Hydroinfo
A Kelet-Mecsekben egész jók voltak a nedvességi viszonyok, még a csodás Kisújbánya alsó részén is futott a kis patak, vagy inkább az már csak csermely.
Kicsit offos felszólalás de témába vágó. Aki érezz magában kellő szaktudást és én például benned is látok kellő tudást ne habozzatok írni a vízügynek vagy a 8-9 dikén vagy mikor hivatalba lépő új kormánynak mert nem 100% hogy olyan pengék és vannak kész ötleteik víz visszatartásra. Mind amint mondtatok nem csak te kedves duck az mind mind nagyon jó ötlet.Csak a hivatalos szervekhez is kellene hogy eljusson az ötlet. Ne csak helyi szinten hanem országosan legyen meg az infó. Milyen fa fajtát telepítsenek vagy épp fenékküszöbök és "sarkantyúk" (amit nem értek hogy mi de gondolom valami víz visszatartó műtárgy) meg amik bevált módszerek vagy külföldön szárazodó helyeken alkalmaznak víz visszatartásra. Írjatok a megfelelő szerveknek egy doksit vagy komplett tervet, mert nem biztos hogy mindenre kiterjedően van cselekvési tervük. Nekem pl. a patakoknál éger fa vagy fűzfa ültetése teljesen új infó hogy párolgás csökkentő hatása legyen, hol ott teljesen logikus. Meg már elnézést hogy hsz,-ba csak igy de tök jó dolgokat írtok. 
Épp azért buzdítalak arra titeket hogy írjatok nekik.
Épp azért buzdítalak arra titeket hogy írjatok nekik. 
Folyóinkon a fenékküszöbök, sarkantyúk jó megoldások lennének bizonyos szakaszonként, mert lassitanák a lefolyást és legalább normál szintre duzzasztanák a vízszintet, a mögöttük lerakódó hordalék pedig csökkentené a meder bevágódását ezáltal (magasabb vízszint) a talajok is jobban töltődnének, valamint az oldalcsatornák is, tehát lenne víz öntözésre. Ahol lehet, vissza kellene kanyargósítani a medreket hisz akkor több ideig nagyobb területen folyna a víz ezáltal töltve a tájat. A kisebb vízfolyásokban a rönkgát is jó megoldás szakaszonként. A mederrendezés remélem nem növényzet és ártéri erdőírtást takar, több mezővédő erdősáv is kellene. A patakoknál ahol lehet az éger, fűz vagy nyárfák ültetésével árnyékolni lehetne a medret ezáltal csökkentve a párolgást valamint az invazívok pl. japán keserűfű se terjedne. A magánkertekben vagy ház előtt az esőkert jó ötlet de már a földmedrű árok is, a lényeg ne beton, térkő legyen, ja meg sötét cserép. Ha már kírúgnak egy-egy járdaszegély elemet, hogy az útról a földmedrű árokba vagy esőkertbe jusson a víz már az is hasznos ahelyett, hogy a zárt csapadékvíz elvezető csatornába onnan pedig Fekete-tengerbe vezetődne.
Remélem ebből megvalósul sokminden és együttműködnek majd a helyiekkel (lásd vízőrzők, stb). Mert úgy hallottam Balogh Pétertől, hogy a Vízügy erre-arra már hajlandó lenne, csak éppen ötleteik nincsenek.
(Majdnem) más: legalább ennyire érdeklődve várom, hogy a talajaink lassú (gyors) és módszeres tönkretétele folytatódni fog, vagy kissé új irányt veszünk, mondjuk a regeneratív irányba. Víz szempontjából ez a humusztartalom (talajélet), "vízmegtartás a talajban" miatt fontos, de inkább életbevágó, szintén mikro/regionális klímajavító (lenne/lehetne).
(Majdnem) más: legalább ennyire érdeklődve várom, hogy a talajaink lassú (gyors) és módszeres tönkretétele folytatódni fog, vagy kissé új irányt veszünk, mondjuk a regeneratív irányba. Víz szempontjából ez a humusztartalom (talajélet), "vízmegtartás a talajban" miatt fontos, de inkább életbevágó, szintén mikro/regionális klímajavító (lenne/lehetne).
Tudom politika, de talán maradhat...
