Meteorológiai esélylatolgatások
Szerintem nagyobb területeket érintõ hidegpárna csak északkeleten alakulhat ki, ugyanis ott a következõ napokban a területet érintõ hidegcseppbõl viszonylag sok (5-15 mm) esõ eshet, és a hidegcsepp közelsége miatt várhatóan inkább keleties lesz az áramlás, nem tud betörni dél felõl a meleg levegõ, emellett a GFS is sok alacsony szintû felhõvel számol. Link
Az ország más részein viszont szerdán-csütörtökön mérsékelt, néhol élénk déli szél lehet, valamint ott csapadék sem lesz, az elõzõ napokbeli szél pedig már felszárította a földeket, így a talaj sem nedves. Így ezeken a területeken (különösen a Dunántúlon, ahová a modellek szerint a legmelegebb levegõ érkezik majd) csak a közeledõ ciklon felhõzete zavarhat be, ennek ellenére én nagy esélyt adok annak, hogy az említett napok valamelyikén lesz 15 fok feletti hõmérséklet. Sõt még a mostani GFS (fõ)futás által mutatott 20 fok sem elképzelhetetlen, kevés felhõ és nem túl erõs szél mellett. Link
Az ország más részein viszont szerdán-csütörtökön mérsékelt, néhol élénk déli szél lehet, valamint ott csapadék sem lesz, az elõzõ napokbeli szél pedig már felszárította a földeket, így a talaj sem nedves. Így ezeken a területeken (különösen a Dunántúlon, ahová a modellek szerint a legmelegebb levegõ érkezik majd) csak a közeledõ ciklon felhõzete zavarhat be, ennek ellenére én nagy esélyt adok annak, hogy az említett napok valamelyikén lesz 15 fok feletti hõmérséklet. Sõt még a mostani GFS (fõ)futás által mutatott 20 fok sem elképzelhetetlen, kevés felhõ és nem túl erõs szél mellett. Link
Még néhány nap és a magasban egy relatíve lassú melegedés kezdõdik, mely úgy 23-a körül tetõzhet majd. Ezzel együtt Link Link a csapadékhajlam is növekszik majd. Ennek a magasban lejátszódó melegadvekciónak lehet pikantériája, hogy síkvidéken ebbõl a felhõfedettség és a csapadék miatt esetleg semmit érzünk majd. A modellek ugyan pedzegetnek 15°C -os 2 méteres T-ket, de ilyen helyzetekben igen gyanús a már emlegetett hidegpárna kialakulása. Az átkeverésbõl adódhatnak enyhébb idõszakok. Ezután ismét egy hideg betörés kezd körvonalazódni Link melynek mértéke még nehezen megítélhetõ, a tagok átlaga a 0°C-os 850-es T körül mozognak, a kontroll visszatér a jelenlegi magassági T-hez. Valószínûsíthetõen 23-a után már én is indítom a fûtést! 
MOndjuk inkább most legyünk átlag alatt és decembertõl pedig csak jöjjön az átlag feletti rekorddöntögetõ meleg. (Nekem tényleg gond a magas gázszámla)
Hál istennek most egy idõre túl vagyunk a "nehezén". A hét közepére ha csak átmenetileg is, de már egész kellemes idõjárás alakulhat ki.
Hál istennek most egy idõre túl vagyunk a "nehezén". A hét közepére ha csak átmenetileg is, de már egész kellemes idõjárás alakulhat ki.
Alakul az új fáklya. Okt. 25. után újabb lehûlés körvonalazódik.
Szerintem a kontinentális hideg is elérhet majd bennünket nov. elején Ék-rõl. Ez a téli félév mintha másképp indulna, mint az elõzõek..
Szerintem a kontinentális hideg is elérhet majd bennünket nov. elején Ék-rõl. Ez a téli félév mintha másképp indulna, mint az elõzõek..
