Globális jelenségek

Köszi az ábrákat!
És ahogy sokszor lenni szokott a WWB valójában egy MJO epizód áthaladásaként lesz értelmezhető. Az amerikai térségig viszont nem jut vissza, nem sokat tud változtatni a Nino-hoz köthető hurrikánelnyomó helyzeten.

ECMWF meg még mindig tudott erősíteni a várható Nino 3.4 értéken. 

Egy pár érdekesség még:

Kitettem magamnak már egy ideje a teljes ENSO vizsgálati régiót érintő T300-t is: hasonlóan ütős (csak hogy mindenki értse mit is nézünk amikor a korábbi maximumnál itt +0.5C anomália pislog szembe: a földközi tenger összes vízmennyiségnek 120%-áról beszélünk, ~4.5 millió köbkilóméternyi víztömeg).

Íme:

Nyílván ehhez szükség volt az erős wwb(westerly wind burst)-ökre, de itt még egy komoly elmaradás is van ha '15-16 és '97-98-as kumulatív értékekkel összehasonlítjuk (2023-ban 111-en álltunk). Az áprilisi nagy kiugró érték rúgta be az ideit.
Alább a kummulatív wwb-k július végi értékek és a chart: (https://thelongswell.com/)


JJ-re meg is lett a kiugró 2.4-es MEI érték (tehát nagyon erős Niño-ra jellemző az légköri csatolás) 2.3 volt a '97-98 hasonló időszakában:

Az is érdekes, hogy az ENSO Longitude Index is a legkeletebbre mutat az év hasonló időszakaival hasonlítva, annak ellenére, hogy a wwba max és cwwa is elmarad mindkét nagyobbat nézve ('15-16 és '97-9. Kisebb szél is keletebbre tolta a mély konvekciós zónát.

Sajnos eléggé béna lilás szín van jobb oldalon az ELI-hez, de kiszíneztem és kikerestem a kiugrókat:
Narancs:'26
Piros:'97
Szürke: '15
Zöld: '23


A GFS/ECM meg kéz a kézben adja augusztus közepére a wwb-t sok futáson keresztül:

Hát nehéz a statisztikus modellek dolga, ha nem áll rendelkezésükre a múltból hasonló amplitúdójú adat.  
Hansenék február legelején már 50-50%-ra adták, hogy 2026 a legmelegebb lehet előzve 2024-et is egy enyhe Niño esetén is.
A lényeg viszont továbbra sem az ENSO állapota, annak mélyreható változásai is inkább következményekként értelmezendőek szerintem.
A trópusi óceánok felett a TCC (total cloud cover) csökkenés korábban taglalt trendjét észben tartva várható volt egy erős Niño esetén az ENSO SST teljes "elszállása" soha nem látott szintekre. 
Ezt látjuk is kibontakozni, gyakorlatilag teljesen mindegy melyik metrikát nézzük. Megpróbálok összeszedni pár szemléltetőt amiket figyelek már egy ideje hátha lesz benne érdekes (esetleg valami újdonság) másnak is.
Én az ENSO ciklusokkal kapcsolatban mint a Niña potenciális enyhítő hatására tekintek már, azért, hogy más perspektívából próbáljam figyelni a történéseket. 
Szerintem ez képes még szignifikánsan valamiféle képzeletbeli gyeplőt tartani, értsd: a csendes óceáni upwelling biztosít egy nagy adag féket a melegedésben amikor jelen van.  Most egy időre becsukódik ennek a hűtőnek az ajtaja 


 U300m temp anomaly havi bontásban, most köszönt be épp július +2.95-tel:

A statisztikus modellek is csak megtalálták a 2 fok fölötti Nino-t, de fél fokkal így is lejjebb vannak a többieknél:

Ezzel együtt Hansen és társai bemondták, hogy már 2026 is rekordmeleg lehet globálisan, '27-ről nem is beszélve. De máshol is a hónap elején még 15, most már 30-35%-ra taksálják, hogy idén előzzük 2024-et.