" Az egyre súlyosbodó aszályhelyzet, valamint a folyóvizeink és a talajvíz kritikusan alacsony szintje miatt felkértem a leendő TISZA-kormány élő környezetért felelős miniszterét, Gajdos Lászlót egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására.Az utóbbi 15-20 évben létfontosságú helyi és országos fejlesztések maradtak el, amelyek mielőbbi megvalósulása nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medencét különösen érintő klímaváltozás okozta extrém időjárási körülményekhez és egyre súlyosbodó aszályhoz való sikeres alkalmazkodás. Mivel a TISZA Működő és emberséges Magyarország programjában lévő fejlesztések az idei nyáron még nem fogják éreztetni pozitív hatásukat, ezért a vízügy, a természet- és tájvédelem, valamint az agrárium területén is szükség van azonnali cselekvési tervre, az idénre várható súlyos aszály hatásainak minimalizálására. A TISZA vállalásai a vízügy területén:Visszaállítjuk a nagy szakmai önállósággal működő, egyben erős ésgyors helyi cselekvési kompetenciákkal bíró, vízgyűjtőalapú, integráltszakigazgatási intézményrendszert.Az intézményrendszert politikamentessé tesszük, a politikai kinevezetteket szakmai alapon kiválasztott vezetők váltják.Megerősítjük a környezetvédelmi, vízvédelmi és természetvédelmi hatóságok függetlenségét, helyreállítjuk az országos monitoring és laborhálózatot.Komplex, több ágazatot érintő, térségi vízmegtartó beruházásokat indítunk.Javítjuk a Homokhátság vízmegtartását.Rendezzük a Tisza és a Duna medrét, a lakossággal és a gazdákkalegyeztetve plusz beruházásokat biztosítunk új vizes élőhelyeket hozunk létre.A kisvízgyűjtők, patakok, mellékágak és holtágak revitalizációját országos programmá tesszük.Korszerűsítjük az öntözést, növeljük a talaj vízmegtartó képességét,támogatjuk a csapadékvíz visszatartását.Támogatjuk a precíziós gazdálkodást, a vízvisszatartást, a kettős hasznosítású csatornákat, valamint a regionális vízmegőrző társulatok létrehozását támogatjuk a talajvízszint stabilizálása érdekében.Komplex tájhasználati és vízgazdálkodási programot indítunk: feltérképezzük a vízvisszatartásra és fásításra alkalmas térségeket, regionális erdősítést és mezővédő erdősávokat hozunk létre, összehangolva a mezőgazdasági termelést, a klímaalkalmazkodást és a természetvédelmet. A talajt mint a legnagyobb természetes víztározót kezeljük:támogatjuk a talajkímélő, vízmegtartó mezőgazdasági gyakorlatokatés az erózió csökkentését..."Bevezetjük a „szivacsváros” szemléletet az építésben és városüzemeltetésben: kötelezővé tesszük a vízmegtartási szempontok figyelembevételét minden városfejlesztési beruházásnál, ösztönözzük a kék és zöldtetők, esőkertek, szikkasztóárkok, esővízgyűjtők és záportározóklétesítését, és folytatjuk a szennyvíztől elválasztott csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítését a csatornahálózat tehermentesítésére.
" Az egyre súlyosbodó aszályhelyzet, valamint a folyóvizeink és a talajvíz kritikusan alacsony szintje miatt felkértem a leendő TISZA-kormány élő környezetért felelős miniszterét, Gajdos Lászlót egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására.Az utóbbi 15-20 évben létfontosságú helyi és országos fejlesztések maradtak el, amelyek mielőbbi megvalósulása nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medencét különösen érintő klímaváltozás okozta extrém időjárási körülményekhez és egyre súlyosbodó aszályhoz való sikeres alkalmazkodás. Mivel a TISZA Működő és emberséges Magyarország programjában lévő fejlesztések az idei nyáron még nem fogják éreztetni pozitív hatásukat, ezért a vízügy, a természet- és tájvédelem, valamint az agrárium területén is szükség van azonnali cselekvési tervre, az idénre várható súlyos aszály hatásainak minimalizálására. A TISZA vállalásai a vízügy területén:Visszaállítjuk a nagy szakmai önállósággal működő, egyben erős ésgyors helyi cselekvési kompetenciákkal bíró, vízgyűjtőalapú, integráltszakigazgatási intézményrendszert.Az intézményrendszert politikamentessé tesszük, a politikai kinevezetteket szakmai alapon kiválasztott vezetők váltják.Megerősítjük a környezetvédelmi, vízvédelmi és természetvédelmi hatóságok függetlenségét, helyreállítjuk az országos monitoring és laborhálózatot.Komplex, több ágazatot érintő, térségi vízmegtartó beruházásokat indítunk.Javítjuk a Homokhátság vízmegtartását.Rendezzük a Tisza és a Duna medrét, a lakossággal és a gazdákkalegyeztetve plusz beruházásokat biztosítunk új vizes élőhelyeket hozunk létre.A kisvízgyűjtők, patakok, mellékágak és holtágak revitalizációját országos programmá tesszük.Korszerűsítjük az öntözést, növeljük a talaj vízmegtartó képességét,támogatjuk a csapadékvíz visszatartását.Támogatjuk a precíziós gazdálkodást, a vízvisszatartást, a kettős hasznosítású csatornákat, valamint a regionális vízmegőrző társulatok létrehozását támogatjuk a talajvízszint stabilizálása érdekében.Komplex tájhasználati és vízgazdálkodási programot indítunk: feltérképezzük a vízvisszatartásra és fásításra alkalmas térségeket, regionális erdősítést és mezővédő erdősávokat hozunk létre, összehangolva a mezőgazdasági termelést, a klímaalkalmazkodást és a természetvédelmet. A talajt mint a legnagyobb természetes víztározót kezeljük:támogatjuk a talajkímélő, vízmegtartó mezőgazdasági gyakorlatokatés az erózió csökkentését..."Bevezetjük a „szivacsváros” szemléletet az építésben és városüzemeltetésben: kötelezővé tesszük a vízmegtartási szempontok figyelembevételét minden városfejlesztési beruházásnál, ösztönözzük a kék és zöldtetők, esőkertek, szikkasztóárkok, esővízgyűjtők és záportározóklétesítését, és folytatjuk a szennyvíztől elválasztott csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítését a csatornahálózat tehermentesítésére.
