Bioszféra

Igazából akkor, ha nincs lehetõségük már kajálni - akár hó, akár ónos esõ van - mindenképp el kell kezdeni, de ha nagyon hideg lesz, csapi nélkül, akkor is, mivel a hidegben iszonyú sok energia kell nekik pusztán az életben maradáshoz is. Nálam már kapnak, két napja tettem ki nekik, mert szabályosan verték az ablakot az etetõnél. :-)
A tengelicek még találnak, õk a platánok magvait kieszik elõször, s ha az elfogy, akkor jönnek csak az etetõre, de a cinkék már eléggé kiéheztek. A közeli fenyõk magvait is már mind kizabálták.
Fontos, hogy amikortól elkezded, mindig kell nekik adni egész tavaszig, mert ugye ha megtanulják, hogy nálatok van ennivaló, akkor számítanak rá, s eleve oda fognak menni kajálni. Egy étkezés kihagyása is végzetes lehet nekik.

Az lenne a kérdésem,hogy mikortól érdemes elkezdeni a kinti kismadarak etetését?
Akik etetik évrõl évre mikor szokták elkezdeni,elsõ hó leesése vagy tartós fagyok beállta?

A hideg nem fog neki ártani. Lehet simán, hogy kinyílik.

Köszi a választ!
Igen, ez a madaras verzió mondjuk elképzelhetõnek tûnik. Pár hete még nem vettem észre, így szépen megnõtt mostanában. Ha nem jönne most a hideg idõ, akkor lehet még ki is virágozna, mint a társai tavaly decemberben a domboldalon.

Link
Egy kis Collembola (ugróvillás), aki a perszkével jött hozzánk. 200x nagyításban, mikroszkóppal készült.

Jószemû fotós nélkül semmit se ér a profi technika!!! A lényeg a fotósban van! :-)

Hari, Noli! Köszönöm..
[noli: igyekszem is, csak már a technika [ezeréves kompakt gépezet] idõnként gátat szab az elképzeléseimnek, na de ezt majd idõvel orvosoljuk.]

Ez igen!

Szép!!!

Igen, szép LTP, bár egy rakat kukacos volt, de így is bõven maradt! Megy a mélybe, lesz pár leves belõle. :-)

Leszedtem a bükkfáról a laska harmadát Link Link

Ez nagyon nagyon baráti ár!
Nálunk Veszprémben 190, a fater az Alföldön 140-ért kapott. Mondjuk itt csak olyan 40-50 kg fogy egy szezonban.
Sok sikert az etetéshez!

Meg.
40 HUF volt kilója.
Általában menni szokott, hogy összeszedünk néhány lelkes civilt, akik vállalják, hogy kisöprik a raktárat cserébe a szotyiért. Szemetes, de a madarak nem szoktak panaszkodni. Idén ez a vonal sem mûködött.

Megkérdezhetem, hogy mennyiért sikerült venned kilóját?

No megnyugodhatok: sikerült beszerezni a téli madáreleséget, ami idén különösen nehéznek bizonyult. Mivel az etetõm a városon kívül (bajai vízmû), a Dunához közel, többé-kevésbé egy madárvonulási útvonalon található, ezért egy átlagos télen 300-350 kg napraforgó fogy el rajta. Ezt a mennyiséget kellett felkutatni idén is, ám a csapadékos év miatt idén gyenge volt a napraforgótermés.
Jöhetnek a cinkék zabálni.

Ha már a _hullás_ megindult, az más, de ha csak a színesedésnél tartunk, ott direkt jó a melegebb idõ. A már nem keringõ nedvû levelek naná, hogy könnyebben szakadnak el a növénytõl, ha az a kevéske nedv is kipárolog belõlük egy meleg napon (itt ugye konkrétan sejtszintû kapcsolatok bomlanak fel). A hideg a fagy okán éri el ugyanezt, még sokkkal gyorsabban, s akár színesedni se nagyon kezdett növényekkel.

Hamarosan kiderül, kora este ér ide vele a kolléganõm. :-)

Na végre jut idõm reagálni meg eszembe is jutott!
Azt figyeltem meg, hogy ha van egy hidegebb idõ októberben, akkor az elkezdõdött a levélhullás a hideg hatására megáll, majd a visszatérõ jóidõ, a meleg hatására felgyorsul.
A meleg, a magas hõmérséklet egy bizonyos szintig gyorsítja a növényi folyamatokat, tavasszal is és õsszel is.
A hideg beköszönte õsszel elindítja a lombhullási folyamatot hormonálisan, viszont ha bejön egy meleg idõszak a lombhullás közben, az nagyon fel tudja gyorsítani.
Erre gondoltam.

Persze, ez késõ õszi-kora téli gomba. Magam is terveztem, hogy kimegyek a hansági rétekre körülnézni, de egyelõre nem jött össze. Állítólag igen finom gomba, de még nem kóstoltam.