Nem tudom, hogy most már mindenhová beképzelem, de ez amolyan egyszerű hangzatos AI összefoglalónak tűnik. Ez persze nem baj, az AMOC összeomlása, a "tipping point" azaz az átbillenés oda, hogy le fog állni (1-10-10 vagy 1000 év múlva) elérése, sópumpa stb. ezek minden mostanában gyakran emlegetett kutatási területek, persze a média tálalásában általában egyszerűek és apokaliptikusak - erre van igény, ez hozza a kattintásokat és a reakciókat - és persze lelkesíti a felmelegedés-tagadókat a nyilvánvaló hibák és ferdítések miatt. Ebben az összefoglalóban mondjuk a durva lehűlés helyett felmelegedésre jutott az összefoglaló Európában, ami nem hangzik helyes következtetésnek, mivel előtte azt írja, hogy az összeomlik az AMOC és nem tud meleg víz jutni északra. Ez nyilván pont a fordítottjára vezetne: kemény lehűlés, kb. közép- és észak-kanadai klíma, hideg telek, hideg nyarak.

Viszont nemrég pont olvastam egy cikket, ahol azt írták, messze van még egy ilyen erős AMOC összeomlás (100+ év, ha egyáltalán): Link
De általában az összkép mindig összetettebb, amit az átlag-olvasó utál. Itt egy példa arra, hogy az AMOC (még az északi, minket érintő része is) nem egy ki-be kapcsolóval ellátott rendszer, ami vagy megy, vagy nem: Link

Mai nap jött szembe velem ez a bejegyzés a közösségi oldalon. Megosztom itt, hátha több fórumozót is érdekelne.
Hogy ez az oldal mennyire foglalkozik ilyen cikkekkel vagy ez csak valami búlvárhír, ezt nem tudom.

Kezdődik  Az alábbi ábrába (ami Hansenék ápr-15-i hírleveléből van) én raktam be az áprilisit egy piros pöttyel: ami +2.24C-t akar mutatni. A '97-'98-as tetőzésénél nincs magasabb mért adat: Link



és az éves mozgó átlagban (ERA5 adataiból csináltam) most jöhet napokon/heteken belül a felpattanás, hát úgy néz ki +1.42-ről indulunk a következő lépcsőre föl:

Talán nem annyira tudományos, de emiatt közérthetőbb...
Link

Amit még nem látni, hogy alakul a PDO, bár a pincéből már feljöttünk.  Az összes ismert szuper el Niño a PDO-val kéz a kézben jártak, ekkora "szétkapcsolás" nem volt még mint ami a '23-'24-es Niño volt.

A jelenlegi Csendes óceáni SST mintázat alapján esélyes, hogy PDO pozitívba forduljon. A február -1.01 lett.

PDO vs ONI 1979-től sajnos csak 2015sep-ig... hát '23-'24 nagyon más kávéház volt összevetve a bármelyik Niño-val...

Köszi a felszín alatti összehasonlítást!

Figyelemre méltó lesz, hogy mit csinál a globális SST, a pacifikus térség extratrópusi részét is érdemes lesz figyelni (hosszútávú topic), idén az okozhat még rárakódást. Talán kevésbé az atlanti, ahogy korábban is írtam. A napfoltciklus pedig tényleg jogos, múltkor csak 2023-mal összevetve gondoltam bele.

Hát mondjuk szerintem a Niña hűtő hatását kiiktatva egy neutrális egyenlítői SST-vel is már globálisan nagyot ütne a jelenlegi ütem.

Ha valóban egy hasonló Niño beüt mint  '15-'16-ban, az azért is lesz szinte tökéletes analógia mert ugyanúgy egy napciklus maximum leszállójában történne. Könnyű lesz 10/11-eddel számolni , hogy az évtizedes melegedés mennyit mutat majd peak period-ra SEP-AUG '26-'27 vs. '15-'16.

Nézzük csak, valóban lehet nem kicsi lesz:

emlékeztetőül 11 éve:



Igazából, ha bejön az erősebbnek tűnő Nino, tényleg csúnya lehet, a globális SST-ket is figyelembe véve. Viszont talán az európai válasz nem lesz annyira szélsőséges, mint a 24-es, ha az Atlantin marad ez a másfajta az SST eloszlás.

Friss áttekintő fáklya a stat. módszerekkel együtt, amin látható, hogy az abszolút Nino-s SST index mennyivel magasabbra várt most, mint 3 és 11 évvel ezelőtt ilyenkor.  Az áprilisi-májusi modellezések már perdöntőek lehetnek.

