Bioszféra

Ismeretlen feleselõk olykor rigófüttyre emlékeztetõ párbeszédje
Alapfelvétel: Link Elég halk volt pedig az "éneklõ fa" lombjai között voltak nem messze (8-10m) fel se fedeztem õket mert sötétedett. A viszonylag halk füttyöket szinte elnyomja a háttérben hallható távoli (a Duna túlpartján) láncfûrész zaja, kutyaugatás. Folyamatosan feleseltek de olykor elhalkultak, bár a fülem kiszûrte de a felvevõ egybemosta a zajjal (ahogy egy digigép begyûjti a szórt fényeket is). Az alapfelvétel szûrve, erõsítve: Link Ornitológusaink bizonyára felismerik õket
Jó estét jó kedvet, madárdalos estét mindenkinek
Ui: jóindulatú szomszédom áramán élõsködök még mindig, de nem élek vissza vele, minimálisan használom. Szerencse hogy végig enyhe idõ volt, ma is 18°-ra fûtötte fel a házat reggeltõl napnyugtáig a pazar napsütés. Talán a hét közepén már lesz újra saját villanyom. "Reszkessetek", rövidesen jövök a filóimmal

Mintha kissé kapkodnál

Itt van három h.sz-sal lejjebb. Jó kaki minõség, de a három karika látszik

De jóóóó! Kíváncsian várom a képeket!

Denevér itt cincog az ablak elõtt, vadászik. :-)

No, leszedtem a képeket. Rosszabb lett mint vártam De a cicus egyértelmûen azonosítható: Link

Ma voltam horgászni, és ma volt a legnagyobb és legszebb zsákmányom az évben. A holtághoz vezetõ úton botrkáltam, amikor találkoztam egy vadmacskával! De nemám futólag, hanem szemtõl szemben kb 5-6 méterre ült egy kidõlt magasles oldalán a napon sütkérezve. "Természetesen" a fényképezõm nem volt nálam de nem is lett volna sikeres a lefényképezése, hiszen annyira közel volt, hogy sóbálvánnyá merevedve várta a gyanus mozdulatokat részemrõl. Felé sem mertem testtel fordulni, csak nagyon lassan elõkotortam a telefonom a zsebembõl, majd óvatosan felemeltem, hogy le tudjam fotózni. 3 képet csináltam róla, melyrõl egyértelmûen azonosítható, hogy bizony Felis silvestris-rõl van szó (bár a helyszínen ez egybõl szembe ötlött, mert a farka éppen a felém forduló teste elõtt volt). Kb 1,5-2 percig bámultam ezt a csodálatos állatot, majd hirtelen fordult egyet, és egy ugrással eltûnt az ártéri erdõben.
A képeket valahogy leoperálom a telefonról és amint lehet, feltöltöm.

Köszönöm szépen az azonosítást!
Én annyira félek ezektõl a dögöktõl, hogy még a képét sem bírom nézni!

Darázspók.
Idén talán több volt belõle, az idõjárásnak köszönhetõen (sok rovar-sok pók). Én is sok példánnyal találkoztam.

A pók egy sima darázspók, Argiope bruennichi, bár kétségkívül nem normális novemberben látni... A teste max 2 centi, plusz ugye a lábak, de NEM 5 centis!!!
Teljesen hétköznapi pók, elsõsorban vizenyõsebb réteket szeret, de nálunk is rengeteg volt a Látóhegyen.

Van ott egy kis kanális (áteresz?) és az felett repkedett, illetve egy közeli fa volt neki a beszállója!

Más! Tesómék voltak Csala irányában (tulajdonképpen még Fehérvárhoz tartozik) és az egyik buszmegálló falán ezt találták:
Link
Mint látható hálószövõ fajról van szó, tehát hasonlít az itt honos legtöbb fajhoz! Viszont a mérete miatt már igencsak kirívó! A mögötte látható téglák magassága elmondásuk szerint 5 cm és a pók szinte közvetlenül a téglafal elõtt volt (tehát nem érzéki csalódás, hogy a pók jóval elõrébb volt)! Állítólag ez egy új betelepült faj, eddig nem látta a környéken senki!
Ezért egy beazonosítást és egy rövid leírást nagyon megköszönnék!

Tavasz van! Link

Ejh, ha nekem volna bringám, meg Sárrétem a közelben, sose mennék tele nélkül!
Jégmadár mit csinált? Õ nem mocsárlakó.

