Csillagászat és űrkutatás

Én a függönyökre gondolok. 6400-as ISO-val kimutatható égboltelszínezõdés nálam nem Sarki fény.


Téli csillagképek: rendkívül rossz facebookos minõségben:

Usrinnal beszélgettem, azt mondta, Kp=6 már elég szokott lenni nálunk is a látványhoz. Ehhez talán elég egy (esetleg kettõ, vagy pontos találat kell, ami most nem teljesen volt meg). A Kp=8-9-hez már kell néhány.
Most is a reggeli idõpont volt a legnagyobb baj, ha jól emlékszem.

*alsó (vagy felsõ) konjunkció!

Finom Vénuszsarló

Több egymás utáni X fler, vagy M8-9-es fler kell ahhoz hogy nálunk is látszódjon valami + megfelelõ idõben jöjjön + megfelelõ égbolt mellett.


Tegnap a Vénuszt fotóztam. Nehéz volt a vonuló felhõk miatt de meglett:

- elülsõ konjukcióban van a nappal úgy 5°-ra északra és 1-2°-ra jobbra. Nagyobb látcsõvel már látni lehet, ugyanakkor a napot mindenképp takarjátok ki épülettel, ha esetleg próbálkoztok vele. Élõben szebb a látványa.

Volt két napkitörés, egy M7.2-es, és egy X1.2-es, melyek a Föld mágneses terét reggel érték el (nekünk elég rossz idõpontban). Azóta pont frissült az elõrejelzés itt: Link , de az elõzõben olyanok voltak, hogy "viharos erejû" mágneses viharok lehetnek. De az utóbbi fél órában sok riasztást visszavettek, sok azonban maradt. (Nem néztem át részletesen, csak a színkódokat Link .)

Még egy dolog: sokszor volt szó a jelenlegi ciklus eddigi és várható napfoltszám-menetérõl. Most így állunk: Link , bejött a kettõs csúcs, amit a társaság egyik része sokat emlegetett.

Fetcroll:
A címe "A Hold az Eridanusban"? Engem legalábbis elsõre becsapott.

Én meg ilyenekkel szórakázok a derült éjszakákon. (ami sajnos nagyritkán fordul csak elõ mostanában) Link

Mire jó a köd? Még november 17-i ködös délelõttön lõttem ezt a képet: Link
Elvileg szabad szemmel is láthatók voltak a foltok.

Itt is szép volt. Ráadásul egy pici pára is volt az égen, mindkettõnek volt halvány udvara.
Sajnos mire hazaértem lenyugodtak, így fotó nincs róla.

Értem. Hát, kár érte. Köszi a választ!

Ámulatba ejtõ most a Vénusz&Hold párosítás.

Köszi a lezáró cikket az Isonról.

Látták Miskolcon is.
Link

A Naphoz közeledve kiszórt anyagból származó meteorok esélye tényleg felmerült, de a kutatók mostanra egyöntetûen elvetették. (Errõl az MCSE levelezõlistáján olvastam.) Az okok azok, amiket az általad idézett cikk is leír: a Föld az ISON pályasíkján áthalad, de a pályavonaltól túl messze lesz. Hogy egy törmelékszemcse elérhesse a Földet, ahhoz erõsen le kell térnie eredeti pályájáról, ehhez pedig legalább 1 km/s kezdõsebességgel kellett volna kidobódnia a magból, ami nem reális. Ráadásul a csóva eleve nem volt túl acélos, amikor az ISON még földtávolságban ill. azon túl járt a Naptól.

Ezt egy kicsit kiegészíteném.
Az ekliptika két döféspontjánál az üstökös a Földpályán belül volt, ezért az apró porszemekbõl álló csóva, ami ugye a Naptól kifelé van, átvágta a Földpályát is, amikor az üstökös átment az ekliptikán. A két döféspont esetében a második nem játszik, akkor ugyanis a Nap mellett zúgott el, az ott kiszabadult por, teljesen szét fog oszlani. Az elsõnél azonban a csóva még "egyben volt", ezért az ott lévõ porfelhõ nem oszlik szét annyira. Ez a porfelhõ az üstököspálya síkjában az üstököspályán kívül jelen lesz. A Föld ezen a síkon, vagyis a porfelhõn jan. 14-15-én fog átmenni. Ezen a két napon tehát jó esély van arra, hogy meteorokat lássunk, mely egy új meteorzápor lehet. Már van neve is (igaz, nem a nevezéktan szabályai alapján adták): "Isonidák". (Gondolom, ha kiderül, hogy hol lesz a radiánsa, adnak neki rendes nevet is.)

