyíték: Link
Ha nem megy egyértelmûen az angol, ha ráérek éjjel vagy hajnalban újraírom, amit írtam, de most meló van.

Pontosabban az édesgetés-megszokás hamar megy, a fajtanemesítéshez, feladatra orientált szelekcióhoz valóban hosszabb idõ kell
1. A "beltenyészetet" tartom veszélyesnek (emiatt fellépõ génhibák külsõdleges elváltozást is okozhatnak)
2. Mellé a megszokás is gondot okozhat.

Szombaton délelõtt jártam egyet az Õrség északi peremén, és hoztam nektek pár gombát:Link , Link , Link , Link , Link , Link ,Link ,Link

Leesett, igazad van rossz hasonlat volt mert a megszokásra gondoltam. Legutóbb láttam egy filmet, mennyit veszõdtek egy, emberi felügyelet mellett felnevelt farkasfalka visszavadításával ilyesmit akartam kinyögni

A domesztikáció szerintem ahhoz egy hosszú folyamat.

Feltettem a "Spiderwoman" étkezését Link
Alulnézeti kép, rámontíroztam pár érdekesebb testrészét
Az álkaszás "száját" az összehasonlítás kedvéért tettem rá.

Igazad vagyon Laikusként már én is elfilóztam a kihalás szélére sodródó fajok megmentésével járó lehetséges "beltenyészeten" és ezzel járó géntorzulásaikon. Védett környezetben való szaporításuk egyúttal (szerintem) felvetheti olyan változás lehetõségét is ahogy a farkasok domesztikálódtak kutyává ki így-ki úgy. (Szélsõséges példával, megõrizhetnek néhány jellemzõt de pld. Tomi kutyán külsõleg semmi nem utal farkas õsre csupán ugatása. Egy vakkantás lelassítva kifejezett farkasvonítás).
Kutatásokra alapozva állítják, volt idõ amikor az emberiség is kihalás szélére sodródva csak pár ezer lelket számlálhatott. Ma hétmilliárd felé közelítünk. Közben alaposan megváltoztunk (tisztelet a kivételnek, az állati ösztön sajnos ma is felismerhetõ nemegyszer). A Biblia szemszögébõl pedig két embertõl származik mindenki. Köztudott, csak egymás között házasodó csoportokban (pld. a Biblia tanításait szó szerint követõ amish és mennonita közösségeken belül) gyakori a genetikai sérülések okozta, sokszor halálos betegség.
Laikus vagyok, de vannak fenntartásaim, fõleg a kis egyedszám miatti beltenyészet lehetõsége miatt. Ezen viszont már segíthet a megfelelõen alkalmazott géntechnológia
Ui: engedelmeddel megismétlem igen lényeges zárómondatod: "Hiába mentünk egy-egy fajt, ha élõhelyi közösségeket nem tudunk..."

Egyetértek!

A legnagyobb probléma e jó hírrel az, hogy nem elég újra megtalálni egy kihaltnak hitt fajt, hanem tudni kell, hogy van-e élettere, illetve hosszú távon fennmaradni képes méretû és genetikai diverzitású populációja. Nem túl optimista a hozzáállásom, tudom, de attól tartok, hogy egy kihaltnak hitt faj esetében hiába találnak egy-egy egyedet vagy esetleg kicsike csapatot, ezzel nincs megoldva a faj valódi fennmaradása... Az állatkerti tenyészakciók esetében is a legnagyobb gondot az jelenti, hogy tudnak-e olyan, nem rokon egyedekbõl álló csapatot létrehozni világszinten, amit vissza lehet telepíteni az eredeti élõhelyre s azok ott stabil, életképes közösséggé alakulhatnak. Annak nincs sok értelme, hogy a populációvá alakulásra, ottani élõhelyi viszonyokba beilleszkedésre képtelen állatcsapattal menjenek vissza a vadonba. :-(
Egyébként is a fajkihalásokban nyújtott közremûködésünk ugye ma már nem a vadászat, hanem az élõhelyek elvétele a fajoktól. Lásd még dunakeszi láp kontra auchan.
Hiába mentünk egy-egy fajt, ha élõhelyi közösségeket nem tudunk...

Illetve azon ismeretlen fajok kihalásáról NEM érkezõ híreket, amelyeket soha nem ismerhettünk meg...

LAM véleményeddel, laikus de gondolkodó emberként teljesen egyetértek.

Arról nem beszélve,hogy halvány lila dunsztunk sincs - a jelenlegi szépen csengõ 1,5-1,6 milliós adat ellenére - a földi fajok tényleges számáról ....kb. a 3 és 30 millió között akármennyi.. .és ez is inkább mesebeli (bio)számmisztika..és akkor a mikrobiológia néhány ágába bele se menjünk..