Az enyhülés mértékében a viszonylag rövid idõtáv ellenére is óriási a bizonytalanság, akár különbözõ modelleket, akár a GFS egymás utáni ill. perturbált futásai közti különbséget nézzük. Pl. a mostani fáklya okt. 23-ra 850 hPa-on -4 és +14°C között szór... Figyelemre méltó viszont, hogy utóbbihoz, tehát a 850 hPa-on 15 fokot közelítõ fõfutáshoz az elõrejelzett T(max) országosan csupán 13-18 fok! Tehát már a modell is számol a hideg levegõ megülepedésével, némi inverzióval. Október végén ez egyáltalán nem lenne meglepõ, hiszen a napsugárzás már nem erõsebb, mint február második felében. További "segítség" a stratus kialakulásához, hogy az elmúlt napok csapadékának köszönhetõen immár nedves is lesz a talaj és a hozzá közeli légréteg - nem úgy, mint a hónap elején, mikor elõször merült fel hasonló lehetõség.
Én nagyon remélem, hogy jövõhét közepére végre minimum átlag körüli , kellemes idõjárás alakul ki ködpárna nélkül! Csütörtöktõl, ha minden jól megy ,akár 15 fok köré vagy a fölé is csúszhatunk. Hajrá!
Elég rossz vicc, hogy még napközben is fûteni kell!
Hajrá! Elég rossz vicc, hogy még napközben is fûteni kell!
Floo: a végsõ szó persze az idõjárásé, de a modellek jelentõsen visszavettek a jövõ heti enyhülésbõl és az ENS-átlag is éppen csak alulról közelíti a sokévi átlagot. Ráadásul Kelet-Európát a jövõ hét vége felé újabb hideghullám érheti el. 1 szó mint száz: többynire hûvös idõt várok, 10-12 foknál én 25-ig bezárólag nem számítok többre, és a megülepedett hideg légtömegre rácsúszó enyhébb léghullámok viszonylag erõs stratus-képzõ hatásával számolok továbbra is (magyarán a Kárpát-medence legalább 50%-án kialakulhatnak makacs makasköd-mezõk), ami délkeleti áramlás mellett a téli félévben igen gyakran megesik.
Én inkább úgy látom, hogy szerdán még nem (nézd meg az izobárokat!), de csütörtökön már tényleg beleszól a nyugat-európai ciklon fõként a nyugati és déli országrészek idõjárásába. Én északkeleten továbbra is rétegfelhõs, ködös verziót valószínûsítek bõven 10 fok alatti maximummal. Majd holnap még agyalok rajta.
Hát én akárhogyis nézem, jövõ szerda-csütörtökön 15-18 fokos maximumokat vár a GFS ide (ha így marad olyan 20 fokok lesznek mint a pinty), és az alsó 1500 méteren úgy fog döngetni a szél a tõlünk nyugat-délnyugat felé lévõ ciklon áramlási rendszerében, hogy szerintem kizárt a magasköd. Jelen állás szerint legalábbis.
Legyen így! 
Bár a linken látható, hogy Skandináviában legalább átlagos a hõmérséklet, és nem pozitív az anomália.
De nem szeretnék kötözködni, csupán az elõrejelzések ellentmondásaira hívtam fel akkor a figyelmet, amelyet a mostani linked számomra csak megerõsít. Valahol lennie kell annak a hidegforrásnak, amely ellátja Európa nagy részét
Bár a linken látható, hogy Skandináviában legalább átlagos a hõmérséklet, és nem pozitív az anomália.
De nem szeretnék kötözködni, csupán az elõrejelzések ellentmondásaira hívtam fel akkor a figyelmet, amelyet a mostani linked számomra csak megerõsít. Valahol lennie kell annak a hidegforrásnak, amely ellátja Európa nagy részét
Link
2004 január-február T850 anomália
Negatív anomália Franciaországtól Ukrajnáig, Skandináv-félszigettõl a Balkán-félszigetik és pozitív hõmérsékleti anomália a Brit-szigeteknél meg a Kelet-európai-síkság keleti felén is, stb...
Van olyan makrocirkulációs helyzet.
2004 január-február T850 anomália
Negatív anomália Franciaországtól Ukrajnáig, Skandináv-félszigettõl a Balkán-félszigetik és pozitív hõmérsékleti anomália a Brit-szigeteknél meg a Kelet-európai-síkság keleti felén is, stb...