Hogy mennyire igaz az, amit mondok, azt egyelõre még magam sem tudom , de kiderül pl. ebbõl: Link Link

Fényszegény nappalok? Napkelte negyed 10 táján van, ettõl a reggeleink olyanok, mint amikor anno nulladik órára kellett menni. Délután semmi extra, ugyanakkor megy le a Nap, mint Magyarország ÉK-i csücskében. Ha "zöldfény" alatt a sarki fényt érted, az innen 1000 km-re északra számít gyakorinak, de még ott sem minden éjjel van.

Köszönöm, akkor a gravitáció és Kepler...
Pedig jó lenne egy szilveszteri tûzgömb, bola erre felé, ne csak a kutyákat kergetné meg a mû petárda, és a durranás.

Különben hogy vagytok a fény szegény nappalokkal? vagy esetleg a "zöldfény" beborít egész éjjel? (napfolt max.)

Szép napokat kívánok!

Nem. Nincsenek már ott százméteres darabok, de ha lennének, azok sem tudnának a Kepler-törvényekre fittyet hányva leugrálni a Nap körüli pályájukról. (Amin most épp a bolygók pályasíkjától "felfelé", azaz észak felé menne az üstökös, a Földtõl több tízmillió km-re elhaladva.)

Annyi igaz, hogy a szétdarabolódás, párolgás során fellépnek nem-gravitációs erõk, de ezek csak hajszálnyi pályaváltozást tudnak okozni. A gravitáció nagyobb úr.

Szervusz Usrin!
Az Ison üstökösre visszatérve; lehet hogy a mag szétoszlása a napközelben okozhat olyan pálya módosítást , hogy bizonyos darabjai (egészben 4-5 km.) utána akár 50-100-500 méteres)) megsült kõzetei a tömeg-sebesség módosulása okán, esetleg közel kerülhetnek a Föld pályához, légköréhez?
Elég morbid kérdés, de lehet benne valami. Netán egy kiadós meteor- bola -tûzgömb, ne agyisten termetes meteor szikla csapódna a Föld légkörébe, mint az oroszoknál.?

Köszi szépen!

Ha nem bírod a korán kelést, akkor este, napnyugta után az ÉNy-i horizont közelében találod. Este sokáig nem lehet látni, mert 20 óra körül lenyugszik. Majd hajnal 1 körül kel fel ismét, ekkor már az ÉK-i égbolton. Ekkor tovább meg lehet figyelni, mert ugye tovább van sötét. Egyelõre. Mert ugye viszonylag gyorsan halad az égen és egyre közelebb kerül a Naphoz, így egyre jobban lemegy a horizont alá. Asszem dec. 22-én lesz perihéliumban.
Jelenleg a fényessége 4-5 magnitúdó között van, de ahogy közeledik a Naphoz (bár távolodik a Földtõl) talán még pár tizedet fog fényesedni.

Itt van egy térkép, ahol be van jelölve merre fog haladni a következõ napokban: Link

Szépek!

Tudnál róla linkelni valami információs anyagot? Merre és mikor látható, hogyan alakul a fényessége, stb.?

Eddigi Lovejoy termésem (remélem még nincs vége ):
2013.11.27 - Link
2013.11.28 - Link
2013.12.02 - Link
2013.12.02 - Link

Az üstökösök a Földtõl sok millió kilométerre lévõ égitestek, ezért nem "haladnak" szemmel láthatóan az égen. (A Föld forgása miatt a többi égitesthez hasonlóan felkelnek és lenyugszanak, ill. a Nap körüli keringésük miatt pár nap alatt láthatóan arrébb kerülnek a csillagokhoz képest.) Úgyhogy ez kizárható.