Csoda meleg volt a mai tavaszi õszben, kirándulásra való idõ.
Hoztam pár képet a közeli, határtalan határból:
Link Link
Friss, csillogó hátú szántás és sarjadó, õszi vetés: Link
A szomszéd fenyvesben zajlik az élet, öreg pöfetegek pöfékelnek Link , hangyavárak ormán kéménnyé érnek. Link Link
Friss gombát is láttam, de nevét nem találtam: Link Link

Ma reggel elmentem bringázni és a Sárrét felé (ahol most nagy terülten áll a víz) még most is viszonylag sok Nagy- és Kis-Kócsagot, illetve szürke gémet láttam! A madarazás csúcspontja volt, hogy láttam egy jégmaradat!
Természetesen most nem vittem magammal a nagy telét! :/

Ezt teniszlabdafának hívják felénk :-)))

Eszembe sem jutott megkóstolni, pláne miután az a fehér tejszerû nedv kifolyt belõle.Köszönöm a tájékoztatást!

Narancseper, Maclura pomifera, elég gyakori parkfa. Ne kóstold meg, ehetetlenül rossz ízû.

Tegnap egy eddig számomra ismeretlen növénnyel, illetve gyümölccsel találkoztam.
Link
Link
Az illatából valami citrom-félére gondolok.

Hm, a Francia-kõn biztosan klassz kilátás lehetett.

Nem nem. Ez Peti80-tól nem messze, Link itt található.

Klassz. Ez nem Csanakhegy? Lehet, hogy éppen ismerem a lovat is, hallgatott a Maja névre?
Elküldöd google-n a helyet? Én erre gondolok: Link

És még 1 a paciról: Link
Csodásan mutatott ebben a környezetben.

mai, naplementei hangulatkép: Link

Attól függ, hogy a szitakötõ milyen csoportba tartozik. A rendes nagy szitakötõk elpusztulnak õsszel, de a kis tûvékony légivadászok közül van, aki kitelel. Alapértelmezetten 1-1 szitakötõ kifejletten 2-3 hónapot él. Ha meg az lenne a kérdés, hogy melyik hónaptól meddig lehet találkozni velük, akkor az április már tuti, és pl. két hete még volt.

Tudna valaki abban segíteni, hogy a szitakötõk általában mettõl-meddig élnek az év folyamán?
Elõre is köszi!

Hogy a börzsönyi muflonok is tõlük tanultak, az hétszentség. A héten is olyan képtelen helyen futottam össze velük, hogy rájuk sem emeltem a fegyvert, mert ha ott elejtettem volna valamelyiküket, leadtam volna a rendszámot, mire felhúzom...

Az uram szerint napoznak... :-)))
Brutális állatok! :-))))

Ja, ez nem ott készült?! Meddig késlekedtek még a munkálatokkal?

Így fogod Te is hajtani majd a muflon husit, ha áll majd a Rose dam.

Nem semmi!

Te JóIsten! Mit keresnek azok ott?

Ez nagyon durva: Link

Eszméletlen édes kis kolibri! Nem tudom, hogy került a sráchoz a fióka, de szemmel láthatóan arra tanítgatta, hogy miként tud majd odakinn boldogulni. Cinkénél kisebb madár nem volt még a kezemben, de az is iszonyú törékenynek tûnt, nem tudom, meg mernék-e fogni egy kolibrit. Akkora, mint egy lepke. :-) Köszi szépen, hogy megmutattad a videót!

Amennyiben ezt az autógyárak alkalmazottaira érted és a munkát nemes egyszerûséggel "taposásnak" nevezed, már nem kérdés a kérdés.

Én is több fel-le "létrázó" szúnyogfelhõt láttam ma. Délután figyeltem fel rájuk, szintén ott táncoltak, ahová a késõ õszi nap sugarai még elértek. Próbaként a kezemet átlegyeztem az egyik "felhõn", néhány példányt eltaláltam, azok kiszédültek a bolyból, néhány pedig a légmozgás hatására elsodródott, a többi meg járta tovább különös táncát, mintha mi se történt volna. Az "eltérített" példányok is hamar visszaálltak a korábbi helyükre és tovább "létráztak".
Több ezren voltak, hetek óta nyomukat sem láttam (ekkora tömegben meg talán még soha itt a belvárosban), mit csináltak igazából?

