Agrometeorológia

Vegyük példának a mi arborétumunkat és környékét. Felénk homokbuckák és buckaközi mélyedések (nyírvízlaposok) vannak. Sajnos az eredeti gazdag vegetáció (nyír- és fûzlápok, mocsárrétek, tölgy-szil-kõris ligeterdõk, gyöngyvirágos tölgyesek, a homokbuckák tetején nyílt homoki tölgyesek) ami egykoron jellemzõ volt errefelé, drasztikusan lecsökkent. Mi van helyén? Akác, a magas-sásosok között gyomvegetáció, a rosszul kezelt, elhagyott feltört földeken iszonyatos mennyiségû parlagfû "pompázik".
Ahol az ember (nyilván nem rosszakaratból) belenyúl a természet dolgába, és átalakítja azt a természetes módon elterjedt növényzetet, ami ember nélkül szépen meglenne, annak beláthatatlan következménye lesz.. És nem csak azoknak a növényeknek és állatvilágnak a rovására, hanem saját magának is nagymértékben árt.
Mindennek megvan a maga helye. Ha eddig nem tudott elterjedni valamiért itt, akkor ne erõltessük mindenhova. Inkább õrizzük meg ami van, amíg van! Mert az a kincs. Azt próbáljuk meg értékelni. Amíg nem késõ.
Miért írtam az arborétumot? A mi elsõdleges feladatunk olyan növények elterjesztése, amelyek egykoron meghatározták ennek a tájnak arculatát. Hol vannak már a nyíresek, hol vannak a kõrisek, szilek és tölgyek? Vannak még, foltokban (pl. Bátorligeten). A mocsarakat igyekeztek lecsapolni, a folyókanyarulatokat kiegyenesíteni. Mi lett az eredmény? azok a jégkori maradványfajok tünedezése, visszaszorulása, amelyek itt megmaradtak.

Ez az eddigi legordenárébb baromság, amit eddig itt hallottam. Az ilyen felfogás miatt pusztul ki sok õshonos faj és tobzódnak dögivel a neofiták.

Ez az egyik legnagyobb baromság, amit ezekre a növényekre szoktak mondani.
Ha egy városi parkban, vagy egy sétányon Gyõrben körülnézünk, egészen biztos vagyok benne, hogy a dísznövények nagyobbik része tájidegen. Mégis tele vannak velük az utcák.
A kukorica, a krumpli, a paprika, a paradicsom, a dinnye, a legfõbb kultúrnyövényeink, a tuják, és még sorolhatnám, mind-mind tájidegen volt egyszer, egészen addig, amíg meg nem honosodott.
Képzeld el, ha egy család azért nem vállalna gyereket, mert az új jövevény "tájidegen" lenne a családban, mivel megváltoztatná a család addigi képét.
Sõt, mi magyarok, amikor megérkeztünk ide, mi is tájidegenek voltunk.
Most meg ez a Hazánk!

Minden hasznos vagy szép növényt meg kell honosítani. Majd Õk eldöntik, hogy bírják-e a klímát vagy nem, és önmagukat szeketálják a "tájidegenségben". Amennyiben nem selejtezik ki önmagukat, máris nem tájidegenek.
Ha nagyon hasznosak vagy nagyon szépek, néhány évtized múlva válhatnak akár a táj legnagyobb hasznú vagy legszebb meghatározó, tipikus növényeivé.

Láttam én is, ahol érte a nap is ott voltak száraz részek.

A szántás teteje már ma sokat száradt a szélnek köszönhetõen.

Nem jellemzõ. Hála az Istennek a környékemen a szakmabelieknek helyén van az eszük és nem ültetgetnek teljesen tájidegen, az itteni klimatikus viszonyokat nem iagazán elviselõ növényeket!

Sóhajtó szmájli!

Jövõ hét közepén már rotálni is lehetne.

Az említett környékbeli néhány példánynak a levelük sem fagyott le soha.
Persze lefagyhat, ha annyira hideg van, de olyan mértékû lehûlés azért szerencsére nem túl gyakori.
Gyõr környékén mennyire elterjedt növény, szoktál velük találkozni?