Amit te leírtál, az ugyanúgy meteor (a Föld légkörébe érve felizzó és elpárolgó kõzet- vagy vasdarabka), mint a "hullócsillagok". A különbség annyi, hogy a darabka nagyobb (nem milliméteres, hanem mondjuk centiméteres), ezért fényesebben és valamivel hosszabban világít. Ezeket hívják tûzgömbnek.

Simán lehetett egy tûzgömb.

Nemrég meséltem Domnak, hogy ma délután 16:35, 16:40 körül láttam valami fura fénycsíkot az égen. Üstökösre gyanakodtam, mert nem klasszikus hullócsillag volt, hanem egy nagyobb "valami", egy fénycsík haladt nagy sebességgel Kelet-Nyugat irányba, kb 3 másodpercig láttam, majd "villant", vagy "szikrázott" egyet, és eltûnt. Tuti nem hullócsillag volt, nem is tûzijáték.

Tegnap este elfelejtettem beírni:
tegnap 16:06-kor az Alkotmány/Sziluska utcából KDK felé (kb. 115-120° irányába) a horizonton fényes tûzgömböt láttam. "Átlósan" jobbra lefelé hullott mintegy 6-8° magasságból és a horizontot elérve még fényesedett. Mindezt még világos égen, napnyugta után nem sokkal, a keleti horizont épphogy egy kicsit elkezdett sötétedni.

Usrin cikke ismét az üstökösrõl: Link

A Friss vödrös SOHO képen már alig látszik. Sajnos úgy né ki tényleg elpárolgott.

A franc. Most néztem és tényleg elég diffúz lett.
Sajnos eléggé megviselte a napközelség.

Ha túl is élte az üstökös a napközelséget, szerintem eléggé megviselte: Link . Egyre jobban halványul.

Továbbra is hajnalban lesz jobb a láthatósága, mivel akkor az égi látszó pályája (és a csóvája is) a horizontra majdnem merõleges lesz napkeltekor. Napnyugtakor a napnyugta idõpontja után hamar nyugszik az üstökös is, ráadásul a csóvája szinte ráfekszik a horizontra. Így este világosabb égen kéne észlelni, mint hajnalban.

Sze: utóbbi esetben viszont egy nagyon hosszú csóva igencsak festõi lehet alatta a Börzsönnyel innen, Tolmácsról.

Hujajjnye! Szépen eljött! Igazi kakastaréj!

Namost én nem értem ezt az ûrtérképet. Ha idáig csak hajnalban volt látható napkelte elõtt, akkor most átlibbent a másik oldalra? Tehát majd napnyugta után látható?
djrafy: szép a (kancsillagos) kép, a Vénuszról!

Link

remélhetõleg bejön másoknak is

szépen túlélte, pedig már én is temettem, arról meg nem is beszélve, hogy fél napig kerestem a linket, ami bejön... elég kevés az információ a médiákban is, meg a szakmai portálokon is

Már találtam. Beállítottam a Stellariumban az üstökösöket.

Már nagyon szépen fényesedik,itt a sorozatos SOHO képeken,sajnos még
mindig elég leterhelt az Eu szerver is ezért idõ kell a loading-ig

Link

Nagyon drukkolok, hogy a "java" megmaradt, és ebben az erõs napkitöréses szezonban távolodva a forróságtól, újból kinõ a haja. Nem semmi fizikó-therápiás behatások érték ebben a környezetben.
Repkedtek ott a Gausok és az anyag áramlatok is, megemésztve a csóvát. Várom én is a fényesedést,és a szép csóvát!

Az a picike pötty Õ? :o Kemény környezet, az biztos!!

Nagyon szemléletes és hasznos modell. A Lovejoy-ra nincs ilyen? (Biztos van csak én még nem találkoztam vele,)

Szegénykémnek melege lehetett:
Link

Ez így van, hiszen egy üstökös magjának mérete a képen a Nap arányaihoz mérten oly parányi, mintha egy fényes mákszemet szeretnénk megnézni 10000 km távolságból, valójában a látszólagos fényességét a csóva kiterjedése és sûrûsége adja, melyet a napközeli hatások teljesen "lekopasztottak" róla.
Érdekes, hogy a tudományos szakik is lemondtak róla, nem csupán a média borzolta fel az ügyet, pedig számolniuk kellett volna ezzel a hatással.