Hát csúnya év vége lehet ebből, a nukleáris telet most hagyjuk . Amit ezek mellé figyelek egy ideje:
Érdemes összehasonlítani '23 és a mostani felvezető felszín alatti hőmérsékleteket, csak a 3 év távlatát nézve óriási a különbség. Az látszik, hogy negatív anomália egyre kevesebb a felszín alatti hőmérsékletet összehasonlítva 2023 elejével, valamint a pozitív sem annyira koncentrált.
A RONI-n azt látom, hogy a felvezetés nagyon hasonló 2023-ra tekintve 3 év Niña vs. 2 év Niña után. Természetesen a '91-'20 anomáliához viszonyítva nem elhanyagolható a különbség, úgyhogy tessék még egyszer ránézni az első ábrára, tán van némi összefüggés.
Most onnan indulunk globális SST-t viszonyítva ahol a '23-24' tetején voltunk szinte (6 század C a különbség jelenleg).
A legaggasztóbb számomra viszont az, ha még megnézzük az EEI miként viselkedett a megelőző években (2022 & 2025): '22 +1.46W/m2 vs.'25 +1.44W/m2, az éves átlagok 1850-1900-hoz képest ugye +1.18C vs. +1.47C lett. Tudom, tudom EEI inkább évtizedes távlatban a leginkább releváns, ... ajaj '06-'15 vs. '16-'25 még szarabbul néz ki.

Az összképet nézve biztos vagyok benne, hogy messze megdöntjük a naptári éves +1.6C-s globális átlag eltérési értéket akár +0.1C-vel és az éves mozgóátlag anomália felmehet kerekítve +1.8C-re, ami +1.64C volt 34 napon keresztül 2024-ben...

2022-2026 OISST:



Nem gyengül az előrejelzett El Nino, hanem éppen többségében erősítik a modellek. Ha csak magát az ENSO régiót nézzük, a 2023-asnál erősebb esemény is kifuthat jelen állás szerint. Hogy mit csinál ezzel összefüggésben különösen ősztől a globális hőmérséklet, az jó kérdés. Néhány különbség azért van: nem egy elhúzódó több éves Nina fordul át hirtelen, a napmaximum lassanként gyengül. a világóceán SST anomáliája a déli féltekén most magasabb alapról indul. Az északi féltekén viszont valamivel Csendes-óceán központúbb a meleg, az Atlantin a visszatérő hideg folt mellett idén a spanyol-afrikai térségben is vannak hideg térségek. 



Mindenesetre a parti térségben most lépte át a 1,5 fokot az anomália, a középső Nino régióban pedig pont a semleges állapot közepén haladt túl, immár 0 feletti a hőmérséklet rendellenesség:

Közeleg az idei téli félév következő felvonása. Kíváncsi leszek rá hazánkban mennyire lesz elég.

Link 

Lehet a kék fog dominálni idén szeptemberben? Eléggé meredek ez a CFSv2 futás SIC-re.

Itt elérhető, az előző poszt linkjét valamiért nem lehet megnyitni.
Link

Ebből lehet valami, vagy ez is csak humbug? ("Tengeri hőhullám okozhat hideg telet Európában")
Link

Egy cikk az átlagosnál melegebb észak Csendes-óceánról, és lehetséges európai hatásairól:


Link

Az eredeti angol cikk:

Link

2024-es szinteken a globális átlaghőmérséklet most már több hete, a következő héten újabb emelkedés is valószínű.

Kíváncsi vagyok, a következő hónapok enyhe La Nina helyzete mennyit bír lefaragni belőle. Bár könnyen lehet, hogy alig valamit, tavaly tél elején is a semleges helyzet negatív oldalán volt a Nino 3.4 régió, mégsem csökkent. Jelenleg pedig a magas globális átlag az Észak-Csendes-óceán nagy pozitív anomáliája mellett az északi szárazföldeknek köszönhető, de önmagához képest a déli mérsékelt öv is virít, és az Antarktisz is szép értékeket hoz. Egy esetlegesen kifejezetten enyhe eurázsiai tél esetén szerintem nem kizárt, hogy inkább emelkedjen is az anomália, de ez spekuláció jelenleg...

Teljesen tök mindegy. Azért raktam be a topikba mert érdekesnek tartottam. Nem szántom olyan mélyen a témát mint egyesek ekével, maximum ha belebotlok és érdekesnek tartom megosztom. De legalább nem zindexes linkekkel jövök, az is valami... 

És pozitív, vagy negatív visszacsatolás? 

Lesz még bőven sarki jég, csak legyen elég éghető anyag a tajgán.