Kíváncsi vagyok, hogy az új kormányunk milyen szakpolt. fog bevezetni, hogy ha az év eddigi tendenciái maradnak, mert hogy hatalmas problémák lesznek, az már most látszik!
Arról ne is beszéljünk, hogy ezek a szakpolitikai kihívások bizony hosszútávúak kellenek, hogy legyenek, mert bezony nem látszik semmiféle trendforduló!
Arról ne is beszéljünk, hogy ezek a szakpolitikai kihívások bizony hosszútávúak kellenek, hogy legyenek, mert bezony nem látszik semmiféle trendforduló!
Bocsi, privibe nem megy el a válasz, úgyhogy ide írom, még keresem, eddig csak egy ábrát találtam, de az még nem az igazi.
Esetleg ez is lehet kiindulópont Link
SETTLEMENT AND ENVIRONMENT IN THE LATE COPPER AGE ALONG THE SOUTHERN SHOREOF LAKE BALATON IN HUNGARY
SETTLEMENT AND ENVIRONMENT IN THE LATE COPPER AGE ALONG THE SOUTHERN SHOREOF LAKE BALATON IN HUNGARY
Ezt mi tanultuk, hogy anno igen, de hogy a vaskorban, azt nem tudom. Ugyanez igaz a Tapolcai medencére, az is vízben volt, illetve a Szigligeti hegy és a Badacsony is szigethegy volt.
A miocén korszakban meg pl. a Börzsöny egy kb. 2000 méter magas szigetvulkán volt, ami egy Mt. St. Helens szintű kitöréssel robbant szét, megvan a kaldera nyoma is, illetve a Mátra egy kb. Fuji méretű szigetvulkán lehetett a mélyfúrásosos vizsgálatok alapján (az észak Alföld "alatt" is találtak vulkanikus üldékeket, nem keveset.)
A miocén korszakban meg pl. a Börzsöny egy kb. 2000 méter magas szigetvulkán volt, ami egy Mt. St. Helens szintű kitöréssel robbant szét, megvan a kaldera nyoma is, illetve a Mátra egy kb. Fuji méretű szigetvulkán lehetett a mélyfúrásosos vizsgálatok alapján (az észak Alföld "alatt" is találtak vulkanikus üldékeket, nem keveset.)
A hóban szegély késő őszi periódus, a viszonylag kiegyenlített, erősebb felmelegedésektől mentes november-december, no meg a folyamatosan dolgozó mederbevágódás együttes hatására rég látott kisvizes állapotok alakultak ki a Dunán. Az ausztriai szakaszon több vízmércén az LKV közelébe csökkent a vízállás, tegnap pl. Kienstock 116cm-t, Wildungsmauer 100cm-t, Hainburg 60cm-t mért. A hazai szakaszon jelenleg 20-30 cm-re vannak az LKV-tól a vízszintek, de a Budapest alatti szakaszon ennél is jobban megközelítették ezt az értéket, egyes mércéken akár veszélybe is kerülhet a rekord a következő napokban (leginkább Dunaföldváron).
Érdemes letölteni néhány elérhető recens szakcikket, és annak az irodalomjegyzékét átböngészni, címszavakat keresve.
Pl. ezt. Vajda D.: Adatok és észrevételek a Balaton 3–15. század közötti vízállásához.
GoogleScholar is tud segíteni.
Pl. ezt. Vajda D.: Adatok és észrevételek a Balaton 3–15. század közötti vízállásához.
GoogleScholar is tud segíteni.
Nem tudom, jó-e a topik, de hátha... az érdekelne, hogy a Tihanyi-félsziget volt-e a történelem során sziget (különös tekintettel a vaskorra)? Merre kellene elindulnom, kik vizsgálhatták ezt?
Találtam Arcanumos térképet ( Link ), amin nádasként szerepel a félsziget nyaka:
Nyilván a magaspartok fejlődése idején ez a sáv is víz alatt kellett legyen, de a vaskorban mi lehetett a helyzet?
Találtam Arcanumos térképet ( Link ), amin nádasként szerepel a félsziget nyaka:
Nyilván a magaspartok fejlődése idején ez a sáv is víz alatt kellett legyen, de a vaskorban mi lehetett a helyzet?
Csütörtökön voltunk fent a Mecsek déli oldalán a Lámpás-árokban a nagy esők után. A patakban annyi víz volt, hogy a kezem alig tudtam megmosni a szénportól. Jó, az inkább karsztos, de akkor is.