Korrigálok a szájnyílásnak sejtett pikkelyszerû lemezeket elõbb kétrétegûnek láttam, alaposabban megnézve nem látható elkülönülõ rétegekre utaló térbeli kontraszt. Felületük átmenete sima, egybeolvad. Az eléggé szabályos pigmentálás foltjai keltik a csalódást (a Képtárba legutóbb feltett "konyhai álkaszás" lábán a "repedés" kontúrjai szépen elkülönülve követik egymást emiatt 3D kiterjedésûnek látszik, annak is veszem cáfolásáig)
Tudom, a hallgatás nem jelent feltétlen beleegyezést, a passzív közöny sok esetben rejtett ellenérzést takar. Újra hangsúlyozom, nem hajt semmilyen feltûnésvágy, azt véltem érdekes lehet másoknak is egy-egy közelkép mely nem mikroszkóp alatt hanem in-situ "vadászattal" készült természetes közegében a "szõrösszemû szörnyetegekrõl". A "körkérdés" szükségtelen, marad az öncenzúra. Sajnos pillanatképeimnek fotomûvészeti értéke NINCS mivel javarészt félhomályos eldugott helyeken készültek ahol komoly elõkészületekre és technikai apparátus alkalmazására nincs idõ és hely. Emiatt nemegyszer elmosódott "riportképek" lesznek kompozíció nélkül a nyers történést rögzítve, a sorozatok között akad olykor pár értékelhetõ is. Néha segít a szerencse és elég fény van gyors és leblendézett expo-hoz. Ilyenek a "Szúnyog állkapcsai" vagy a "Légy nyelvet ölt I-II" jellegû képek. Eldöntöttem öncenzúrát gyakorlok, nem terhelem pókokkal utálatos rovarokkal a fórumot, bár az élet nemcsak pillangókról és virágokról szól. Vannak erre szakosodott "szájtok", ám azokat csak nézegetem és nem versenyzek "puszta kézzel" (aminél többet nem is akarok) Sir D. Attenborough-t megközelítõ felszereltségükkel. Sokat járom a netet de a MetNeten kívül másutt nem fórumozok (szerénytelenül mondhatom sok helyen megkedveltek, itt a MetNet "családias" közege marasztott évekig). Újabban egyre kevesebb késztetést érzek fotókkal "villogni" és hosszan filózni. Szívesebben olvasok zenét hallgatva vagy prímszámozok. Lehet hogy csak õszi melankólia ami elmúlik magától vagy velem
Jó napot, jó kedvet Mindenkinek

Hozzátenném az eddig ismeretlen új fajok felfedezésérõl is rendszeresen érkezõ híreket

Egy örömteli hír szerint az utóbbi 500 évben kihaltnak nyilvánított 187 emlõsfajból 67-et újra felfedeztek/megtaláltak.

Link
Elõször jött egy kis csapat õszapó, akik dumálva csipegettek az ablak alatti bokrokon, gyorsan felöltöztem, lementem, de ekkorra az õszapók már elmentek, volt helyettük viszont egy legalább ennyire dumás fenyvescinege csapat, akik az ezüstfenyõ ragacsos tobozából szedegették ki a magokat. :-)

Hoztam nektek képeket: Link Link

Van még két hasonlóan irizáló kép, véletlen szerencse volt hogy valamelyest élesek lettek, irizálásra nem is számítottam
Hatékonyan dolgozik ez a "szuperpók", tele van a hálója levéltetûvel, szúnyoggal, a pár perce lõtt sorozatnál éppen egy egész darazsat csomagolt késõbbre. A póknak akkora fonószemölcse van amekkorát még pókon nem láttam, nem csoda hogy sorozatban gyártja a "távvezetékeket" Összehasonlító fotó is van egy takácspók fonószemölcsérõl (említettem hogy nem menekült csak "hátat fordított" nekem, jelezve hogy "nem foglalkozik velem" ahogy sok rovar is teszi).
Van egy sikerélményem Évek óta próbálkozom hogy ne csak fogait (chelicerák) hanem "étkezését" is lefotózzam. Régebben egy kisebb GIF animra futotta, azon javarészt csak emésztõnedvei csepegése látszik, hogy a kaja "hova megy" az nem. Most egy pofátlan szúnyogot elhessentettem és fejest ugrott a hálóba. A pók otthagyta a darázscsomagolást és rárohant. Tán sokaknak nem gusztusos, ennyi év és kísérlet után végre elkaptam azt a pillanatot amikor a szájába gyömöszölte a szunyit. Be sem göngyölte hanem megforgatta és betömte valami pikkelyszerûen egymáson fekvõ hármas "párnázott" lemez mögé. Úgy vélem az a szájnyílása alulról. Majd megszakértitek
Elõzetes körkérdés: van pár sikerültebb kép a pókról, hónapok óta a legszebb és legnagyobb (1x1.5 cm mérete) pók amit láttam. Könnyen megeshet hogy csak nekem csodálatos a "rusnya féreg", én is elsõsorban "technikai megoldásait" csodálom, nem a szõrõs lábait. Nem akarom a fórumra erõltetni saját lelkesedésemet pusztán azért, mert hihetetlen méretû hálójával kivívta tisztelemet.
HA ELLENSZENVET KELT NEM TESZEK FEL TÖBB PÓKOS KÉPET!
(ezek a képfájlok mennek az "elfekvõbe" a tetragnatha násztánc mellé...khmm)
Mostanában kevés a "kedves" téma errefelé, ezért javarészt pókokat fotóztam és borzolhattam vele érzékenyebb kollegák idegzetét.
Ha megelégeltétek, leállok a pókokkal. (A száját még felteszem a Képtárba, azt vélem ritka látvány)
Most is volt szellõ, de a hálót "kitámasztottam" egy papírdarabbal mely fixen tartotta az obihoz képest. A háló nem sérült meg, a szellõ sem tudta libegtetni. Így is homályos lett sok kép, de már csak a pók "sajátmozgása" miatt ahogy a zsákmányt forgatta. Azért van néhány bemutatható kép is

De szép! :-)