Azt érdemes végig gondolni, hogy a CESM2 (a modell amin tesztelték a mi van akkor ha orbitális tüzek égnek a tajgán) ECS-e 4.8C vagy 5.2C attól függően melyik atmoszférikus model konfigurációval használják. Ráadásul az SSP 3-7.0 szenáriót használták kivétel erre a Boreal Forest Fire forcingjuk, amivel ugye tesztelték, hogy miként reagálnak a CESM2 futásai egy ilyen valtozóra. Ugyanis CMIP6-ben 2015 óta semmit nem változtattak a szcenáriókban, nem frissítették az elmúl 9-10 év adatait. Van olyan paraméter ami lassan 15 éve nem került frissítésre. A cikk szerintem (és némileg a szerzők is deklarálták) annak érdekében született, hogy érveket szolgáltasson a készülő CMIP7-re a természetes aeroszol témában és hogy annak a valós értékeit betáplálva miként reagál a CESM2.

Szóval azok a százalékok semmiféle viszonyban sincsenek a valósan várható értékektől még a tanulmány szerint sem. Merthogy nem ezért publikálták. A baj ott van, hogy ilyen marhaságokat leírnak mert nem veszik a fáradtságot/nincs idejük utánanézni/kicsit sem értenek hozzá. Aztán az átlag emberben meg az marad meg, hogy végtére is örüljünk ha leég a tajga. Még egy ok miért kell leállítani az erdőirtást a tajgán 

Igen 

A kiterjedés (bármelyik pixel amiben 15%-ban jég van) mond el a legkevesebbet az ASI állapotát illetően szerintem.

Volumenben 2-ik legkisebb lett PIOMAS szerint aug végére. #1 a DMI szerint, majd októberben kiderül hol volt PIOMAS szerint az alja. 

A jég terület (area) pedig az 5-ik legrosszabb volt az utóbbi 47 évben.
 

Érdemes az olvadási szezon alatt megfigyelni a tömörséget jellemző mutatót is. Majdnem a legkisebb a volumen, de így legalább könnyebben szétterült  akkor most ennek örülni kell?

Úgy látom a tengeri jég el érte minimumát, és már emelkedésnek indult. 
Ahoz képest elég hamar, mostanában 20 körül szokott lassan növekedni, most hamarabb. 
Bár van honnan felfelé menni, de azért volt már rosszabb is a helyzet szerencsére. 
Kíváncsi vagyok pár hét múlva hogy fog alakulni, és a Szibériai hó felhalmozodás is beindult már. 

Egy természetes visszacsatolási mechanizmusnak. 

Pár percig gondolkodtam valami hasonlón, de csak bénaságok jutottak eszembe.

Engem amúgy őszintén érdekelne, hogy te pl. miként értelmez(t)ed magát a tanulmányt és az arról írt cikket?

Megnyugodhat mindenki: ettől még golfozásra továbbra is rövidnaci/szoknyával tervezzetek.. 



Találtam egy cikket, lehet valakit érdekelhet. 
"A növekvő boreális tüzek csökkentik a jövőbeli globális felmelegedést és a tengeri jég elvesztését"
Tanulmány: Link
Cikk ahonnan találtam: Link 

No ami késik nem múlik? Preliminary még legalább két hétig, node akkor is ?..

A piros keresztezte a narancsot, mindezt úgy hogy az NA és ENSO SST is a tavalyi alatt van... izgi lesz ez. 

Amúgy meg: Barents/Kara tengert nézte valaki mostanában? Botrány, hogy ott se lehet már lassan egész évben hidegezni (értsd: 15C alatti vízben martózni)

Az Arctic Sea Ice és CIMP6-ről egy, a SIMIP Közösség által, közölt cikket ajánlom elolvasni:

Link 

...mielőtt bárki azt hinné a fizikai valóság vizsgálatát kikerülve tanulhat valamit a jelenlegi és a jövőbeni történésekről.


Kicsit papírgyáros cikk szerintem. Újra nem az okokat vizsgáljuk, hanem feltételezzük, hogy a CMIP5/CMIP6 futások pontosak. Csak megjegyezném, hogy a CIMP6 futások szórása 2σ-nál szeptemberi arctic ice loss:
2014 3%-tól 90%-ig
2025 5%-tól 100%-ig
2038 15%-tól  stb..



Érezitek mekkora mankót jelent a jégveszteség várható mértékéről 
És akkor ezekből kimazsolázva azt mondani, hogy természetes változékonyság is lehet az oka a csökkenés trend változásában... hát erre én nem pazaroltam volna időt.