Kedves Floo! Én nem azt írtam, hogy kifagynak, hanem azt, hogy lefagyhat a levelük!!!

Most gúnyolódsz?
A Magnolia grandiflorához nem kell melegebbnek lennie, meg hidegebbnek sem.

Kertész!
Ez a példány Gellénházán van Link Link , veszettül nagy.

Te Floo, ha még melegebb volna, akkor lehetnének baobabfák meg banyanfák is.Link

Mind a 3 Magnolia nyugati oldalán van a háznak, tehát majdnem fél napon át nem kapnak napfényt, az ezen a képen Link lévõ két példány közül a baloldali fõleg kevesebb napot kap.
Van egy faluban Becsehely mellett egy szép példány, az a ház keleti felén van, és tökéletesen mûködik.
A keszthelyi állomáson mért -22 fok azért elég hideg, a ház mellett biztosan nem -5 fok volt, hanem -15 alatt lehetett.
Van a környéken 1-2 példány, van ami épülettõl távol, a tapasztalatok szerint kevéssel -20 fok alatti értéket is kibírnak, -18-20 fokot biztosan. És persze takarás nélkül.
Vannak a 2003-as, 2005-ös és 2006-os telek -18-25 fok közötti értékeit is simán túlélt példányok felénk, és nem különleges fekvésben, hanem teljesen átlagos helyen, tehát azért annyira nem fagyérzékeny.
Ahhoz képest, amennyire szép növény, elég kevés van belõlük az országban.
Pedig lehetnének ekkorák is, mint ami mellett állok Dél-Olaszországban Link Link

Biztos dombon vannak.

Az örökzöld liliomfa gyengén fagyérzékeny, ezért déli, szélvédett helyre kell ültetni és takarással védeni, kemény teleken lefagyhat a levele.
A fenntiekbõl kiindulva semmi jelentõsége, hogy a keszthelyi állomáson mennyit mértek,a déli oldalon a ház tövében teljesen más a mikroklíma, ráadásul ha le is fagytak a levelei, akkor is újra növesztette a leveleit.
Link

Magnolia grandiflorák, vagyis örökzöld Magnoliák Keszthelyen Link Link Link Link Link Link
És egy 30 éves káki Link Link Link

Mindez a múlttéli -21, és a most téli -22 fokos keszthelyi és sármelléki -22 fokos minimum után.

Igen! Fréziával foglalkozik valaki?

Ha komolyan kell, nekiállok gyûjteni!

Vödör is jó

Gondolom, ezt inkább Floonak címezted

De köralakút vegyél! A szögletesbõl nehéz kivarázsolni a földlabdát! Tényleg, ha már itt tartunk, tõzeg, vagy homok?

Vödrös tejfölt veszünk, finomabb s gazdaságosabb. Sajna nem tudlak kisegíteni pohárral, pedig komolyan küldenék. :-( Tescoban tudsz venni ilyen tejfölöspohár méretû kis mûanyagpoharakat, egész olcsó, ha meg vagy szorulva, tuti segít.

Itt paradicsomról van szó. Csak addig kell a vízbe maradni amagoknak amíg nem csíráznak. Én évek óta ezt a módszert használom a paradicsomnál és nálam bevált.

Micsoda???
Ha csak tiszta vízbe szórod a magokat, akkor elrohad, de ha nem, akkor meg nem csírázik, mivel a csírázáshoz sötét kell( talajban sötét van) - pár kivétellel pl. fûmag-. Egyébként meg a rétegezésrõl volt szó eredetileg!!!
De nekem mindegy, oda szórjátok a magjaitokat ahová csak akarjátok!

A csapvízben nálunk elég sok a klór ami gátolja a csírázást.

Köszönöm a tanácsaidat! Az esõvíz mivel jobb mint a csapvíz? Lehet, hogy én is akkor vízbe rakom elõször. Így minden tejfölöspohárban lesz palánta!

Én langyos esõvízbe rakom a magokat. Amikor a csírák megjelennek rajta akkor teszem tejfölös pohárba, ill földbe. Csírázási hõmérséklet kb.20-23 fok. Miután a földbe (pohárba) tettem szobában az ablakpárkányon helyezem el. Mindenképpen világos helyre teszem így nem nyúlnak meg.