Ide teszem a patakos képeket, hogy ne spam-eljem a társalgót. Alig-alig van víz bennük.
Kisinóci túristaház mögött:
Valahol a hegyekben.
Ebben még van víz.
Alig-alig van víz bennük.Kisinóci túristaház mögött:
Valahol a hegyekben.
Ebben még van víz.
Igen, én is erre gondoltam, amikor a műholdas elemzést említettem, hogy ott “rendben van minden”, mert a zöld biomassza ott van azért. A legutóbbi aszályos helyzetben mondjuk érdekes lehetett volna, amikor augusztus elején az M3-ról is lehetett látni a sárguló, fakuló Mátrát. Akkor vajon hogy elemzhette a rendszer, az jó kérdés persze.
Közben a tó vízszintje már vissza is ment az esős idő előtti szintre….
Egy horgásztábort le is mondtak a szervezők, mondván, nincs hal.
Nem is nagyon látni horgászt. Állítólag olyan kevés a hal, hogy majdnem esélytelen a kapás.
Közben a tó vízszintje már vissza is ment az esős idő előtti szintre….
Egy horgásztábort le is mondtak a szervezők, mondván, nincs hal.
Nem is nagyon látni horgászt. Állítólag olyan kevés a hal, hogy majdnem esélytelen a kapás.
Köszi a választ. Ez egy valóban más értelmezése a dolognak - világos!
Amúgy még az is meglehet, hogy az Egyetem utcai épület ódon, hűvös folyosóin anno dacumál elmentünk egymás mellett, bár nekem nincs közöm a TTIK-hoz. Én még mindig- és ez után is csak TTK-nak hívom. (Abban az épületben két kar honol, így most már azt is tudod, hogy melyikhez van)
Amúgy még az is meglehet, hogy az Egyetem utcai épület ódon, hűvös folyosóin anno dacumál elmentünk egymás mellett, bár nekem nincs közöm a TTIK-hoz. Én még mindig- és ez után is csak TTK-nak hívom. (Abban az épületben két kar honol, így most már azt is tudod, hogy melyikhez van)
Jáj, dehogy vagyok én szakértő, úgy istenigazából csak hobbiból koptattam a geográfus iskolapadot.
(Szokták vala csúnyán mondani, hogy a geográfus semmihez sem ért igazán, de mindenhez konyít egy kicsit - na nekem pont ez a multi/interdiszciplináris volta tetszett meg annak idején.)
Szóval lényeg a lényeg, már a kis leírás első mondata lelövi a poént, de itt van még ez: Minél magasabb a vegetációs index érték, annál sötétebb zöld a terület, vagyis annál nagyobb a zöld tömeg. És ennyi. Valójában ez a válasz arra a kérdésre, hogy középhegységeink miért zöldebbek. Mert erdő=lombozat=nagy mértékű biomassza. De hogy ez milyen állapotban van, hogy ott mennyire van szárazság etc... Arról nem fog képet adni. Hogy is adhatna, hisz ez csak egy abszolút skála. Kb. mintha egy T2m térképről akarnánk következtetést levonni gleccserek állapotára.
(Szokták vala csúnyán mondani, hogy a geográfus semmihez sem ért igazán, de mindenhez konyít egy kicsit - na nekem pont ez a multi/interdiszciplináris volta tetszett meg annak idején.)Szóval lényeg a lényeg, már a kis leírás első mondata lelövi a poént, de itt van még ez: Minél magasabb a vegetációs index érték, annál sötétebb zöld a terület, vagyis annál nagyobb a zöld tömeg. És ennyi. Valójában ez a válasz arra a kérdésre, hogy középhegységeink miért zöldebbek. Mert erdő=lombozat=nagy mértékű biomassza. De hogy ez milyen állapotban van, hogy ott mennyire van szárazság etc... Arról nem fog képet adni. Hogy is adhatna, hisz ez csak egy abszolút skála. Kb. mintha egy T2m térképről akarnánk következtetést levonni gleccserek állapotára.
Ha nem csinálunk semmit, akkor még annyink se lesz mint ami az elmúlt (csapadékosabb) időben volt. A klímaváltozás miatti szeszélyes csapadékeloszlás már olyan ampitudójú kilengéseket produkál, hogy évekkel ezelőtt se értettem laikusként hogy erre a nyírségi részeken is vannak gazdák akik leszántják a homokos dombot, ahelyett mint Ázsiában is inkább teraszosan szánt, hogy fogja az a maradék humuszt is. Télre semmi szármaradvány nincs vagy alig semmi talajtakarónak valamint nitrogén gyűjtő no-tilles vegetáció vagy valami bele ami a biológiai szempontból a talajéletet javítaná illetve a talajnedvességet tartaná szárazabb időszakokban is. Nem tudom mi kellene... -tisztelet a kivételnek egyes gazdáknak-, (Akinek nem inge ne vegye magára.) ,hogy felfogni a realitásokat, de a jelenlegi mezőgazdasági technológiákra is ráférne egy iránymutatás, hogy hogyan gazdálkodjon, mert amit 20-30 éve örökölt módszert, az manapság "Istenkére bízni" hátha lesz? - az vajmi kevés. ( Nem öntözött területekre gondolok, amiből van bőven.)