Ma hajnalban jutott eszembe hasonló gondolatsor, ám szakdogám témája kapcsán.
Azon mûvészek közül, akik élõ növényeket "használnak fel" gondolataik, eszméik kifejezésére, vannak hasonló gondolkodásúak. Van aki kutatóbiológusként olyan fallal körülzárt kertet hozott létre (Sanctuarium), ahol szabadon nõhetnek emberi beavatkozás nélkül a növények. Ott aztán van gyom is. Van, aki kertépítõként hozta létre ökokatedrálisát: Link "Az ökokatedrális a természettel összhangban cselekvõ emberi energia teremtõ erejét mutatja..." Van aki az ember elõtti, eredeti állapotot igyekezett helyrehozni: "dekulturálás és renaturálás" Stb.
Nagyon érdekes mûvek ezek..
(Nem kávé-pipa -by Akela) filómat befejezve, dolgozom tovább..

Ej de szépek!

indexes gombászfórumba linkelték:
Link
Érdemes végignézni, brutális jó képek! Gombák, virágok (sok vad orchidea), némi rovarka. Sírok, olyan jók!

Annak tûnik.
Szerintem úgy került oda, ahogy az uramék kertjébe a ma már nagyra nõtt tiszafácska. Madárpostával. :-)

De jó kis zöldtetõ.

Egy kérdésem lenne, ez repce? Link
Mert nekem annak tûnik, de fogalmam sincs, hogyan került az egyik melléképületünk tetejére.

Olyan lakott nálam is, hosszúkásabb a teste és halványabb a színe.

Köszi, igyekszik az ember
Tudtam, hogy megismered...
Esetleg még ez: Szobai ugrópók (Euophrys lanigera) nem lehet?

Remekül használod ki a lehetõségeket, iszonyú szép képek megint!!!

Ó, de kis aranyos Jó képek!

Pont ez a dolog az, ami miatt sokan megkérdõjelezik a "népi" megfigyeléseket.
A legáltalánosabb, hogy az extrém esetekre emlékezünk s belõlük extrapolálunk. Ez igaz arra is, amit az állatokról látunk, tudunk. De alapvetõen NINCS adat a normál idõre vonatkozó visekledésrõl, cska az extrémrõl. Myloh remekül csinálja, mert minde évben feljegyez, csak így lehet. Bár valószínû egy emberültú mág így is túl rövid idõ...
Az is hihetetlen, hogy a mai vándormadarak a jégkor vége óta járják csak a mai utakat. Ez geológiai értelemben pillanat. Emberi léptékkel se sok, evolúciósan megint csak pillanat. És mûködik, átadódik nemzedékenként.

Gyanúm szerint rozsdás ugrópók, de még utánanézek, õ fiatal (gyerek) ez sok póknál más mintával jár, mint a felnõtteké. Brutális jó képek!!!!!

Azon gondolkoztam ma, hogy amennyiben Myloh által az Ipoly Erdészetnél végzett megfigyelések igazak, mármint hogy az állatok már õsszel, mondjuk szeptemberben tudják, milyen tél lesz mondjuk januárban, akkor milyen paraméterek, vagy milyen információk által tudják?
Illetve nem is tudják valószínû, hanem ösztönösen esznek többet, nem tudatosan.
De mi a fenét "mérnek" és mivel, mi az a paraméter, amibõl a szervezetük több zsírt, nagyobb bundát növeszt?
Ha ez valóban létezik, azért az nagyon durva dolog lenne, mert akkor van valami, amit mi nem érzékelünk, van valami olyan légköri vagy bármilyen összetevõ, ami jelzi, de mi nem tudjuk mérni vagy érzékelni.
Igaz, a városi ember már messze nem természetközeli, de lehet, hogy anno az õsember is "érezte"?

Egy könnyû feladat a pókszakiknak:
Link ki õ?

Ha nem megy hátulról, itt van elölrõl, csak nekem pózolva.
Link

Vagy másik nézetbõl: Link

Egy igazi kis ugróbajnok volt... ~4mm-es méretben
A család elég érdekesen nézett rám, ahogy kergetõztem vele a szõnyegen. Mit ne mondjak, megszenvedtem ezért a 3 képért

Gyönyörûek!
....
Noli, a tieidre nem is találok szavakat!

Egy mai madaras: Link
+: Link

Lujó, köszönöm! Nálunk - eddig - korábban abbamaradt. Mondjuk azt nem tudom, hol szedték.

A lilatönkûnek most lenne az igazi szezonja (okt. elejétõl a csonttá fagyásig). Sajnos felénk az idén teljesen kimaradt (több mázsa helyett kb. egy kilót szedtem), folyamatosan szárító, szeles volt az idõ. Majd jövõre... Legtökéletesebb rá az igazi taknyos, nyirkos, ködös idõ, éjszaka 1 - 2 fok C. A tetthelyen 4 - 5 napi ismétléssel kell körbejárnom, naponta 30 - 40 kg eredménnyel. Gyakran annyi terem, hogy nem gyõzöm szedni, egy - egy területet ki kell hagynom, ami aztán leöregszik. Csak addig jó ízû, amíg fiatal. Ez és a tejpereszke maradt, ami viszonylag stabilan terem a környékbeli legelõlön.