Van olyan makrocirkulációs helyzet.
Nem értem, hogy jön ide a hidegpárna. Tudtommal most sincs hidegpárna sehol. Azt írtam, hogy közép-európai "túlsúllyal". 2-3 hasonló helyzet a mostanihoz kb. 2-3 hónap idõterminus alatt és máris felhúzza a hõmérsékletet Ék-en és lehúzza középen. Ahogy a mai helyzeten is látszik, hogy hol tanyáznak a hideg és meleg légtömegek. Link Ebben Franciaország jó része is benne van. Mielõtt valaki tévedésbe esne, nem azt írtam, hogy a szezonális elõre bevált, hanem arról van szó, hogy talán mégis létezik olyan makrohelyzet, amit akkor mutatott, amikor ezt kitárgyaltuk, mert akkor némi értetlenséggel fogadtuk.
A szezont ne keverjük a fazonnal
A felvetés ugyanis nem Közép-Európára vonatkozott, ahogy több hónapra elõre egyetlen program sem tud megfogni egy hidegpárnás léghelyzetet. A több hónapos elõre ugyanis Európa döntõ részére, egészen Franciaországig negatív anomáliával számolt, miközben É és ÉK-Európára pozitívval. No, azt továbbra sem tudom elképzelni. Mert Franciaországtól Ukrajnán át Moszkváig nem alakulhat ki hidegpárna, miközben Észak-Skandináviában illetve Moszkvától keletre és északra pozitív az anomália.
A felvetés ugyanis nem Közép-Európára vonatkozott, ahogy több hónapra elõre egyetlen program sem tud megfogni egy hidegpárnás léghelyzetet. A több hónapos elõre ugyanis Európa döntõ részére, egészen Franciaországig negatív anomáliával számolt, miközben É és ÉK-Európára pozitívval. No, azt továbbra sem tudom elképzelni. Mert Franciaországtól Ukrajnán át Moszkváig nem alakulhat ki hidegpárna, miközben Észak-Skandináviában illetve Moszkvától keletre és északra pozitív az anomália.
Csak annyit tennék hozzá, hogy kb. 2 hete volt némi eszmecsere egy szezonális elõre kapcsán, hogy hogyan lehet az, hogy a Közép Európai túlsúllyal negatív anomália uralkodik, amíg Kelet-Európa ÉK-i vidékein pozitív. Az elmúlt napok történései igazolják, hogy például valahogy olyan makrohelyzetben, ahogy azt a napokban láthatjuk.
Teljesen megegyezik a véleményem a tiéddel.
Ezért vázoltam nagyjából ezt a verziót a mai hosszútávúban.
Ezért vázoltam nagyjából ezt a verziót a mai hosszútávúban.
Kb. jövõ keddig tarthat a kora télies idõ, utána a magasban erõteljes melegedés kezdõdik, de attól tartok, hogy kellõ átkeverés híján síkvidéken marad a magasköd, illetve a kellemetlen hideg délkeleti szél. A jövõ hét második felében tehát síkvidéken nyirkos, párás, ködös, 700-800 méter felett viszont kimondottan enyhe, változóan felhõs idõ - most - a legvalószínûbb. A mostanihoz hasonló újabb hidegbetörés jelei egyelõre nem látszanak, viszont ha abból indulunk ki, hogy egyes idõjárási helyzetek "szeretnek" megismétlõdni, én Mindenszentek körül, illetve november elsõ felében nem lepõdnék meg, ha a mostani makrohelyzet újra elõállna.
Gambuccal szemben szerintem sokkal jobban kezeli, mint néhány évvel ezelõtt, emlékszem egy szitura, már 1 hete minden nap tejfölben telt, makacs hidegpárna volt nappal +5 fokokkal, miközben a GFS minden napra betette a 14-15 fokot. Ez annyiban módosult, hogy most már 1-2 nap után észbekap és leviszi a nappali hõmérsékleteket.
Kíváncsi vagyok, hogy a modellek hogyan kezelik le a hideglégpárnát, ha kialakul.