Két érdekes dolgot láttam ma Az erkélyen üldögéltem, néztem a lenyugvó Napot. Felfigyeltem hogy szúnyogok felhõje táncol kaotikus kavarodásban, de nem jöttek a közelembe hanem igyekeztek a napfényben maradni amíg odasütött a Nap. Napnyugta után az utolsó fénysugarak eltûnésével a szúnyogfelhõ "meglódult" felém és kerülgetni kezdtek, be kellett jönnöm miattuk.
Eközben szokatlan "társastáncot" figyeltem meg - két szúnyog szemtõl szembe szabályosan összefogódzkodva repült, elég sokáig mert többször is látóterembe kerültek. A szipókájuk és lábaik összeértek, fura hasonlattal mintha "csókolództak" volna akár a gerlék. Sajnos kevés fény volt nem tudtam használható képet csinálni a kettõsrõl. Hogy összeakadtak vagy "összeharaptak" (a szipóka végén van a szúnyog kétfelé nyíló "alsó állkapcsa") vagy mi történt, egyszerûen nem tudom. Többször láttam legyeket-szitakötõket "kutyamód összetapadva" repülni, de az egyfajta párzási násztáncnak tûnt. Hogy a szúnyogok mitõl repültek így szemtõl szembe "csókolódzásszerûen összeragadva" semmi elképzelésem. Pontosan olyan elképesztõ látvány volt mint amikor a házfalon egy kaszáspók és egy szúnyog nézett "farkasszemet" úgy hogy a szunyi a kaszás lábán nyugtatta lábait (azt két éve fotóztam, fel is tettem a fórumra, ha lesz stabil villanyom most már felteszem a Képtárba is) A másik érdekesség egy cinke meglepõen "bizalmaskodó" viselkedése volt, talán hamit várt?

Hahaha..
Nagyon ráérnek egyesek itt humorizálni..

Birkák taposásától hagyan alakulnak ki kocsik?

Biztos elõtte a birkák taposták, és ezért alakult ki a szik. Aztán a kocsik..

Igen, lehet így fogalmazni. De táji szinten nagyjából folyamatosan megvolt ez a különös mikrodomborzat: most nem a marhák, juhok taposása okozza a nyílt talajfelszínek, terepszint-különbségek létrejöttét, hanem a jármûvek. A sziki életközösségek igen érzékenyen reagálnak a legkisebb edafikus változásra is, így váltja egymást - gyakran néhány tíz centiméteren belül - a szikpadka, vakszik, szikér, szikespuszta. Mindnek megvan a jellegzetes vízháztartása, és ezzel együtt a flórája, faunája is.

Érdekes, hogy a padkákat nagy jármûvek (traktor, teherautó) mély keréknyomai alkották.. Antropogén tájformálás, amit a természet (õszirózsa) "kihasznált".. Bár lehet anélkül is elterjedt volna? Mindenesetre, a mesterséges pocsolyákban élõ moszatok biztosan nem..

Az nem is kék, hanem szürke. Egyébként nem is volt hideg. A szemüveget mindig felveszem, ha "kint" járok.

Nagyszerû, igazi padkás szikes töredékek, amit szeret a sziki õszirózsa. A sárguló sziki mézpázsit és tarackos tippan csomói teszik tipikussá a társulás õszi képét. Az 1-es és 5-ös kép nagyon tetszik, különösen szép õszi hangulatfestõk. Az elsõnél mintha a felvonuló Sc-k kirakták volna az indexet, és miután elérték az Ac-k szintjét, bekanyarodtak.

Látom, hideg volt reggel, kék kabát és szemüveg is kellett (16. kép).

Ma reggeli (reggeli helyett) Link

Hát ez......
Nem hinném,hogy túl sok ilyen kapcsolat alakul ki ilyen apró madárka és ember között.
Link

Nagyszerû.
Bele is olvastam, ez kiegészítésre szorul: "A poroszkálás a tevékre, az ugrás a kutyákra jellemzõ; a vadászleopárdok a forgóvágtát veszik igénybe a legnagyobb sebességû haladáshoz. A lovak a sokoldalúbb négylábúak közé tartoznak, használják a sétát, az ügetést, a keresztvágtát és a könnyû vágtát, a körülményektõl függõen."
És poroszkálni is tud némelyik fajta, pl. az izlandi póni, vagy egyes amerikai fajták (missouri fox trotter). Ráadásul többféle jármód is létezik, és van amelyik csak egy lófajta jellemzõje.
Link

Könyvben is megvan, még sokkal jobb.
Link

Szakdogám kapcsán találtam rá. Na megyek is, írom tovább..

Az

Ez csodás!! Link Link