Ha az üstökös éppen közvetlen napközelben fényesedett volna fel legjobban, az lett volna igazán jele annak, hogy a mag felforrósodva egyre több anyagot párologtat el, lövell ki és a megnövekedett gáznyomás a belsejében szétveti. Esetünkben nem lehet megmondani mekkora része élte túl, de erõsen valószínûsíteném, hogy mivel nincs a fenti szcenárióra utaló jel, egészben maradt, tehát annyi, amennyi nem párolgott el a felszín közeli rétegeibõl a hõ hatására. Márpedig a szakaszos felfényesedés, gyengülés révén látjuk, hogy a mag nem adagolta túl "bõkezûen" az anyagot, mintegy rétegenként nyílt meg, a folytatás a mag belsejében lezajló reakciókon, történéseken is múlik, hogy lesz-e még mit a napszélnek "lefújnia" róla.

Teljes tûzerõ.
Lehet elmegyünk Ivanscicára, ha csak inverziós köd lesz a jövõ héten.

Egy kép a tegnapi Vénuszról 70mm-en

Túlélte!

Észlelésre fel! )

Ottvan az! TÚLÉLTE És most ismét felfényesedett.

Az üstökös csóvája azért lett olyan kicsi és tûnt el mert olyannyira magas volt a hõmérséklet, hogy elpárologtatta a porcsóvát. Egy 500méteres magot meg nemtud felbontani az SDO sem. Most viszont kibukkant és távolodik a naptól. Csóvát is eresztett!

A NASA-nál még mindig arról írnak, hogy nincs meg az üstökös. Pedig valami kijött: Link

Meg aztán amig az üstökös a nap irányában nagyjából egyenesen halad, a csóva egy irányban szóródik le róla, a sebesség növekedését és a napkerülést már nem tudja lekövetni, elõször elnyúlik, elnyiródik amint láttuk, majd szétszóródik, vegyük figyelembe, hogy a napszél a mag pályájától függetlenül kifele fújja a kis nyomatékú porszemeket,a mag közelében lévõ anyagot pedig a gravitáció leszippantja, késõbb ha visszaáll a távolodó egyenesedõ pályaszakaszra úgy rendezõdhet ismét a csóva.

Az aktuális idõpontban "becsült fényesség értékét" amelyet magitudoban fejezek ki.
Link

Értelemszerüen a naptól távolodva csökken, mivel a mag hül és a szublimáló anyagmennyiség csökken. Természetesen a becsült érték az üstökösmag "sértetlen" állapotát tükrözi. Valójában csak órák múlva tudjuk meg mi van, mivel a mag takarásban, a csóva az átellenes irányba kerüli a Napot tökmindegy mi látszik a SOHO felvételeken.

Becsült látszólagos fényesség, legalábbis nyers fordításban. Én azon gondolkodtam, hogy a "becsült" szót hogyan kell értelmezni, ugyanis az érték annak ellenére ott van, hogy az sem teljesen biztos, hogy a mag túlélt egyben. Így ez az érték inkább a korábbi fénygörbe-elõrejelzéseken alapulhat. A csökkenésnek az lehet a magyarázata, hogy a legtöbb üstökös a napközelpontban, vagy ahhoz nagyon közel éri el legnagyobb látszó fényességét.

ZöldVillám:
Ha a csóva az átellenes irányba kerüli a Napot, akkor még meg kell lennie a magnak, ahonnan az a csóva kijön. Ha nincs meg a mag, akkor a korábban ledobott porsáv megy a mag helyén. Elõbbi esetben valami legyezõhöz hasonlót is látni lehetne, bár attól, hogy ez nem látszik, nem biztos, hogy nincs is.

Mit jelöl az "Estimated visual magnitude" értéke?
Link
Csökken.

Nálam a média nem annyira játszik szerepet . Ha egyben maradt, akkor viszont ez: Link fõleg az amatõrök körében tök jól használható a keresésre. Bal felül a Switch to Earth-ra érdemes kattintani.