A reggeli órákban mondjuk tuti..de aztán a reggeli órák után majd mikor kitör a nap,feloszlik a köd,szépen felkuszhat a hõmérséklet majd 15 fokokig...persze ez tuti h nem lesz tartós,de pár napig mondjuk meg van az esélye!
Fõleg, hogy ez a mostani hidegbetörés nagyon hideg levegõt hagy maga után a Kárpát-medencébe, és az arra rácsúszó meleg biztosan ködöt csinál majd.
Így igaz, itt van egy példa, tavaly a 2 ünnep között bizony komoly mínuszok voltak a stratusnak és a ködnek köszönhetõen, miközben a magasban viszonylag enyhe idõ volt. Link
A télies makroszinoptikus átrendezõdés után én inkább a stratus-os, párás, ködös verziót tartom esélyesebbnek. Azaz 10 fokos melegedés a magasban közel sem jelent majd 10 fokot a talajközelben. Sõõõt ...
Kizártnak nem kizárt...én inkább a tartósságában kételkedem, mármint, hogy visszatérjenek a 20°C körüli maxok. Egy-két napra elõoldali helyzetben igen, de huzamosabb idõre nem hizem...illetve nagyon kis eséllyel fordulhat csak elõ, hogy egy ilyen masszív-tartós hidegperiódus után, könnyedén visszatérjenek a kellemes értékek október legvégén... 
Sõt...nem csodálkoznék, ha okt. legvégén, november elején, egy újabb blocking eredményeként méginkább télies idõ köszöntene majd be, az átmeneti enyhülés után...
Sõt...nem csodálkoznék, ha okt. legvégén, november elején, egy újabb blocking eredményeként méginkább télies idõ köszöntene majd be, az átmeneti enyhülés után...
Igen van rá esély...sokan azt hinnék h most már nem igazán van esély rá h visszatérjenek a 20 fok körüli maxok,én nem tartom kizártnak!
Október 21-ig úgy néz ki, hogy biztosan marad a szokatlanul hideg, télies idõjárás. Azt követõen lassú melegedést mutat a GFS modell. (bár a fáklya tagjai még nem igazán tartanak össze)
Az igazi õszi idõ is úgy néz ki, hogy visszatér, október végére már nagyon kellemes maximumok várhatóak. Link Link Link
Tudom, hogy ez még elég messze van, de remélem, hogy megvalósul, amit az ábra mutat.
Az igazi õszi idõ is úgy néz ki, hogy visszatér, október végére már nagyon kellemes maximumok várhatóak. Link Link Link
Tudom, hogy ez még elég messze van, de remélem, hogy megvalósul, amit az ábra mutat.
Annyit tudok, hogy 2003 október 24- én elég volt kb -2 -3 fok T850, és +2 fok a talajon ahhoz, hogy Sopronban 30-40 centi megmaradó hó essen:
hadd idézzem egyik kedvenc képet a fórumból
Link
...sõt 300 m felett Bp környékén is megmaradó hó esett:
Link
igaz ezt nem elõzte meg nyári idõ, de azért egész enyhe õszi idõk voltak elõtte.
Nem néztem a különösebben a dolog mögé,de meglepõ módon az a tapasztalatom, hogy az novemberi, szezonkezdõ hidegadvekációk idején fennálló T850 es és talajmenti hõmérsékletnél nagyobb a havazás esélye illetve megmaradó hó esélye, mint télen hasonló helyzetben.
hadd idézzem egyik kedvenc képet a fórumból
Link
...sõt 300 m felett Bp környékén is megmaradó hó esett:
Link
igaz ezt nem elõzte meg nyári idõ, de azért egész enyhe õszi idõk voltak elõtte.
Nem néztem a különösebben a dolog mögé,de meglepõ módon az a tapasztalatom, hogy az novemberi, szezonkezdõ hidegadvekációk idején fennálló T850 es és talajmenti hõmérsékletnél nagyobb a havazás esélye illetve megmaradó hó esélye, mint télen hasonló helyzetben.