Mi kellene?
Elég csapadék esetén visszatartás, betározás, beiszapolás a tájba és akkor is remélhetőleg a talajvíz szint is szerintem lazán dobálózhatunk 10-20 éves távlatban ,hogy mint a Tisza tó környékén sikerült elárasztásával a talajvízet emelni, úgy országos szinten is a folyamatos vízbetárolás is nem megy egy kettőre. Ez későn érő gyümölcs, de megéri belefogni. Az hogy állami szinten dübörög az épp aktuális aszály elleni (harc) ,azt most hagyjuk. Évek óta tudnak róla a szakemberek hogy baj van illletve lesz. A mezőgazdaság is, úgy itt mindenki ludas azért, hogy eddig kevésből is hasznot húztak, most meg már ott tartunk hogy mezőgazdasági országként lassan mások kenyerére fogunk szorulni olyan lustán elbas...arintottuk a vidéket. De mivel a szitok most nem segít, azt másra bízom bosszankodni.
Nekem az a gyanúm, hogy a Dunára is kellene egy ilyen Tisza-tó féleség Paks fölött vagy alatt és akkor még az scifi hogy akkor Duna-Tisza közén abból kivezetve legyen egy öntöző csatorna. Utóbbi nem biztos hogy jó ötlet, ezt a szakemberekre bízom mi a jó, de utóbbit olvastam, előbbi meg az én ötletem(lenne)
. Lenne egy természetes párologtató terület ami alsó légkört tudná nedvesíteni ami megfelelő áramlás esetén egyben tartaná vagy kipattantaná a Dél Alföld fele száguldó front menti csapadékot vagy Duna-Tisza közére lenne hatással. Dunántúl profitál ahogy tud földrajzi fekvése miatt, de nekünk Alföldieknek csak itt a ÉK-i csücsök tud az ény frontokból a közeli Kárpátok miatt meg Északi köz. hg miatt plusz helyi konvergenciák ilyen szituk esetén csapadékot generálni vagy megtartani a tömböket, nem feloszlatni azokat. A Tisza - tó körül is szoktak kipattani cellák dny áramlásnál ami hozzánk szabadulnak általában be vagy a hortobágyi részeken grasszálnak. Ha lenne a Dunán is egy jutna egy plusz "helyi csapadékképző alsó légköri nedvesítő" terület az alföldi részeknek. Az hogy köré egy csomó erdő kellene az meg egy másik szempont amit megfigyeltem.
Ha nincs csapadék csak ezek a természetes közegek lehetnek helyi csapadék generátorok vagy augusztusi száraz hidegfront esetén meglepetés csapadékgócok, amik az áramlással tovább haladva másutt is okozhatnak csapadékot.
Összefoglalva:
Nem csak a víz visszatartást kellene, hanem mezőgazdasági termesztési módok megváltoztatása is. Felőlem legyen benne kukorica vagy napraforgó de az év másik félévébe takarja le a talajt! Nitrogén termelő pillangóssal valami sekély növésűvel vagy hagyja tele valamit szármaradvánnyal. Talán akkor az autópályán se lenne homokvihar mert nem lenne ahonnét megbontaná a szél.
De az ilyen gazdának földet se adnék a kezébe inkább csináljon mást csak ne ezt. 
Mi kellene?
Elég csapadék esetén visszatartás, betározás, beiszapolás a tájba és akkor is remélhetőleg a talajvíz szint is szerintem lazán dobálózhatunk 10-20 éves távlatban ,hogy mint a Tisza tó környékén sikerült elárasztásával a talajvízet emelni, úgy országos szinten is a folyamatos vízbetárolás is nem megy egy kettőre. Ez későn érő gyümölcs, de megéri belefogni. Az hogy állami szinten dübörög az épp aktuális aszály elleni (harc) ,azt most hagyjuk. Évek óta tudnak róla a szakemberek hogy baj van illletve lesz. A mezőgazdaság is, úgy itt mindenki ludas azért, hogy eddig kevésből is hasznot húztak, most meg már ott tartunk hogy mezőgazdasági országként lassan mások kenyerére fogunk szorulni olyan lustán elbas...arintottuk a vidéket. De mivel a szitok most nem segít, azt másra bízom bosszankodni.