Az ilyenekre mondta Hansen (szerintem helyesen), mintha a modellköd szórása a valós élet valószínűségi eloszlása lenne.

Személyes kedvencem Tim Garrett beszólása szerintem erre is releváns, mikor a GMT '23-'24 kiment a 1970-2019-es range-ből: "Egy ideje már azt állítom, hogy egy vonalzóval ellátott gyerek ugyanolyan jól meg tudná jósolni a hőmérséklet-emelkedés ütemét mint a bonyolult éghajlati/társadalmi modellek. Kiderült tévedtem. Ó ne, várjatok! A modellek sem jósolták meg… Hé, kölyök, van egy perced?" 


Már úgyis régen volt itt hsz, beteszek egy linket egy tanulmányról sarki jég témában:
Link

Hm május 31-i státusz: PIOMAS és DMI hibahatáron belüli egyetértésben vannak ami a becsült mennyiséget illeti, érdekes lesz az elkövetkező 1 hónap, mert ugye júniustól indul be igazán a nagy olvadás.






Szerintem az ENSO hatása annyiban járulhatott hozzá, hogy 99-től 14/5-ig főképp a Niña-k segítettek maszkolni, hogy a globál átlag T2-n látványos legyen a változás. Aztán a nagy Niño megérkezett mint kijózanító pofon. Utána viszont hasonló rezsim indult csak rövidebb időskálán 2020-tól (a 3x-os Niña).

Az aeroszol fronton pedig már voltak változások 2020 előtt is bőven és feltételezem azért nem lineáris a felhő visszacsatolás bizonyos szennyezési szintek mellett és nagyon meghatározó ha egy nagyobb területen a korábbi szennyezés 50-90%-a eltűnik. Pl. ECA-nál (ezek a part menti nem is olyan apró zónák) már '15-től is az 0.1% alatti kén tartalmú üzemanyag van érvényben. 





Maga a felhő visszacsatolás TCC változásának trendje 84-től töretlenül megfigyelhető. 2000-től a CERES-ből kinyert és megvizsgált SWCRE-ben sincsenek kiugró adatok, csak egy lineárisan csökkenő trend.
Azt gondolom amíg a felhő visszacsatolás hatása nem ért el egy kritikus szintet az emberi légszennyezés hatásosan maszkolta az emelkedés gyorsulását (sőt ugye még magát az emelkedést is a felfutó fázisban 60-70-80-as évekig bezárólag). Szerintem 2010-25 között még egy szinten tartott szennyezés esetén is elkezdett volna gyorsulni a felszíni átlag T emelkedése, így meg összeadódik.

Szerintem a 2014-16-os Nino először elsősorban a trópusokon durranthatta be a felhő-visszacsatolásos folyamatot. Most nem csekkoltam, de a korábban linkelt 2023-ról és az előtte lévő évtizedről szóló felhős tanulmány szerint akkoriban a trópusokról indult ki a csökkenő felhőzet trendje. Ez aztán már 2020 előtt kezdett áttevődni a mérsékelt övezetbe is, ami később tovább fokozódott.
Emellett 2012-13 után kezdett igazán nagyobb ütemben és tartósan csökkenni Kína kén-dioxid és korom kibocsátása, ez azért az Észak-Pacifikus térségben jelentősen beleszólhatott a felhőképződésbe, sugárzási folyamatokba.

Szerintem ennek a kettőnek a közel egy időben jelentkező hatása járult hozzá, hogy ez a trend egyértelművé váljon már 2020 előtt is.

Halljuk azt a tippet! 

Már csak az a kérdés, hogy miért 2014 hozta ezt a törést ebben az egyébként rövid adatsorban. Egy részleges tippem mondjuk van.
De természetesen az látszik a globális T adatokban, hogy onnantól gyorsult vissza a felmelegedés, a "hiátus" után. Majd rögtön jött a nagy El Nino, és utána nem esett már vissza annyira, ahogy csökkent az albedo.
Nekem viszont mindig az a kérdés, látva a modellezéseket, hogy oké, meglódult a felmelegedés 2014-15 óta, de a modellekből a mostani, két relatíve azért nagy El Nino által is (!) vezérelt ütem tűnik a vártnak. És pont a 21. század legeleje a kilógó lefelé.

Ez azért tényleg "BFD" (angolul) magyarul KNÜ 

2025 eleje majdnem 2023-as szinten van, hm.. 