Végígnézvén a térképeket úgy néz ki, hogy ahogy nyáron a meleg, úgy most a hideg massza ragad be a Kárpát-medencében és így még a direkt északi advekció befejeztével is még egy jó ideig kevéssel 0 fok alatt maradhat a 850 hPA érték. A továbbiakban, a hónap utolsó harmadában a magasban ugyan lassú melegedés indulhat, de ez végleg meghozza az ilenykor egyre tipikusabb makacs stratus réteget. Most tehát úgy néz ki, hogy a hónap további részében nemhogy a 15, hanem még a +10 fok is ritka vendégnek számít majd. A fagyzugokban optimális feltételek mellett akár új negatív rekordok is lehetnek. Az orf graupelzivatarokat is jelez Bécs-Burgenland térségére holnaptól, na erre kíváncsi vagyok!
Szerda délelõtt pont Miskolcra kell mennem, ha addig felrakatom a tél gumit, akkor talán megkockáztatok egy Bükkön át való hazatérést fényképezõvel felszerelkezve, bár az elõrék alapján kissé tartok is eme tervemtõl. 
A "snow-forecast" a Bükk magasabb régióiba közel 25cm havat vár. Azt kell hogy mondjam, ebben a szituációban ez realitás! 
Link
Szerk.: gyûjtsük az adatokat, mert ez a meglehetõsen ritka idõjárási helyzet egy cikket biztos megér majd!
Link
Szerk.: gyûjtsük az adatokat, mert ez a meglehetõsen ritka idõjárási helyzet egy cikket biztos megér majd!
Nagyjából tartom a pénteken leírtakat.
A ciklonális jelleg az, ami borítékolható, így a maga bizonytalanságával tartom az 5 fok körüli csúcshõmérsékleteket (délnyugaton annál magasabb, északkeleten pedig alacsonyabb) és a síkra is valószínûsítenem kell a havazást, igaz csak északkeletre.
Az elsõ kiterjedt fagyok a ciklon felsõ és csapadékrendszerének távoztával megjelenhetnek.
Az ötnapos prognózisba összefoglaltam a dolgot.
A ciklonális jelleg az, ami borítékolható, így a maga bizonytalanságával tartom az 5 fok körüli csúcshõmérsékleteket (délnyugaton annál magasabb, északkeleten pedig alacsonyabb) és a síkra is valószínûsítenem kell a havazást, igaz csak északkeletre.
Az elsõ kiterjedt fagyok a ciklon felsõ és csapadékrendszerének távoztával megjelenhetnek.
Az ötnapos prognózisba összefoglaltam a dolgot.
Egy szó mint száz... kellõen hideg levegõ, nagy intenzitás , és erõs légmozgás, amely a talaj ( egy kolloid diszperz rendszer)-Kíváló szigetelõképességébõl is adódóan a felsõ túlhült réteget érinti , simán eredményezhet megmaradást a mostanihoz hasonló helyzetben is! 
Bevallom most nem ugranak be az akkori T, Td viszonyok. A lényeg, ha nagyon egyszerûen akarom írni (ld Cauchy is írta), a talajfelszín azonosul a levegõ hõmérsékletével. Látatlanba az említett példád alapján sztem ott épp a levegõ szárazsága táncolt határon, így kemény int mellett a párolgás+olvadás általi hõelvonás idõnként erõsebb volt, int gyengülésnél pedig kisebb, így esett és olvadt, függetlenül a talajtól. Olyannyira nem a talaj alsóbb rétegeirõl szól a megmaradó hó története, hogy igen intenzív havazásnál és alul száraz levegõnél mélygarázsok, nagyobb pincék felett ill. hõkozpontok csövei feletti aktívan fûtött talajrészeken is megmarad a hó átmenetileg, majd ha csökken az int csak akkor olvad el.
szerk.: a rad min pedig nem teljesen más, miért is lenne, hisz ha meleg a talaj akkor bizony éjszaka is melegnek kellene lennie...ezért mondom hogy csak nagyon a felsõ talán 1-2 cm a döntõ, hisz a talaj jól szigetel, így az alulról érkezõ hõtranszportot is jól elzárja. Vagyis a havazásnak nem egy 10-15 cm-es réteget kell áthûtenie.
szerk.: a rad min pedig nem teljesen más, miért is lenne, hisz ha meleg a talaj akkor bizony éjszaka is melegnek kellene lennie...ezért mondom hogy csak nagyon a felsõ talán 1-2 cm a döntõ, hisz a talaj jól szigetel, így az alulról érkezõ hõtranszportot is jól elzárja. Vagyis a havazásnak nem egy 10-15 cm-es réteget kell áthûtenie.