Nekem az a gyanúm, hogy a Dunára is kellene egy ilyen Tisza-tó féleség Paks fölött vagy alatt és akkor még az scifi hogy akkor Duna-Tisza közén abból kivezetve legyen egy öntöző csatorna. Utóbbi nem biztos hogy jó ötlet, ezt a szakemberekre bízom mi a jó, de utóbbit olvastam, előbbi meg az én ötletem(lenne)
. Lenne egy természetes párologtató terület ami alsó légkört tudná nedvesíteni ami megfelelő áramlás esetén egyben tartaná vagy kipattantaná a Dél Alföld fele száguldó front menti csapadékot vagy Duna-Tisza közére lenne hatással. Dunántúl profitál ahogy tud földrajzi fekvése miatt, de nekünk Alföldieknek csak itt a ÉK-i csücsök tud az ény frontokból a közeli Kárpátok miatt meg Északi köz. hg miatt plusz helyi konvergenciák ilyen szituk esetén csapadékot generálni vagy megtartani a tömböket, nem feloszlatni azokat. A Tisza - tó körül is szoktak kipattani cellák dny áramlásnál ami hozzánk szabadulnak általában be vagy a hortobágyi részeken grasszálnak. Ha lenne a Dunán is egy jutna egy plusz "helyi csapadékképző alsó légköri nedvesítő" terület az alföldi részeknek. Az hogy köré egy csomó erdő kellene az meg egy másik szempont amit megfigyeltem. Ha nincs csapadék csak ezek a természetes közegek lehetnek helyi csapadék generátorok vagy augusztusi száraz hidegfront esetén meglepetés csapadékgócok, amik az áramlással tovább haladva másutt is okozhatnak csapadékot.
Összefoglalva:
Nem csak a víz visszatartást kellene, hanem mezőgazdasági termesztési módok megváltoztatása is. Felőlem legyen benne kukorica vagy napraforgó de az év másik félévébe takarja le a talajt! Nitrogén termelő pillangóssal valami sekély növésűvel vagy hagyja tele valamit szármaradvánnyal. Talán akkor az autópályán se lenne homokvihar mert nem lenne ahonnét megbontaná a szél.
De az ilyen gazdának földet se adnék a kezébe inkább csináljon mást csak ne ezt.
Természetesen még a kép beküldése előtt elolvastam az általad linkelt doksit (amennyire csak futja, mindig szeretem érteni mit látok), de akkor lehet, hogy valójában nem jól értelmeztem. Miután te szakember vagy, ezért a te szavad a döntő - eszemben sincs megkérdőjelezni, csak elmondanám, hogy hogyan jutottam ide.
Számomra ez volt a kulcsmondat:
"Minél magasabb a vegetációs index érték, annál sötétebb zöld a terület, vagyis annál nagyobb a zöld tömeg, ami egészséges, vízzel és tápanyaggal jól ellátott, erős, növekedésben lévő növényállományt jelez. A sűrű erdőknél találjuk a legzöldebb területeket. Kisebb az index értéke, amikor a növényállomány még kicsi és sok csupasz talaj „látszik” körülötte, vagy amikor azt víz- illetve tápanyaghiány, vagy valamilyen betegség, kártevő sújtja."
A látott kép és a számok alapján az alábbi módon következtettem:
- az erdők esetében vélhetően nem kicsi a növényállomány = nem a csupasz talaj
- tudjuk hogy komoly csapadék hiány van az említett területen = vízhiány ill. emiatt tápanyag hiány is (persze lehetne betegség, kártevő is)
- az index értékek 0,0 (nulla) alattiak
...ergo: mint ahogyan a kép színezete is jelzi - szarban vagyunk!
Számomra ez volt a kulcsmondat:
"Minél magasabb a vegetációs index érték, annál sötétebb zöld a terület, vagyis annál nagyobb a zöld tömeg, ami egészséges, vízzel és tápanyaggal jól ellátott, erős, növekedésben lévő növényállományt jelez. A sűrű erdőknél találjuk a legzöldebb területeket. Kisebb az index értéke, amikor a növényállomány még kicsi és sok csupasz talaj „látszik” körülötte, vagy amikor azt víz- illetve tápanyaghiány, vagy valamilyen betegség, kártevő sújtja."
A látott kép és a számok alapján az alábbi módon következtettem:
- az erdők esetében vélhetően nem kicsi a növényállomány = nem a csupasz talaj
- tudjuk hogy komoly csapadék hiány van az említett területen = vízhiány ill. emiatt tápanyag hiány is (persze lehetne betegség, kártevő is)
- az index értékek 0,0 (nulla) alattiak
...ergo: mint ahogyan a kép színezete is jelzi - szarban vagyunk!
Szerintem zavar van az erőben, pontosabban annak értelmezésében, mit is látunk. Az NDVI index, ahogy a nevében is benne van, egy index, egy szám, ne akarjatok többet látni bele, mint ami. Link Nyilván nem fogja egy tört megmutatni, hol mekkora az esetleges aszály. Ellenben egy a sok jó jelző közül, de önmagában nem sokat mond.
Igen, ezen a térképen még jobban kirajzolódik az összes hegységünk, ahol nincs aszály jelezve…
Régebben eszembe jutott nekem is, de szerintem (vagyis arra jutottam), hogy az aszálytérkép csak a nagybetűs gazdasággal foglalkozik. (Mennyi lesz a pénz, vagy mennyit kell kifizetni kártérítésbe.)
Ezen viszont full negatív tartományban vagyunk. És elég jól látszik a Dunántúli- és Északi-Középhegység nem túl rózsás helyzete. (Most a Dél-Alföldről nem akarok hazabeszélni). Vannak itt többen akik hozzáértők (szakemberek), ők ezt biztosan sokkal bővebben tudják. Én laikusként csak ennyit látok - megjegyzem lehet, hogy jobb is így nekem.