Hansen & Karecha:

Link
"Large Cloud Feedback Confirms High Climate Sensitivity" (A nagy felhő visszacsatolás alátámasztja a magas (ECS-t)/klímaérzékenységet)

Az elejéről a kivonatolt lényeg magyarul:
"Absztrakt. A Föld albedója (fényvisszaverő képessége) az elmúlt 25 év pontos műholdas mérései alapján csökkent, és a csökkenés olyan mértékű, hogy ez a változás főként a felhők általi napfény visszaverődésének csökkenésének tudható be. A felhőzet változásának egy részét az ember alkotta légköri aeroszolok csökkenése okozza, amelyek kondenzációs magként működnek a felhőképződésben, de a felhőzet változásának nagy részét a globális felmelegedéssel járó felhő-visszacsatolás teszi ki. A megfigyelt albedóváltozás azt bizonyítja, hogy a felhők nagymértékű, erősítő éghajlati visszacsatolást biztosítanak. Ez a nagymértékű felhő-visszacsatolás megerősíti a magas éghajlati érzékenységet, összhangban a paleoklíma adatokkal és az elmúlt évszázad globális felmelegedésének ütemével."

A fenti albedóhoz érdemes megnézni a havi bontást EEI-ra is, eléggé tanulságos, hogy a jelenlegi +1.5~1.7C anomáliák mellett is alig 0-hoz közeli érték.



Köszönöm szépen, mentem a linkeket!

Szia.

Érdemes a NOAA státusz update-jeit követni minden hétfőn frissítik:

Link

A blogon is szoktak írni rövid és érthető kommentárokat:

Link

A közeljövőben amúgy Neutral. Ahogy a télhez közeledünk talán az előrejelzések is mutatni fognak biztosabbat. Tavasszal ez nem is meglepő, lásd: "spring predictability barrier".



Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni tőletek. Van olyan honlap, ahol azt lehet nyomon követni, hogy az ENSO jelenségkör most milyen fázisban van, illetve hogy mi várható a közeljövőben ezzel kapcsolatban?

Igen épp ezt az áprilisi anomáliát is magyarázhatja részben a nagyobb export.

A kiugró tavaszi Fram jégexport összefüggest mutat a szeptemberi mininumra:
Majd 10 éves cikk:
Link

"Így azt találtuk, hogy a tavaszi exportanomáliák egyértelműen befolyásolják a következő szeptemberi tengeri jég kiterjedését általánosságban, és hogy az elmúlt évtizedben az export részben felelős lehet az északi-sarki tengeri jég kiterjedésének gyorsuló csökkenéséért."

Amúgy meg a legutóbbi drop JAXA szerint épp 110k fölötti lett 

Egy kis pimaszság: lesz majd a max-min korrelació 100% is csak ki kellene várni.

Az idei kora tavaszi olvadás a leglassabb volt a műholdas időszakban. 

Mellesleg adott év jégmaxija és minimuma közt közt nincs számottevő korreláció, ha az általános csökkenő trendet figyelembe vesszük.

Forrás: Link

"Enjoy life while you can: in 20 years global warming will hit the fan." "Élvezzétek az életet amíg lehet: 20 éven belül a globális felmelegedés oda fog ba*ni majd"
James Lovelock 2008-ban 

Itt most az a lényeg h a 2023-as SST felett vagyunk:



Sikerült valamit elbénáznom és az első mondatomhoz lemaradt a lényeg meg így egy kicsit értelmezhetetlen ?.

Szóval, helyesbítve:

A Tamino által hivatkozott tengeri jég veszteség trendvonalának a meredekségének a csökkenését reszben magyarázhatja a jégexport.

Link

Egy kis adalék a korábbi Hansen cikkhez ami átmenetileg szintén segítheti/hette egy pont után az ASIE (Északi-sarki jég(kása ) kiterjedés) lineáris csökkenését.
Mondjuk azt gondolom, ha a DMI modelje közelebb van a valósághoz mint a PIOMAS (ami a volument illeti) akkor egy 2012 vagy annál nagyobb durranás sem kizárt.

Alább a Fram, valamint a Spitzbergák és Ferenc József Föld közötti szorosok kummulatív! jégexportját mutatja. Szép kis rekordon állunk:

 

Azért is érdekes a fenti, mert az export stagnált március elejéig, aztán március áprilisban kilőtt és fölé is mentünk a rekord minimum kiterjedésnek:



Indulhat a buli?