A lilatönkû pereszke felénk (Békés megye - szikes legelõk) addig terem, amíg egy rendes fagy meg nem állítja. Szedtem igen nagy mennyiséget december közepén is.

Astral, elképzelhetõ, hogy valaki találjon ilyenkor még lilatönkû pereszkét??? Kolléganõm hívott, hogy kaptak jó 2 kilónyit, frissen szedve...

A prof még a megközelíthetetlen-lehetetlent is megkörnyékezte a közös felismerés reményében..

Igen, ígérem. Bár ha még Smotlachy prof sem ismerte fel, nem fogok felsikítani én sem..

Köszönöm szépen.
A tipp is lényegesen több a semminél, amire az én laikus fejembõl futja. Nálam csupán halvány ködök bukolják a valamikori növénytani ismeretfoszlányokat, melyek pár évtized távlatából integetnek..

Egy "sikítva-határozás" erejéig visszatérsz majd erre a témára, ugye, amikor a könyveid kéznél lesznek?

Na akkor egy kis nedves élõvilág:
Link
Sok virággal, pár pókkal, stb.

A növényvilág lakóiról sem tudok mindent, a gombákról pedig pláne nem.. Meglévõ ismereteimet autodidakta módon szereztem, ami nem minden esetben jelent elõnyt. Mondjuk egy ilyen képrõl-határozásnál nem jönne rosszul egy kicsivel mélyebb rendszertani tudás, mert így csak egy halovány tippre futja, miszerint egy lenne a rengeteg pereszkefaj közül. Nincsenek nálam a könyveim sem, amikbõl esetenként egészen eredményesen lehet "sikítva-határozni".

Kis hõtechnikai OFF: megdöbbentõ pár méter szintkülönbségen a hõmérsékletkülönbség, persze a meleg levegõ felfelé száll és megreked a jó szigetelt tetõtérben, a hideg lent marad. Most mértem az emeleti "mindíg hideg É-i szárnyat" ott 12°C van, míg a földszinten még most is +9°C. Az alvószobám tartja a +15°C-t, az emeleti dolgozószobám 14°C-os. A meleg levegõ nem süllyed, a hideg "nem jön fel" nem mellesleg a parkettás padló sem "sugározza" a hideget mint lent a kerámiaburkolat. Nem nagy csoda, anno a gázszámla (cirkofûtés) miatt az 5m belmagasságú pesti lakásban lemértem hogy fejmagasságban 21°C mellett a mennyezeten 47°C volt, tehát 3m szintkülönbségen 26°C az eltérés ezzel kitûnõ padlófûtést biztosítva a felettem lakónak a 47 fokos levegõvel. Magas szobában ezt átkeverni segíthet egy spontán cirkulációt segítõ légkollektor, csak sajnos (még) drága és házbelsõben elég sajátos látvány lenne. Pesten kipróbáltam a mennyezet alá szerelt ventillátort, valamit segít az átkeverésben de állandóan por lebeg a fûtés miatt kiszáradó levegõben (bár ezen segít egy párásító). Itt viszont örülök hogy a meleg levegõ összegyûlik az emeleten. Jó ez így, ahogy korábban írtam "természetes légkondi" - nyáron lent vagyok a rekkenõ hõségben is (leereszett redõnyök mellett) max. 26°C-ra felmelegedõ hûvös alsó szinten, télen az emeletre húzódom a meleg levegõ után, a hõveszteség fékezésére napnyugtával leeresztem a redõnyöket, nappal is csak félig húzom fel ha nem süt a Nap) Szomszédomék a múlt nyáron légkondit szereltettek fel, de szinte annyiba került mûködtetése mint egy téli fûtésszezon fûtésköltsége. (Azt vélem olcsóbb a redõnyöket leereszteni ajtót-ablakot bezárni hogy ne jöjjön be a meleg - az igaz sajnos, napsütötte panelben kevés, ott kell a klíma)

Hát nem azt olvastam, hogy "csupakabrások"??

Voltak csukarablások?

Talán ide illik a legjobban: tegnap kora délelõtt, mivel még sok idõm volt a szalagavatói próbáig, tettem egy kört a szombathelyi Csónakázótó körül. A lombok ugyan már lehullottak, de még így is szép látványban volt részem.
Képek: Link

Ha alulról is ellát, akkor OK. :-)

Most voltam Látóhegyen. 50m alatti LT, így nagyon mélyen nem mertem bemenni az erdõbe, de a szélén összeszedtem egy holnap reggeli gombás tojásnak való fenyõpereszkét. Némelyik alig egy centis baba volt. Itt a lakótelepen a ház elõtti gyöpön meg egy szép friss gyapjas tintát találtam, õ is megy a holnapi reggelibe. Az uram örül. :-)