Ezen viszont full negatív tartományban vagyunk. És elég jól látszik a Dunántúli- és Északi-Középhegység nem túl rózsás helyzete. (Most a Dél-Alföldről nem akarok hazabeszélni). Vannak itt többen akik hozzáértők (szakemberek), ők ezt biztosan sokkal bővebben tudják. Én laikusként csak ennyit látok - megjegyzem lehet, hogy jobb is így nekem.
Pont erről akartam írni, hogy az aszálytérkép a középhegységeinkre nem jól mutatja a helyzetet. Nem tudom miért, lehet, csak a mezőgazdasági kultúrák szempontjait nézi, az erdőgazdálkodást nem? Vagy a műholdas elemzésben az erdők hullámhossza a visszaverődésnél nem mutat érdemleges eltérést? (még)?
Franc tudja. Mert az egyértelmű, hogy a Magas-Börzsönyben minimum olyan kritikus a helyzet, mint pl. errefelé, de akár a Dk Alföldön. Sőt, szerintem az erdeink vannak jelenleg a legnagyobb veszélyben.
Franc tudja. Mert az egyértelmű, hogy a Magas-Börzsönyben minimum olyan kritikus a helyzet, mint pl. errefelé, de akár a Dk Alföldön. Sőt, szerintem az erdeink vannak jelenleg a legnagyobb veszélyben.
Lassan a csapból folyó víz miatt aggódnék inkább.
Miskolc egyes részein a fajlagos értéke a vezetéknek olyan, mintha aranyozott csövet fektettek volna le, ahelyett, hogy megtörténtek volna a rendes fejlesztések (lásd még: a "megmentő" pénzember megjósolt eljövetele, és a vízművek magánkézbe kerülése).
Egyébként vannak tervek, sőt meg is valósult néhány vízvisszatartó beruházás (Debrecen és Nyíregy környékén biztosan), csak újabban az ipari területek előnyt élveznek efféle munkák elvégzésében (hú de döcögnek azok is!)
Miskolc egyes részein a fajlagos értéke a vezetéknek olyan, mintha aranyozott csövet fektettek volna le, ahelyett, hogy megtörténtek volna a rendes fejlesztések (lásd még: a "megmentő" pénzember megjósolt eljövetele, és a vízművek magánkézbe kerülése).
Egyébként vannak tervek, sőt meg is valósult néhány vízvisszatartó beruházás (Debrecen és Nyíregy környékén biztosan), csak újabban az ipari területek előnyt élveznek efféle munkák elvégzésében (hú de döcögnek azok is!
)
Nézem a képeidet és ámulok!
Ugyanakkor, a mai helyzetre vonatkozóan meg ezt látom:
Az ország területének vajon hány százaléka ez, ami NEM aszály sújtotta terület?
És akkor a mértékébe ne is menjünk már bele.
Nekem tágabb értelemben, a "melegvizes béka" jut eszembe a jelenlegi helyzetről.
Ugyanakkor, a mai helyzetre vonatkozóan meg ezt látom:
Az ország területének vajon hány százaléka ez, ami NEM aszály sújtotta terület?
És akkor a mértékébe ne is menjünk már bele.
Nekem tágabb értelemben, a "melegvizes béka" jut eszembe a jelenlegi helyzetről.
Igen sajnos tisztában vagyok vele megközelítőleg se lesz ilyen egy darabig 3 ok miatt is.
1.Nix lóvé
2.tartósan kellenének majd minden évben az árhullámok
3.Majd ha 3-400 ezer hektár víz alatt lesz akkor lehet várni már valami változást.
De legalább politikailag már van valami maszatolás....
"Az elmúlt 120 év 10 legsúlyosabb aszályából 5, az elmúlt 20 évben volt. A csapadékhiány és a párolgás, több más tényezővel a talajvíz jelentős csökkenését okozza, amelyet fokoz a felszín alatti vizek öntözési célú használata. A vizesélőhelyek 87 %-ának felszámolásával, lecsapolás, feltöltés vagy beszántás által a nincs helye a víznek a talajba való beszivárgásra, illetve tározódásra. Fontos összefüggés öntözés tekintetében, hogy 1 hektár terület öntözéséhez 5 hektárnyi területnyi beszivárgása szükséges ahhoz, hogy ne csökkenjen a felszín alatti vízkészlet mennyisége"
megközelítőleg se lesz ilyen egy darabig 3 ok miatt is.1.Nix lóvé
2.tartósan kellenének majd minden évben az árhullámok
3.Majd ha 3-400 ezer hektár víz alatt lesz akkor lehet várni már valami változást.
De legalább politikailag már van valami maszatolás....