És elõtte is melegrekordok dõltek meg és 18-20 fok felett voltak a napi közepek 5 hónapig, vagy csak az elõoldalon volt egy-két tavaszi jellegû nap és negatív T mellett tette ezt röpkén?
Persze, mert most izgalmas idõ ígérkezik. Igazából az elõrejelzések közt minõségbeli különbség nincs: mindegyik arról beszél, hogy a következõ idõszakban megvan az elsõ síkvidéki havazás esélye.
A talajjal kapcsolatban Derick-kel maximálisan egyetértek: Sokszor követtem figyelemmel a hõmérsékleti és harmatponti értékeket olyan esetben, amikor esõbõl vártuk a havazásba való átmenetet. Grafikonon is ábrázoltam a hõmérsékletet, próbáltam becslést adni, hogy mikor vált át negatívba a T, de arra jutottam, hogy csak a hõmérsékletetváltozás alapján nem dönthetõ el, hogy megfog-e maradni és ha igen, akkor mikor. A legdöntõbb tényezõ mindig a harmatpont volt. Ha a havazás kezdetekor a harmatpont +2-+3°C és nem volt száraz levegõ advekció, akkor az esetek többségében a T=1,0°C -hoz simuló T és Td diagrammokat kaptam és a hó bármekkora intenzitás mellett sem maradt meg (nem a hózáporos felhõszakadásos intenzitásról beszélek). Ellenben negatív Td esetén már +1-+2°C-on is megmaradt a hó, sõt, a T-t is hamar átvitte negatívba még a gyengébb intenzitás is.
A GFS most országosan keddre-szerdára -3-+2°C-os harmatpontot jósol, dny-on az alacsonyabbat, délkeleten a magasabbat, északkeleten 0°C-ra teszi. Ezek szerint, ha JÓKOR érkezik a csapadék, tehát hajnalban egy két derült óra után, akkor én a Békéscsaba-Kecskemét-Baja vonaltól dk-re esõ területeken kívül nem tartom kizártnak a síkvidéki megmaradást.
Persze tudjuk, hogy mivel ennyire kevésen múlik, ezért bármilyen ilyen kijelentés még bármekkora szaktekintélytõl hangzik is el, fenntartással kezelendõ.
Összefoglalva: az elõbb említett területeken szerencsés esetben lehet látványhó (erre a legnagyobb esély a Szentgotthárd-Gyõr-Budapest-Miskolc vonaltól északra van, de ettõl délre kivéve délkelet is elõfordulhat), megmaradó hóra viszont óriási "szerencse" kéne.
Majd a napok elõrehaladtával csökkenni fog a bizonytalanság, de szerintem még 6 órára elõre sem fogjuk tudni, hogy hol és mikor lesz megmaradó hó.
A talajjal kapcsolatban Derick-kel maximálisan egyetértek: Sokszor követtem figyelemmel a hõmérsékleti és harmatponti értékeket olyan esetben, amikor esõbõl vártuk a havazásba való átmenetet. Grafikonon is ábrázoltam a hõmérsékletet, próbáltam becslést adni, hogy mikor vált át negatívba a T, de arra jutottam, hogy csak a hõmérsékletetváltozás alapján nem dönthetõ el, hogy megfog-e maradni és ha igen, akkor mikor. A legdöntõbb tényezõ mindig a harmatpont volt. Ha a havazás kezdetekor a harmatpont +2-+3°C és nem volt száraz levegõ advekció, akkor az esetek többségében a T=1,0°C -hoz simuló T és Td diagrammokat kaptam és a hó bármekkora intenzitás mellett sem maradt meg (nem a hózáporos felhõszakadásos intenzitásról beszélek). Ellenben negatív Td esetén már +1-+2°C-on is megmaradt a hó, sõt, a T-t is hamar átvitte negatívba még a gyengébb intenzitás is.