Á, én kicsiben pár négyzetméter. Van pár régi kis fóliavas, annak a segíségével...
Én is most vágok bele egyeébként, tavaly én is szabadföldre ültettem ki a palántákat.

Akkor nem szóltam!
Mekkora fóliában nyomatod? Elsõ év lenne a mostani amikor fóliával is próbálkozunk, szabadföldi termesztések eddig is voltak.
Egy 10x 3,5-4 m.-est szeretnék összerakni, ha engedné az idõ.

Fóliába bizony...
tavaly alaposan elkéstem vele.

Kicsit korai, hacsak nem fóliába lesznek.

Hamarosan kezdek palántát nevelni. Jó kis sárga koktélparadicsom-palántákat. Tippek? Javaslatok?

Ájáájjj, ebbõl sajna nem, tavasszal ebbõl még nem sokat látunk

Remélem a legéleterõsebbet félreteszed nekem tavaszra.

Na egy mosolygós képet a kedvemért tegyél ki, lécciiii
Elég egy félmosolyos

Noli!
Hát tejföl nem lesz a fákon, káki annál inkább.
De ha van felesleges tejfölöspoharad, küldhetnél néhányat, édesanyám tejfölöspohár raktárát kifosztottam

Amatõrfá(n)k lesznek.

Ó, köszönöm! Ilyen komoly vagyok mindig (na jó, nem mindig).

Tejfölfák lesznek?

Na ez egy jobb kép mint ami eddig volt, most már csak egy szende mosoly kéne

Tapasztalat, hogy a kevés fény hatására nagyon meg tud nyurgulni és sápadni a hajtás. Csak szenvednek a növénykék.

Persze, persze! Értem! Köszönöm a segítséget még egyszer!

Hari, lakásban nem baj, ha kicsírázik, mert úgyis megvárom a jó idõt a kiültetéssel, vagy akár 1 teljes évet!

Erdész (kertész) leszek, fát nevelek Link Link Link

Lehet õ most akarná beindítani a csíráztatást? Még korai lenne, ráérne egy hónapot.

Amúgy ezt a módszert alkalmaztam a gingko magvak csíráztatásakor tavaly, egy hónapot voltak 5 fok körül a magvak, aztán tavasszal behoztam a szobába és - idõvel - szépen elõbújtak.

Nem jól értelmezed még mindíg!
A homokban lévõ nedvesség oldja ki a csírázást gátló anyagokat, ha fagypont alatt tartod, akkor megfagy a víz és nem fogja kioldani a csírázásgátló anyagokat. Ezért kell fagypont felett lenni a T-nek, de ne legyen 5-6 °C felett, mert akkor a csírázást gátló anyagok kioldódásával megindulhat a csírázás és akkor nem tudod kontrollálni a csírázás megindulásának idõpontját!
Remélem érthetõen sikerült megfogalmaznom!

Az 5-6 fokos T is késlelteti.

Köszönöm szépen! Kezdem a csíráztatást! Ezek szerint a fagypont alatti T mindössze késlelteti a csírázást. Egyébként ezzel a két fajtával kapcsolatban van-e esetleg valami amit tudni érdemes még?

Egy sor .... egy sor nád. A viccet félretéve: pár cm nedves homok, rá a magok , majd újra pár cm nedves homok és így tovább. A fagypont alatti hõmérsékleten megfagy a nedves homokban lévõ víz és nem tudja kioldani a magvakban lévõ csírázásgátló anyagokat!
5°-6 °C feletti hõmérsékleten pedig megindulhat a csírázás, függetlenül attól hogy mikor szeretnénk elvetni a magokat! Tehát kontrolláltan 0 és 5-6 °C közötti hõmérsékleten nedves homokban kioldódnak a gátló anyagok növényfajtól függõen, bizonyos idõ eltelte után, de nem kezd el kicsírázni az alacsony hõmérséklet miatt. Ezért, amikor szeretnéd ( optimálisak lesznek a szabadföldi vetés feltételei) elveted a magokat és akkor kezdenek majd el kicsírázni.