"Az elmúlt 120 év 10 legsúlyosabb aszályából 5, az elmúlt 20 évben volt. A csapadékhiány és a párolgás, több más tényezővel a talajvíz jelentős csökkenését okozza, amelyet fokoz a felszín alatti vizek öntözési célú használata. A vizesélőhelyek 87 %-ának felszámolásával, lecsapolás, feltöltés vagy beszántás által a nincs helye a víznek a talajba való beszivárgásra, illetve tározódásra. Fontos összefüggés öntözés tekintetében, hogy 1 hektár terület öntözéséhez 5 hektárnyi területnyi beszivárgása szükséges ahhoz, hogy ne csökkenjen a felszín alatti vízkészlet mennyisége"
Igen. De asszem, ilyen ( mint a maketteken) már soha sem lesz kis hazánk. Mondjuk talán elég lenne , ha csak megközelítőleg ilyen lenne...
Remélem ez egy örökké tartó projekt lesz ami még csak gyerekcipőben jár,a 20 évvel ezelőtti talajvízszinttől is nagyon mesze vagyunk sajnos!Most úgy kéne eszetlenül az euró milliárdoka (ami nincs)a vízügybe tolni mint a 70-80-as években a mezőgazdaságba a feltöltő trágyázást!
Először is meg kéne határozni hogy mi a cél,ami minimum az kéne hogy legyen miszerint több vizet visszatartani mint ami elmegy mg.locsolásra.
2.Feltérképezni a 40 évvel ezelőtti csatornahálózatot!
3.kiadni a helyi önkormányzatoknak a csatornahálózat tisztítását helyreállítását a közmunkaprogramba ,ha kevés a munkaerő akkor szívesen támogatom az adóforintjaimból 5-6 ezer filippinó behozatalát új csatornák,zsilipek,szivattyúházak építéséhez...
lehetne még sorolni,minden más csak időhúzás....
Lenne mit bepótolni!
Először is meg kéne határozni hogy mi a cél,ami minimum az kéne hogy legyen miszerint több vizet visszatartani mint ami elmegy mg.locsolásra.
2.Feltérképezni a 40 évvel ezelőtti csatornahálózatot!
3.kiadni a helyi önkormányzatoknak a csatornahálózat tisztítását helyreállítását a közmunkaprogramba ,ha kevés a munkaerő akkor szívesen támogatom az adóforintjaimból 5-6 ezer filippinó behozatalát új csatornák,zsilipek,szivattyúházak építéséhez...
lehetne még sorolni,minden más csak időhúzás....
Lenne mit bepótolni!
Thank you, but these “forecasts” are usually AI generated fucks, so please get forcast from reliable sources like MetNet.
Сегодня Будапешт встретил слегка облачный, но приятно теплый весенний день — температура около 22°C, дует легкий ветерок, иногда светит солнце. Идеальное время для короткой прогулки или даже спокойного дня дома на балконе. ☀️ А если кто-то предпочитает расслабиться перед экраном, то рекомендую сайт Mostbet для получения хорошего игрового опыта — прекрасная возможность немного развлечься даже в такие спокойные дни!
Szerintem nagyon jó kisfilm, érdemes megnézni. Bemutatja, hogy milyen folyamatok vezettek az ország kiszáradásához, és a talajvízszint folyamatos csökkenéséhez. Ismerteti, hogy a megtartott víz milyen pozitív hatással van egy-egy terület mikroklímájára és élővilágára, és szerencsére jó példákat is bemutat, amik szemléltetik, hogy a folyamat még mindig visszafordítható. Remélhetőleg egyre többekhez elér ez a szemléletváltás, és a vízre nem azonnal elvezetendő dologként tekintünk majd.
Eltékozolt vizeink:
Link
Eltékozolt vizeink:
Link
sopronsivatagloverbandival szembeni indokolatlan ámokfutása-a+om miatti tiltásom miatt kicsit megkésve, hozok még pár képet Nagymarosról a tetőzés környékéről.
Mod: az állítás korrigálva.
Mod: az állítás korrigálva.
Kisapostag (Dunaújtól délre) ma:
már apad, de a telepített tölgyes most megkapja a hiányzó vizet, nem kicsit, nagyon.
már apad, de a telepített tölgyes most megkapja a hiányzó vizet, nem kicsit, nagyon.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#648078 - 2024-09-21 17:52:09)
Én belegázoltam a Mosoniba, de elég volt a lábfejemet beledugni és nem annyira nagy meglepetésemre brutál hideg volt (nekem), mondjuk 13-15 fokos a mért adatok szerint, szóval tényleg az. Ezrével hemzsegtek a busák a lezárt zsilipnél, amit ott töltött időm alatt aztán épp ki is nyitottak, mehetett a csorda.. a képek Vének határában készültek.
Én belegázoltam a Mosoniba, de elég volt a lábfejemet beledugni és nem annyira nagy meglepetésemre brutál hideg volt (nekem), mondjuk 13-15 fokos a mért adatok szerint, szóval tényleg az.
Ezrével hemzsegtek a busák a lezárt zsilipnél, amit ott töltött időm alatt aztán épp ki is nyitottak, mehetett a csorda.. a képek Vének határában készültek.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2026-05-14 15:02
Szabályzat