A GFS most országosan keddre-szerdára -3-+2°C-os harmatpontot jósol, dny-on az alacsonyabbat, délkeleten a magasabbat, északkeleten 0°C-ra teszi. Ezek szerint, ha JÓKOR érkezik a csapadék, tehát hajnalban egy két derült óra után, akkor én a Békéscsaba-Kecskemét-Baja vonaltól dk-re esõ területeken kívül nem tartom kizártnak a síkvidéki megmaradást.
Persze tudjuk, hogy mivel ennyire kevésen múlik, ezért bármilyen ilyen kijelentés még bármekkora szaktekintélytõl hangzik is el, fenntartással kezelendõ.
Összefoglalva: az elõbb említett területeken szerencsés esetben lehet látványhó (erre a legnagyobb esély a Szentgotthárd-Gyõr-Budapest-Miskolc vonaltól északra van, de ettõl délre kivéve délkelet is elõfordulhat), megmaradó hóra viszont óriási "szerencse" kéne.
Majd a napok elõrehaladtával csökkenni fog a bizonytalanság, de szerintem még 6 órára elõre sem fogjuk tudni, hogy hol és mikor lesz megmaradó hó.
Egy röpke ellenpélda:1985. nov. 9. ...+20°C-os tavasz után 15-20cm-es hó borította Somogy, Baranya nagy részét...
A radiációs minimum teljesen más, de ezt neked nyílván nem kell mondnom
Amiért felvetõdött bennem ez, az az idei februári ÉK-i havazások. Elõtte éppen egy naposabb melegebb periódus volt. Erre jött rá az egész éjszakás többnyire intenzív(!) havazás. (emlékezetes vörös riasztásos napok. Talán épp te adtad ki ) Reggelre mindössze 7 cm volt a hóréteg a folyamatos alulról olvadás miatt. Pedig ez februárban volt10-15 fok után, nem pedig nyár után. Ráadásul végig negatív volt a hõmérséklet. Most még az sem lesz. Ezért látom esélytelennek a megmaradó havat.
Amiért felvetõdött bennem ez, az az idei februári ÉK-i havazások. Elõtte éppen egy naposabb melegebb periódus volt. Erre jött rá az egész éjszakás többnyire intenzív(!) havazás. (emlékezetes vörös riasztásos napok. Talán épp te adtad ki
) Reggelre mindössze 7 cm volt a hóréteg a folyamatos alulról olvadás miatt. Pedig ez februárban volt10-15 fok után, nem pedig nyár után. Ráadásul végig negatív volt a hõmérséklet. Most még az sem lesz. Ezért látom esélytelennek a megmaradó havat.
Bevallom õszintén, nem gondoltam volna, hogy ez a kérdés itt még több év után is komolyan felvetõdik. A válasz: Pl. Zabarban hogy lehet egyik nap 20-22 fok másnap regegl -1, -2 fok 2 méteren, ha a talaj meleg? Nyílván ekkor a talajon még hidegebb van. Simán, mert az éjszakai kisugárzáskor, ill. intenzív megfelelõ Td-ú havazásnál nem a talaj 50-100 cm-es rétege lesz 0 fokos, hanem csak a felsõ néhány cm-re. Így hullhat a téli félévben akár 20-30 cm hó Izrealben ill. Cipurosn úgy hogy elõzõ napokban még 20 fok van. A hó megmaradásánál a talaj szerepénél sokkal fontosabb a levegõ tulajdonsága. Ha egy vizes talajra indul a havazás és a Td negatív akkor pikk-pakk behavazódik, ha átfagyott csontszárazra, de a Td +2, 3 fonál nem megy lejebb akkor szépen elolvadnak a nagy vizes hópelyhek. Kicsit sarkosan: A talajnak tehát ha nem felsózott ill. nem vulkanikus területrõl van szó az égadta egy világon semmi jelentõsége nincs a hó idõleges (néhány óra akár félnap) megmaradása szempontjából, fõként az éjszakai ill. reggeli órákban. Hajrá TÉL!
az égadta egy világon semmi jelentõsége nincs a hó idõleges (néhány óra akár félnap) megmaradása szempontjából, fõként az éjszakai ill. reggeli órákban. Hajrá TÉL!
"Ha amatõr oldal is vagyunk, ne legyünk ennyire amatõrök!"
Miért is vagyunk, vagy leszünk ennyire amatõrök?
Miért is vagyunk, vagy leszünk ennyire amatõrök?
Ugyan még a hét közepe is rendkívüli izgalmakat rejteget, ám én kicsit túl is mernék lépni ezen. Elég stabilnak látszik, hogy a tönkreverõdõ ciklon helyében visszamaradó hideg levegõ Közép-Európa fölött marad. Ez minden valószínûség szerint egy újabb ciklont generál majd a Balkánon. Ez ha majd felkanyarodik északnak, az itt bedöglõ hideg levegõre ráfutva, újabb lehetõséget teremt látványhavas esõ, havazás kialakulására...
A hét közepe folyamatosan ki van vesézve, arról többet nem tudok írni, úgyhogy azt hagyom.
A hét közepe folyamatosan ki van vesézve, arról többet nem tudok írni, úgyhogy azt hagyom.
Ha amatõr oldal is vagyunk, ne legyünk ennyire amatõrök!
"Mindenki" tudja hogy, az elõttünk álló héten ritka " csemegében" lehet részünk!
Ami várható az többnyire 10-15évenként ismétlõdik meg itt a Kárpát-medencében!
Ritka, de nem párját ritkító!
Az, hogy a hó megmarad e síkvidéken, a tapasztalataim szerint, "köszönõ viszonyban" nincs azzal amit írtok!
Nem kell ahhoz a talajnak mélyen áthûlnie, hogy a hó megmaradjon, elég a felsõ néhány cm-nek megfelelõ hõmérsékletet átvenni, amit egy erõsebb, csapadék intenzitás segít a levegõ hõmérsékletén kívül!
Amit írtam nem szakmai alapokra épül, hanem hosszú évek megfigyeléseire!...............
"Mindenki" tudja hogy, az elõttünk álló héten ritka " csemegében" lehet részünk!
Ami várható az többnyire 10-15évenként ismétlõdik meg itt a Kárpát-medencében!
Ritka, de nem párját ritkító!
Az, hogy a hó megmarad e síkvidéken, a tapasztalataim szerint, "köszönõ viszonyban" nincs azzal amit írtok!
Nem kell ahhoz a talajnak mélyen áthûlnie, hogy a hó megmaradjon, elég a felsõ néhány cm-nek megfelelõ hõmérsékletet átvenni, amit egy erõsebb, csapadék intenzitás segít a levegõ hõmérsékletén kívül!
Amit írtam nem szakmai alapokra épül, hanem hosszú évek megfigyeléseire!...............
Ilyen esetekben (intenzív havazás) terepen (ezalatt füves-gyepes területet értek) a hó a talaj hõmérsékletétõl függetlenül megmarad, mivel a tapadós hó és a talaj között légréteg (2mm-2cm vastag) keletkezik és az hõszigetel, a talaj melegét nem engedi a hóréteghez.
Betonon azért nem marad meg, mert ott nem keletkezik elválasztó légréteg, valamint a beton jó hõvezetõ és a talaj melegét "közvetíti".
A megmaradásra példa 2003 okt 23-24. (Sopronban 20 cm hóréteg), vagy az Alpokban egy-egy nyári hidegbetörés esetén (+20 fokok utáni lehûlésekkor, 1600-2000 méter magasan) - szinte minden nyáron van rá példa - gyorsan kialakul összefüggõ hóréteg.
Betonon azért nem marad meg, mert ott nem keletkezik elválasztó légréteg, valamint a beton jó hõvezetõ és a talaj melegét "közvetíti".
A megmaradásra példa 2003 okt 23-24. (Sopronban 20 cm hóréteg), vagy az Alpokban egy-egy nyári hidegbetörés esetén (+20 fokok utáni lehûlésekkor, 1600-2000 méter magasan) - szinte minden nyáron van rá példa - gyorsan kialakul összefüggõ hóréteg.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat