Meteorológiai esélylatolgatások
Hát ha a szubtrópusi Csendes-óceán gurít egy olyat, mint tavaly és tavalyelőtt, akkor tényleg no comment lehet megint a globális tengerfelszíni anomália.
Nagy felület lévén az ábra legvégén látható tüske a trópusi adatok mellett a globális anomáliát is nagyban vezérli jelenleg:
Nagy felület lévén az ábra legvégén látható tüske a trópusi adatok mellett a globális anomáliát is nagyban vezérli jelenleg:
Bocs még az előző képhez, valamiért oda nem tudtam írni. Szóval a tengerhőmérséklet alapján hőmérsékletileg sok jóra nem számítok az idei évben. Hihetetlen megugrás van a korábbi évek megugrásaihoz képest is. Hogy ez majd persze csapadékban mit jelent konkrétan, meg a nagyobb rendszerekre milyen hatása lesz, azt elképzelni sem tudom, de elég extrém év lehet sokfelé.
Latolgatáshoz kevés vagyok, a cikkek akiket Nektek is idéztem, azt a régóta (1977) ismert tényt részletezik, hogy a csapadék-képződés nem megy végbe masszív, és összetett, biológiai támogatás nélkül.
Most kezdünk közelíteni a fizikai valósághoz, t.i. hogy a tengerből párolgó kihullható csapadék a nyíltvíz, és partok felett ki is hullik. Hogy a felhők híján, nagy a napi hőingás, hogy az UV sugárzás erősebb Stratusok híján, és hogy felhők nélkül a földgolyó hő - cseréje leginkább szelek formájában valósul meg.
A konvektív csapadékkal is van egy kis gond, t.i. a celláknak ahhoz, hogy működjenek, térre / helyre van szükségük. Ha a légkörben olyan szennyezések vannak (metán, acetilén, stb), amelyek a felhőalapot följebb tolják, akkor a kihullható csapadék feláramlik az üllőbe, és nem igazán hull ki, mert sekély a légréteg, amiben a cellának dolgoznia kellene.
A masszív biológiai támogatást egy diverz élővilág hozta volt létre, elsősorban a tengerpartok élővilága, de amelyet a tengeri olajbányászat brutálisan tönkre is tett. A kisebb tech. malőrökről ne is beszéljünk, a gazdaság ezeket úgysem fogja valós értékükön kezelni, leírják a selejtbe a kiborult szennyet, azt' haladnak tovább... Kell az energija.
Mikor kölök voltam, egy autó volt az utcánkban, Vasáros Pista bá' rendőrautója, avval hordta a környék kiskölkeit a kórházba... de nem is volt mifelénk baja a szomszédaival senkinek. ma, ott tartunk, hogy már belépett egy újabb energiafaló, a szervertermek sokasága... filmeket és influenszereket nézünk rajta, a szomszéddal szóba se állunk már. Nem csak a fűtéssel van itt baj...
A régi bölcsek azt mondták, az Úristen a tenger mélyére veti az emberek bűneit...
Atyám fiai, a Tenger tele van.
Másképpen kellene csinálni, nagyon másképpen.
Most kezdünk közelíteni a fizikai valósághoz, t.i. hogy a tengerből párolgó kihullható csapadék a nyíltvíz, és partok felett ki is hullik. Hogy a felhők híján, nagy a napi hőingás, hogy az UV sugárzás erősebb Stratusok híján, és hogy felhők nélkül a földgolyó hő - cseréje leginkább szelek formájában valósul meg.
A konvektív csapadékkal is van egy kis gond, t.i. a celláknak ahhoz, hogy működjenek, térre / helyre van szükségük. Ha a légkörben olyan szennyezések vannak (metán, acetilén, stb), amelyek a felhőalapot följebb tolják, akkor a kihullható csapadék feláramlik az üllőbe, és nem igazán hull ki, mert sekély a légréteg, amiben a cellának dolgoznia kellene.
A masszív biológiai támogatást egy diverz élővilág hozta volt létre, elsősorban a tengerpartok élővilága, de amelyet a tengeri olajbányászat brutálisan tönkre is tett. A kisebb tech. malőrökről ne is beszéljünk, a gazdaság ezeket úgysem fogja valós értékükön kezelni, leírják a selejtbe a kiborult szennyet, azt' haladnak tovább... Kell az energija.
Mikor kölök voltam, egy autó volt az utcánkban, Vasáros Pista bá' rendőrautója, avval hordta a környék kiskölkeit a kórházba... de nem is volt mifelénk baja a szomszédaival senkinek. ma, ott tartunk, hogy már belépett egy újabb energiafaló, a szervertermek sokasága... filmeket és influenszereket nézünk rajta, a szomszéddal szóba se állunk már. Nem csak a fűtéssel van itt baj...
A régi bölcsek azt mondták, az Úristen a tenger mélyére veti az emberek bűneit...
Atyám fiai, a Tenger tele van.
Másképpen kellene csinálni, nagyon másképpen.
...és ez a "jó fejlett cikloncsalád" szépen borítja az eddig fennálló európai makroszinoptikus helyzetképet. 
- mondjuk már ideje is. A portugálok kaptak elég esőt, de Algéria is. Míg a másik oldalon vastag mínuszokat mértek és terebélyes hóborítottság volt megfigyelhető.
Köszönjük a kimerítő elemzést.
Laikusabb, amatőr megközelítésben én annyit szeretnék hozzátenni, hogy az Európa északi vidékei felett tapasztalt döntően magasnyomási uralom, ahogy összeomlik úgy erősödik meg az Azori szk.-i anticiklon hajlam függetlenül attól épp a modellek milyen vesszőfutásokat adnak. A magasnyomású hajlam ezúttal dél felől kezd majd "próbálkozni". Vannak erre jelek. Félblock szinte egészen valószínű, hogy várható, teljes blokkra még nem fogadnék.
Kérdés mind inkább az, hogy a Közép-Európába beszabaduló alacsony nyomású teknő áramlási rendszerével mennyire takarítja ki Európa északi részeiről a masszív hideget?
Lesz-e elég erős hideg hátoldalon Norvég-tenger felől? Netán meredekebb szögben Skandináv fsz. felől?
A bibi ott kezdődik, hogy az Északi-tenger felől érkező hideglégtömegeknek magasabb nedvességtartalma. Egyúttal magasabb harmatpontúak. Innentől kezdve sokkal vaskosabb hidegnek kell érkeznie már, hogy mind hó formában mint pedig nappali fagy tekintetében síkon igazán tél legyen. ((Persze ha Kárpát-medencében a hideglevegő nyugalomba jut (magasnyomás alatt), akkor kiszáradhat felettünk és viselkedhet ténylegesen száraz kontinentális hidegként, amire egy felcsúszó mediterrán ciklon okozhat kiterjedtebb síkvidéki havazást és nem kell aggódni a megmaradással sem.)) Mellesleg: (Minél több időt tölt szárazföld felett a hideglégtömeg annál alacsonyabb lesz a harmatpontja.)
Épp, ezért lyukadok ki oda mint 6 nappal ezelőtt körülbelül társalgóban is felvetettem, hogy 1-3 napos télies hidegöblités benne vannak most is a pakliban, de nagyobb hidegekre egyenlőre belátható időtávon belül reális esélyt nem látok. Akkor a febr.10-én többet tudunk majd-ot hoztam fel céldátumként, mivel nem volt tiszta a markováltás iránya. Most se épp az, de látszik, hogy félblock jó eséllyel lehet. S az által berántott, skandi ciklon hidegfrontjaként epizódszerűen beömlő hidegöblítések is, amit gyorsan követHET Azori orr / magasnyomás / ránk húzódása, majd félblockot lezáró Atlanti óceánon menetrend szerint közlekedő következő ciklon újra zonalitásra fordítja az áramlást.
Űridőbe látom kezdi dobálgatni a klasszikus blockingokat, tartósabb tél esélyeket, de bevallom őszintén nem tudok hinni neki. Lehet még télies idő, pálcát nem török felette, de inkább regionális szinten már. Dunántúl mákolhat mind novemberben tette vagy tartósabb északnyugati irányításnál hátoldalon lehetnek izgalmak. Lehet van bennem némi tavasz várás ennyi borongós, csergős idő után.
A csapadékhajlam továbbra is velünk marad, talán ennyi pozitívum van benne az előttünk álló időszakban.
- mondjuk már ideje is. A portugálok kaptak elég esőt, de Algéria is. Míg a másik oldalon vastag mínuszokat mértek és terebélyes hóborítottság volt megfigyelhető.Köszönjük a kimerítő elemzést.
Laikusabb, amatőr megközelítésben én annyit szeretnék hozzátenni, hogy az Európa északi vidékei felett tapasztalt döntően magasnyomási uralom, ahogy összeomlik úgy erősödik meg az Azori szk.-i anticiklon hajlam függetlenül attól épp a modellek milyen vesszőfutásokat adnak. A magasnyomású hajlam ezúttal dél felől kezd majd "próbálkozni". Vannak erre jelek. Félblock szinte egészen valószínű, hogy várható, teljes blokkra még nem fogadnék.
Kérdés mind inkább az, hogy a Közép-Európába beszabaduló alacsony nyomású teknő áramlási rendszerével mennyire takarítja ki Európa északi részeiről a masszív hideget?
Lesz-e elég erős hideg hátoldalon Norvég-tenger felől? Netán meredekebb szögben Skandináv fsz. felől?
A bibi ott kezdődik, hogy az Északi-tenger felől érkező hideglégtömegeknek magasabb nedvességtartalma. Egyúttal magasabb harmatpontúak. Innentől kezdve sokkal vaskosabb hidegnek kell érkeznie már, hogy mind hó formában mint pedig nappali fagy tekintetében síkon igazán tél legyen. ((Persze ha Kárpát-medencében a hideglevegő nyugalomba jut (magasnyomás alatt), akkor kiszáradhat felettünk és viselkedhet ténylegesen száraz kontinentális hidegként, amire egy felcsúszó mediterrán ciklon okozhat kiterjedtebb síkvidéki havazást és nem kell aggódni a megmaradással sem.)) Mellesleg: (Minél több időt tölt szárazföld felett a hideglégtömeg annál alacsonyabb lesz a harmatpontja.)
Épp, ezért lyukadok ki oda mint 6 nappal ezelőtt körülbelül társalgóban is felvetettem, hogy 1-3 napos télies hidegöblités benne vannak most is a pakliban, de nagyobb hidegekre egyenlőre belátható időtávon belül reális esélyt nem látok. Akkor a febr.10-én többet tudunk majd-ot hoztam fel céldátumként, mivel nem volt tiszta a markováltás iránya. Most se épp az, de látszik, hogy félblock jó eséllyel lehet. S az által berántott, skandi ciklon hidegfrontjaként epizódszerűen beömlő hidegöblítések is, amit gyorsan követHET Azori orr / magasnyomás / ránk húzódása, majd félblockot lezáró Atlanti óceánon menetrend szerint közlekedő következő ciklon újra zonalitásra fordítja az áramlást.
Űridőbe látom kezdi dobálgatni a klasszikus blockingokat, tartósabb tél esélyeket, de bevallom őszintén nem tudok hinni neki. Lehet még télies idő, pálcát nem török felette, de inkább regionális szinten már. Dunántúl mákolhat mind novemberben tette vagy tartósabb északnyugati irányításnál hátoldalon lehetnek izgalmak. Lehet van bennem némi tavasz várás ennyi borongós, csergős idő után.
A csapadékhajlam továbbra is velünk marad, talán ennyi pozitívum van benne az előttünk álló időszakban.
Köszönjük!!
Csak biztatni tudom a többieket is, hogy vegyék és vigyék tovább a fonalat. Kinek-kinek a maga szintjén, lehetőségein belül, mert minden meglátás érdekes lehet. Ezekre és hasonlóakra is (!) szükség van itt, csokorba gyűjtve és így szakmázva.
Mert én - bár magánügy -, de dögre unom magam a "de jó, hogy ez van, az van, tél fan vagyok, nyár fan vagyok" jellegű üres mondatoktól.
Mi a szögfrászt lehet abból elsajátítani...???
Tőlem legyen, csak legyen közben szakmai is, had lubickoljunk már kicsit
Nem szoktam nagyon nézni a reaíciókat egy-egy beírásra, de azért nektek orvosdoktoroknak e témában mégis jó visszajelzés a "véres kardot körbe vivő" kommentemben (nagyon képletesen értendő!!!) az a 32 poziítív visszacsatolás...nektek, nem nekem!...
És akadt köztük olyan akitől majd hanyat dőltem. hogy még itt van...Ősmentes és igen baráti viszonyt ápolt (gondolom most is ápol) egy nemes sportággal a vízilabdával......
És ha már állandóan lebulvározzuk akit amúgy valóban jogos és le kell bulvározni, akkor előtte a saját gerendákat meg közbe ki kellene kotorni....
Ezt a remek elemzést majd kissé koraibb, vagy későbbi, már nem tudom, időpontban próbálom megérteni
Csak biztatni tudom a többieket is, hogy vegyék és vigyék tovább a fonalat. Kinek-kinek a maga szintjén, lehetőségein belül, mert minden meglátás érdekes lehet. Ezekre és hasonlóakra is (!) szükség van itt, csokorba gyűjtve és így szakmázva.
Mert én - bár magánügy -, de dögre unom magam a "de jó, hogy ez van, az van, tél fan vagyok, nyár fan vagyok" jellegű üres mondatoktól.
Mi a szögfrászt lehet abból elsajátítani...???
Tőlem legyen, csak legyen közben szakmai is, had lubickoljunk már kicsit
Nem szoktam nagyon nézni a reaíciókat egy-egy beírásra, de azért nektek orvosdoktoroknak e témában mégis jó visszajelzés a "véres kardot körbe vivő" kommentemben (nagyon képletesen értendő!!!) az a 32 poziítív visszacsatolás...nektek, nem nekem!...
És akadt köztük olyan akitől majd hanyat dőltem. hogy még itt van...Ősmentes és igen baráti viszonyt ápolt (gondolom most is ápol) egy nemes sportággal a vízilabdával...
... És ha már állandóan lebulvározzuk akit amúgy valóban jogos és le kell bulvározni, akkor előtte a saját gerendákat meg közbe ki kellene kotorni....
Ezt a remek elemzést majd kissé koraibb, vagy későbbi, már nem tudom, időpontban próbálom megérteni
Örülök, ha van aki olvassa, értékeli, és érti, már ha érthetően írom, amit írok, de az alapvetően inkább szemléletformálás akarna lenni, már akinek van erre vevő antennája...ezért kerül a sajnos, vagy nem sajnos a látogatottabb Met. társalgóba...hátha csak egy picit is előrébb mozdulunk...mert egyszer ennek a tankernek, amin mindannyian ülünk, a kormánykerekét el kell forgatni 180 fokkal, mert nagyon jön a jéghegy és még akkor is 10 km-en át egyenesen fog menni a tehetetlensége miatt, míg nem kanyarodni nem kezdünk...a nagyon képszerű, de érthető hasonlat nem az enyém, lopom dr Borovics Attilától, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatójától...
Kissé zavarba is hoz a köszönettel vett kedves biztatás, mert ebbe a fórumba nem tudom, hogy illeszkedne bele mindez... (döntsék el a modik, ha kísérlet tehető rá, akkor lehet ezzel az szakmai hosszú- és középtávú esélylatolgatások farvizén, néha csendben a partvonalon foglalkozni itt is, főleg, ha több erdőökológiai szakmaiságot veszek alapul...)
Ettől függetlenül, az erdő mint a legbonyolultabb és legösszetettebb szárazföldi ökoszisztéma rendszer, amiről kb. szerintem semmit, vagy csak alig valamit tudunk úgy valójában (csak az óceánok világa bonyolultabb ennél) sokkalta sokrétűbb és bonyolultabb, mint maga a légkör, annak akár globális léptékében is....egy erdő oda-vissza csatolási folyamatainak a száma kvázi végtelenek...a mikrovilág mely egy erdőben mindent meghatároz, már a gombák szintjén is olyan bonyolult, hogy evolúció biológus legyen a talpán aki megérti egy töredékét is...vagy ha csak a szénkörforgás részét képező citromsav ciklusra gondolok, már az is elképesztő...életemben egyszer láttam leírva a Krebs-ciklus és az azt kiegészítő, egymásba kapcsolódó fotoszintézis teljes egyenletét leírva...hát, jó, hogy elég volt a két bazi nagy egyetemi tábla a felére, és még jobb, hogy csak demonstárció szinten kellett látni ..
Ez az általános csak a felszínt kapargatja
Link
Az erdő és annak élőlényei előrejelezni nyilván nem tudnak, vagy csak nagyon rövid távon érzik meg pl. egy erősebb hidegbetörés, vagy porhavazás "szagát, jeleit"...egy madáretetőn ez jól tanulmányozható télen...érzik, amit a homo sapiens (bölcs???) már nem, mert kilépett a természetes ciklusokból...
Egy kékcinege nem engedheti meg magának, hogy legalább egy nappal előre ne érezzen rá a változásra és ne kezdjen el plusz élelem források után nézni, mert a 41-42 fokos testhőmérsékletet mínusz 20 fokos éjjelen, pl. 10 órán át megőrizni az nagyon kemény menet és tiszteletreméltó teljesítmény egy grammokban mérhető kis madár esetében ...ki lehet próbálni a mi kis 36,5 fokunkkal és túlsúlyunkkal, milyen lenne ez odakinn....
Az erdőt egésznek véve, mégis van benne egy fajta rendszerszintű leképződése a várható közeljövőnek...(nem muflonzsír vastagság szinten, az max parányi része lehet)
Csak a mai tudománynak az a baja, hogy szétszedi atomjaira ezeket a rendszereket, analizálja a béka seggéig, majd megpróbálja összerakni és a végén kiderül, hogy ez nem megy, nem áll össze és nem érti, hogy mi a baj ...áll a mikrobiológus a 16 szerzős, agyon citált indexű cikkel a kezében és az egész, ahogy van nem illeszkedik bele a nagy rendszerbe hiába préseli...de mindegy is, mert ha megugorja a tudománymetriai szinteket, akkor publikálható és kész, ennyi a lényeg....
Egy evolúció biológus, 20 évig dolgozik 1 db (!!) cikkel...hát ezt a műfajt ma kevésbé díjazzák....
És a nagy analízis után mindez azért, nem áll össze, mert a rendszer önmagában hordozott egészlegességének saját alaptörvényszerűségeit, nem lehet kiemelni az egészből...önmagában hordozza...én kevés vagyok, hogy ezt érthetően elmagyarázzam, ehhez legalább egy Mátyás Csaba, Vida Gábir kellene...a könyveiket érdemes elolvasni...
Egyébként ezért kellene a meteorológusoknak, klimatológusoknak is biológiát és ökológiát tanulnia és vica versa!!!
Főleg, globális légkörzés szinten, mert pl. egy ökológus a mikroklímában, mezoklímában otthon van, de hogy mi az hogy hipertrópusi éghajlat, hát arról nem sok fogalma van és sorolhatnánk
(Én kicsit (!!!) könnyebben ugrálok úgy mond, mert van egy földraj szakos alapom, ahol az ÁC megkerülhetetlen stúdium - szóró tantárgy - persze nem meteorológus szinten...de kapásból mondok tíz Metnetest, aki lelkes amatőrként is profi ebben...max. csak már vagy nincs rég itt, vagy nem ír, csak időnként olvas...
Egy példa az erdőhöz: a nagyon egzakt FAI-index (erdészeti aszályindex) kimunkálása, és az ehhez rendelhető döntéstámogatói modellek (pl. Site Viewer) erdészeti kezeléseket meghatározó klímaforgatókönyv verziók modelleljeiben ezt egészlegességet figyelembe is veszik.... akár globális légkörzés léptékében is...gondoljunk csak a jó nagy mértékben elhallgatott jégmagképző baktériumok fontosságára, és az óceáni kén biogeokémiai ciklusra, összefüggésben a plankton élővilággal....az óceánok feletti csapadékképzőséssel és ezek kontinentális hatásaival....Márti (gulyásme) köteteket tudna beszélni erről...
, de az alapvetően inkább szemléletformálás akarna lenni, már akinek van erre vevő antennája...ezért kerül a sajnos, vagy nem sajnos a látogatottabb Met. társalgóba...hátha csak egy picit is előrébb mozdulunk...mert egyszer ennek a tankernek, amin mindannyian ülünk, a kormánykerekét el kell forgatni 180 fokkal, mert nagyon jön a jéghegy és még akkor is 10 km-en át egyenesen fog menni a tehetetlensége miatt, míg nem kanyarodni nem kezdünk...a nagyon képszerű, de érthető hasonlat nem az enyém, lopom dr Borovics Attilától, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatójától... Kissé zavarba is hoz a köszönettel vett kedves biztatás, mert ebbe a fórumba nem tudom, hogy illeszkedne bele mindez... (döntsék el a modik, ha kísérlet tehető rá, akkor lehet ezzel az szakmai hosszú- és középtávú esélylatolgatások farvizén, néha csendben a partvonalon foglalkozni itt is, főleg, ha több erdőökológiai szakmaiságot veszek alapul...)
Ettől függetlenül, az erdő mint a legbonyolultabb és legösszetettebb szárazföldi ökoszisztéma rendszer, amiről kb. szerintem semmit, vagy csak alig valamit tudunk úgy valójában (csak az óceánok világa bonyolultabb ennél) sokkalta sokrétűbb és bonyolultabb, mint maga a légkör, annak akár globális léptékében is....egy erdő oda-vissza csatolási folyamatainak a száma kvázi végtelenek...a mikrovilág mely egy erdőben mindent meghatároz, már a gombák szintjén is olyan bonyolult, hogy evolúció biológus legyen a talpán aki megérti egy töredékét is...vagy ha csak a szénkörforgás részét képező citromsav ciklusra gondolok, már az is elképesztő...életemben egyszer láttam leírva a Krebs-ciklus és az azt kiegészítő, egymásba kapcsolódó fotoszintézis teljes egyenletét leírva...hát, jó, hogy elég volt a két bazi nagy egyetemi tábla a felére, és még jobb, hogy csak demonstárció szinten kellett látni
..Ez az általános csak a felszínt kapargatja
Link
Az erdő és annak élőlényei előrejelezni nyilván nem tudnak, vagy csak nagyon rövid távon érzik meg pl. egy erősebb hidegbetörés, vagy porhavazás "szagát, jeleit"...egy madáretetőn ez jól tanulmányozható télen...érzik, amit a homo sapiens (bölcs???) már nem, mert kilépett a természetes ciklusokból...
Egy kékcinege nem engedheti meg magának, hogy legalább egy nappal előre ne érezzen rá a változásra és ne kezdjen el plusz élelem források után nézni, mert a 41-42 fokos testhőmérsékletet mínusz 20 fokos éjjelen, pl. 10 órán át megőrizni az nagyon kemény menet és tiszteletreméltó teljesítmény egy grammokban mérhető kis madár esetében ...ki lehet próbálni a mi kis 36,5 fokunkkal és túlsúlyunkkal, milyen lenne ez odakinn....
Az erdőt egésznek véve, mégis van benne egy fajta rendszerszintű leképződése a várható közeljövőnek...(nem muflonzsír vastagság szinten, az max parányi része lehet)
Csak a mai tudománynak az a baja, hogy szétszedi atomjaira ezeket a rendszereket, analizálja a béka seggéig, majd megpróbálja összerakni és a végén kiderül, hogy ez nem megy, nem áll össze és nem érti, hogy mi a baj ...áll a mikrobiológus a 16 szerzős, agyon citált indexű cikkel a kezében és az egész, ahogy van nem illeszkedik bele a nagy rendszerbe hiába préseli...de mindegy is, mert ha megugorja a tudománymetriai szinteket, akkor publikálható és kész, ennyi a lényeg....
Egy evolúció biológus, 20 évig dolgozik 1 db (!!) cikkel...hát ezt a műfajt ma kevésbé díjazzák....
És a nagy analízis után mindez azért, nem áll össze, mert a rendszer önmagában hordozott egészlegességének saját alaptörvényszerűségeit, nem lehet kiemelni az egészből...önmagában hordozza...én kevés vagyok, hogy ezt érthetően elmagyarázzam, ehhez legalább egy Mátyás Csaba, Vida Gábir kellene...a könyveiket érdemes elolvasni...
Egyébként ezért kellene a meteorológusoknak, klimatológusoknak is biológiát és ökológiát tanulnia és vica versa!!!
Főleg, globális légkörzés szinten, mert pl. egy ökológus a mikroklímában, mezoklímában otthon van, de hogy mi az hogy hipertrópusi éghajlat, hát arról nem sok fogalma van és sorolhatnánk
(Én kicsit (!!!) könnyebben ugrálok úgy mond, mert van egy földraj szakos alapom, ahol az ÁC megkerülhetetlen stúdium - szóró tantárgy - persze nem meteorológus szinten...de kapásból mondok tíz Metnetest, aki lelkes amatőrként is profi ebben...max. csak már vagy nincs rég itt, vagy nem ír, csak időnként olvas...
Egy példa az erdőhöz: a nagyon egzakt FAI-index (erdészeti aszályindex) kimunkálása, és az ehhez rendelhető döntéstámogatói modellek (pl. Site Viewer) erdészeti kezeléseket meghatározó klímaforgatókönyv verziók modelleljeiben ezt egészlegességet figyelembe is veszik.... akár globális légkörzés léptékében is...gondoljunk csak a jó nagy mértékben elhallgatott jégmagképző baktériumok fontosságára, és az óceáni kén biogeokémiai ciklusra, összefüggésben a plankton élővilággal....az óceánok feletti csapadékképzőséssel és ezek kontinentális hatásaival....Márti (gulyásme) köteteket tudna beszélni erről...
Sziasztok! Egy latolgatás az utolsó dekád elejére, illetve kiindulásként az elmaradt PV összeomlásról:
A következő pár napban kihagyott ziccer (teljes blokk kialakulása és SSW): a télies fordulat ellen hat, akár hosszabb távon is. Kár, hogy a grönlandi és a sarki AC egyesülése nem bír(t) még délebbre hatolni. Ezzel a novemberi épp, hogy csak SSW-hez hasonló helyzet állt volna fel. Február elejére változtak meg az előrék: gyengítették az AC grönlandi és attól délre lévő részét, az ECM zónaszél előre is ekkor fordult vissza a 0 irányából, ahogy visszanézhető az ECM honlapján.
ECM fáklya átlag jan. végi vs.. febr. 2-i előréből:
Link
Link
Illetve a GFS örvényt gyengítő fluxusokat mutató metszete is erről tanúskodik, a nyugati féltekén az alsó sztratoszféráig felnyúló barnás árnyalatú örvénygyengítő hőáramlásai a negatív fluxusok, vagyis a kékes árnyalat felé tolódtak. Látszik, hogy a vertikális térszerkezetben (fehér kontúrok) is a grönlandi AC előrejelzett mezeje változott nagyon, de az Amerika feletti helyzet is negatívan változott.
Link
Link
Itt egyébként nem is egy még erősebb örvénygyengülés lett volna a lényeg, hanem maga a blokk, hiszen helyette egy jól fejlett cikloncsalád érkezik meg majd az óceánról. Link
Majd az óceáni újabb ciklon előoldalán ÉK-i irányba felnyomuló azori-AC nyúlvány nem engedi, hogy jobb rétegződésű hideg levegő érkezzen meg, illetve a képződő (második) medi túl délre mehet el (klasszikus, ha fel is ér a csapi, az is az érdemi hideg érkezése előtt).
Mi várható ezt követően?
Most tehát a blokk túl északon maradása volt a gond. 20-a után viszont egy újabb AC jelenhet meg az óceánon, ezúttal azonban az azori AC irányából, és abban a helyzetben pedig a blokk északra kiterjedése lehet a probléma, továbbá túl nyugati kialakulás is körvonalazható, valamint azért a hosszabbodó nappalok is jelenthetnek problémát, ha mégis jobb felállás jelenne meg. Az északra való felhatolás, és egy teljes, szinkronban lévő blokk felállása ellen szólhat a vertikális (örvény)szerkezet rossz irányú változása: miközben jelenleg az atlanti térségben északon van a grönlandi AC a troposzférában, és ez felnyúlik nagy magasságba (az örvényt megnyúlásra kényszerítő magassági AC képében), délebbre pedig az óceáni csigákat látjuk az alsó légkörben:
Link
Link
Addig az űrtávú várakozásban a délebbi térségben az AC jelen van ( és itt van egy olyan változás is, hogy a körformához közelebb álló, nem megnyúlt örvény melletti anticiklonális ellenörvényhez kapcsolódik), viszont az északabbi metszeten jól látszik, hogy egy keletibb, jobb pozíciójú talajon lévő AC-t kevésbé enged meg a sztratoszférikus örvény
Link
Link
Ezt alátámaszthatja az előrejelzett, pozitívba váltó AO index is, bár a végén ismét van lefelé szórás is:
Link
Ez visszaköszön az ECM ENS friss klaszter előrejelzésében is, valamilyen gerincesedés megindul, de egyik sem a legjobb helyzetben ezen fő forgatókönyvek szerint:
Link
Egy pozitív dolog van a friss 12-es ECM ENS-ben, az pedig az 50-es taggal jellemezhető eslő forgatókönyv, hogy a ciklonális mező masszívabb lesz, és 15-16 után is benne van a pakliban legalább nagyobb csapadék érkezése, fáklyán látható is erre jel, feltételezésem szerint ez mind az első klaszter tagjaiból származik:
Link
Link
A következő pár napban kihagyott ziccer (teljes blokk kialakulása és SSW): a télies fordulat ellen hat, akár hosszabb távon is. Kár, hogy a grönlandi és a sarki AC egyesülése nem bír(t) még délebbre hatolni. Ezzel a novemberi épp, hogy csak SSW-hez hasonló helyzet állt volna fel. Február elejére változtak meg az előrék: gyengítették az AC grönlandi és attól délre lévő részét, az ECM zónaszél előre is ekkor fordult vissza a 0 irányából, ahogy visszanézhető az ECM honlapján.
ECM fáklya átlag jan. végi vs.. febr. 2-i előréből:
Link
Link
Illetve a GFS örvényt gyengítő fluxusokat mutató metszete is erről tanúskodik, a nyugati féltekén az alsó sztratoszféráig felnyúló barnás árnyalatú örvénygyengítő hőáramlásai a negatív fluxusok, vagyis a kékes árnyalat felé tolódtak. Látszik, hogy a vertikális térszerkezetben (fehér kontúrok) is a grönlandi AC előrejelzett mezeje változott nagyon, de az Amerika feletti helyzet is negatívan változott.
Link
Link
Itt egyébként nem is egy még erősebb örvénygyengülés lett volna a lényeg, hanem maga a blokk, hiszen helyette egy jól fejlett cikloncsalád érkezik meg majd az óceánról. Link
Majd az óceáni újabb ciklon előoldalán ÉK-i irányba felnyomuló azori-AC nyúlvány nem engedi, hogy jobb rétegződésű hideg levegő érkezzen meg, illetve a képződő (második) medi túl délre mehet el (klasszikus, ha fel is ér a csapi, az is az érdemi hideg érkezése előtt).
Mi várható ezt követően?
Most tehát a blokk túl északon maradása volt a gond. 20-a után viszont egy újabb AC jelenhet meg az óceánon, ezúttal azonban az azori AC irányából, és abban a helyzetben pedig a blokk északra kiterjedése lehet a probléma, továbbá túl nyugati kialakulás is körvonalazható, valamint azért a hosszabbodó nappalok is jelenthetnek problémát, ha mégis jobb felállás jelenne meg. Az északra való felhatolás, és egy teljes, szinkronban lévő blokk felállása ellen szólhat a vertikális (örvény)szerkezet rossz irányú változása: miközben jelenleg az atlanti térségben északon van a grönlandi AC a troposzférában, és ez felnyúlik nagy magasságba (az örvényt megnyúlásra kényszerítő magassági AC képében), délebbre pedig az óceáni csigákat látjuk az alsó légkörben:
Link
Link
Addig az űrtávú várakozásban a délebbi térségben az AC jelen van ( és itt van egy olyan változás is, hogy a körformához közelebb álló, nem megnyúlt örvény melletti anticiklonális ellenörvényhez kapcsolódik), viszont az északabbi metszeten jól látszik, hogy egy keletibb, jobb pozíciójú talajon lévő AC-t kevésbé enged meg a sztratoszférikus örvény
Link
Link
Ezt alátámaszthatja az előrejelzett, pozitívba váltó AO index is, bár a végén ismét van lefelé szórás is:
Link
Ez visszaköszön az ECM ENS friss klaszter előrejelzésében is, valamilyen gerincesedés megindul, de egyik sem a legjobb helyzetben ezen fő forgatókönyvek szerint:
Link
Egy pozitív dolog van a friss 12-es ECM ENS-ben, az pedig az 50-es taggal jellemezhető eslő forgatókönyv, hogy a ciklonális mező masszívabb lesz, és 15-16 után is benne van a pakliban legalább nagyobb csapadék érkezése, fáklyán látható is erre jel, feltételezésem szerint ez mind az első klaszter tagjaiból származik:
Link
Link
Magam pedig a Te megfigyeléseidre és az ezen alapuló fejtegetések írására biztatnálak. Nem vagyok erdész-szakmabeli, mindössze "lelkes műkedvelő", de nagyon tanulságosak a bejegyzéseid.
Nyuli, Rudolfking, KP, Viharkém, csokitó18 és a többi magister "orvosdoktorok", ebben és más a fórumhoz kapcsolódó témában, csak kérni tudom, szerintem többek nevében, hogy ezt a végre a Metnet igazi arcára hasonlító szakmai diskurzust, amiből csak tanulni tudunk, mi csökkent értelmű medvebocsok e téren, ne hagyjátok abba, ha időtök, kedvetek engedi, és ha már végre megmozdult ez a szerintem nagyon fontos fórum élete.! Mondhatnám: a témák az asztalon hevernek, gondoskodik erről az időjárás. Én élvezettel olvasom...
, ne hagyjátok abba, ha időtök, kedvetek engedi, és ha már végre megmozdult ez a szerintem nagyon fontos fórum élete.! Mondhatnám: a témák az asztalon hevernek, gondoskodik erről az időjárás. Én élvezettel olvasom... 
Egy csomó érdekesség van ezekben a forrásokban (messze pöpecebb, mint az LLM), eddig pl. sose hallottam a "stratospheric wave reflection index"-ről, és az se volt eddig nyilvánvaló nekem, hogy egy jó major SSW, split stb. sem mindig fentről indul. Nem mindig kellenek azok a keleties szelek sem (én linkjeimen 0 alatti értékek) ahhoz, hogy polar vortex disruption-ről (sarki örvény zavaráról) és hidegbetörésekről beszélhessünk, ennél sokkal komplexebb a kép.
Na persze most a hosszútávú előréket nézve ráfaragtunk, és az USA-ban is visszavonul a hideg ( Link ) szóval tippre visszaáll az örvény alacsonyabb szinteken, és a magasabb szinten készülődő zavarások könnyen lehet, hogy csak február második felét befolyásolják. Február elejére viszont tényleg vannak erős futások a poláris örvény melegedését illetően.
Na persze most a hosszútávú előréket nézve ráfaragtunk, és az USA-ban is visszavonul a hideg ( Link ) szóval tippre visszaáll az örvény alacsonyabb szinteken, és a magasabb szinten készülődő zavarások könnyen lehet, hogy csak február második felét befolyásolják. Február elejére viszont tényleg vannak erős futások a poláris örvény melegedését illetően.
Köszi, szerintem teljesen jól rávilágítottál a kritikus pontokra. A vitatott részekkel kapcsolatban az az én meglátásom, hogy az LLM-eket az viszi nagyon félre a "már bekövetkezett" és a "várhatóan meg fog történni" értelmezése során, hogy a felhasznált elemzésekben hivatkozott előrejelzési térképek dátumait nem nézik a webes böngészés során, csak a szöveget.
A másik - emberi - oldala, hogy az elérhető elemzések, vagy blogbejegyzések kicsit hajlamosak a szenzációhajhászásra, mert a sok hír között esély sem lenne érvényesülniük, ami kicsit tovább torzítja a képet.
A szakmai részt illetvően itt vannak a felhasznált elemzések, amelyekből végül szintézis készült:
Link
Link
Link
Link
Link
A másik - emberi - oldala, hogy az elérhető elemzések, vagy blogbejegyzések kicsit hajlamosak a szenzációhajhászásra, mert a sok hír között esély sem lenne érvényesülniük, ami kicsit tovább torzítja a képet.
A szakmai részt illetvően itt vannak a felhasznált elemzések, amelyekből végül szintézis készült:
Link
Link
Link
Link
Link
Vakarom a fejem ezen az AI összefoglalón.... Tényleg volt SSW január közepén? Link Itt az időben is oda-vissza lehet menni, ez még minor SSW-nek is gyenge, ha egyáltalán hívhatjuk annak. Az AI által említett major pedig sehol sincs, nem fordultak a szelek keletire, ld. korábbi linkem. Honnan hallucinálta ezt? (mért szelek: Link innen: Link A 2025 november végi pedig eléggé mellément, elnézve legalábbis az előrejelzéseket: ugye akkor már a hideg és a havazás idején voltunk és utána hosszú nyugati áramlásos időszak következett elég sok enyhe időszakkal (itt-ott melegrekordok stb.). A vége se lett a hónapnak túl hideg (az említett Németországban legalábbis), se tavak nem fagytak rendesen be, se hó nem esett sok, semmi keleti beast, és ha nincs köd állandóan, még München se mért volna állandóan 0 körüli T-ket. A száraz január se jött be nálatok legalábbis, itt kevés a csapadék, és ez így is marad, de szép csapadékkal indított az év első hónapja. De persze 2 hónapra előre, chatGPT, nem akarok ítélkezni, bölcsebb, mint sok előrejelzés, amibe bele kell futnunk. Csak beképzelt dolgokat.
Ennek fényében honnan szedte 2 napja, hogy SSW volt? Ráadásul major (tehát 10 hPa-n megfordultak a szelek)? Ez pedzegette decemberben, de major SSW-t nem mert nyilván állítani: Link sőt, azt állítja, hogy a december eleji nagy (épp hogy major?) SSW óta a poláris örvény beröffent, sőt erősebb, mint az átlag (ez azóta nem teljesen így lett, gyengébb, de sehol egy SSW). Kiemelte a blogposzt, hogy az alsó poláris örvény most épp, hogy engedte a hideg lábakat többek között Közép-Európára is, pedig felette az örvény nem volt megzavarodva / legyengülve.
Azt is hallucinálgatja, hogy akkor most jön január végére még egy SSW, de ennek is ellentmondanak az előrejelzések, ma is, meg tegnapelőtt is. Link ez a 17-ei előrejelzés, itt az örvényen még nyoma sincs. Még a bemelegedés is csak a hó végére várható (szokásos bizonytalanság mellett)...
Őszinte leszek, nekem Nyuli "színvonaltalan" elemzése profibbnak, precízebbnek és pontosabbnak tűnik, igaz, sokkal kevesebb mágikus szakszóval és még kevesebb hideg téli "száraz, de hóviharos" ígérettel.
Ennek fényében honnan szedte 2 napja, hogy SSW volt? Ráadásul major (tehát 10 hPa-n megfordultak a szelek)? Ez pedzegette decemberben, de major SSW-t nem mert nyilván állítani: Link sőt, azt állítja, hogy a december eleji nagy (épp hogy major?) SSW óta a poláris örvény beröffent, sőt erősebb, mint az átlag (ez azóta nem teljesen így lett, gyengébb, de sehol egy SSW). Kiemelte a blogposzt, hogy az alsó poláris örvény most épp, hogy engedte a hideg lábakat többek között Közép-Európára is, pedig felette az örvény nem volt megzavarodva / legyengülve.
Azt is hallucinálgatja, hogy akkor most jön január végére még egy SSW, de ennek is ellentmondanak az előrejelzések, ma is, meg tegnapelőtt is. Link ez a 17-ei előrejelzés, itt az örvényen még nyoma sincs. Még a bemelegedés is csak a hó végére várható (szokásos bizonytalanság mellett)...
Őszinte leszek, nekem Nyuli "színvonaltalan" elemzése profibbnak, precízebbnek és pontosabbnak tűnik, igaz, sokkal kevesebb mágikus szakszóval és még kevesebb hideg téli "száraz, de hóviharos" ígérettel.
KP, köszönjük, égetően nagy szükség van itt a Metneten ilyen színvonalú szakmai elemzésekre és prognózisokra (is!), a beválásuk verifikálásával együtt.
Régen nem esett szó az SSW-kről, ezért kommentár nékül küldök két LLM által készített összefoglalót. Az első még Katalin napon (2025.nov.25) készült, a másik meg egy aktuális mostani frissítés. Íme:
Legfrissebb fejlemények (2025. november 25.)
Jelenleg egy rekord korai SSW esemény zajlik november végén, amely az egyik legkorábbi a megfigyelések történetében (csak a harmadik ilyen az elmúlt 70 évben novemberben). A poláris örvény deformálódása már megkezdődött, a csúcs november 25. körül várható, és a hatások 2–3 héten belül, december elején jelentkezhetnek. Ez a jelenség elsősorban Észak-Amerikát érinti kezdetben, de Európára is hatással lesz, különösen késő decemberben. A La Niña jelenség tovább erősítheti a hideg trendeket, de a stratoszferikus változások dominálnak.
Hatások Európára és Közép-Európára a 2025/2026-os télre
Az előrejelzések vegyesek, de összességében hidegebb és változékonyabb telet várnak, mint amit korábban prognosztizáltak. A svájci MeteoSwiss óvatosságra int: bár a poláris örvény gyengül, a hatások nem feltétlenül terjednek le a felszínre, és az európai tél enyhébb maradhat, mint az "évszázad telel" spekulációk sugallják. Decemberben kicsi a hideg tél valószínűsége, januártól pedig az átlag feletti hőmérséklet várható .
Hőmérséklet-előrejelzések december:
Normál vagy hidegebb az átlagnál Nyugat- és Közép-Európában (pl. Svájc, Németország, Lengyelország), keleties hideg áramlás miatt. Késő decemberben "Kelet fenevadja" (Beast from the East) típusú hideg hullám lehetséges, ami -10 °C alatti értékeket hozhat Közép-Európába. Január: Semleges vagy kissé hidegebb Közép-Európában, szárazabb, hűvösebb levegővel a magasnyomás miatt.Február: Általában melegebb az átlagnál az egész kontinensen, de hidegebb kezdet vagy vég lehetséges.
Csapadék és havazás
december: Növekvő hótakaró Nyugat- és Közép-Európában, jelentős havazás várható a hideg levegő beáramlásával.Január: Alacsonyabb csapadékmennyiség, szárazabb körülmények.Február: Átlagos csapadék Közép- és Nyugat-Európában, több eső/hó az északi részeken.
Regionális fókusz – Közép-Európa (pl. Svájc, Ausztria, Magyarország, Lengyelország):Hidegebb anomáliák decemberben, keleties áramlás miatti hideg beáramlás. A poláris örvény összeomlása főként Észak-Amerikát érinti kezdetben, de Európában enyhébb nyugati áramlás után december végére erősödik a hideg. Történelmi példák (pl. 1958, 1968-as SSW-k) hasonló korai eseményeknél gyengébb hűtést mutattak Észak-Közép-Európában, de a mostani eset erősebb lehet.
Friss X (korábbi Twitter) posztok és vélemények Az X-en is élénk a vita:
A Ventusky figyelmeztet a korai SSW-re, ami hideg arkticus levegőt hozhat Európába, Észak-Amerikába és Ázsiába.Mark Vogan meteorológus élő adásban tárgyalta a hideg, havas Nyugat-Európát.Francia források (CATastrophesNATurelles) megerősítik a hidegebb telet Európában december végéig.
SSW Státusz Frissítés (2026. január 17.)
A legfrissebb adatok alapján (pl. ECMWF, GFS modellek és meteorológiai elemzések) egy aktív Sudden Stratospheric Warming (SSW) esemény zajlik 2026 januárjában. Ez egy major (jelentős) SSW, amely a poláris örvény (polar vortex) erős zavarát okozza, és már január közepén tetőzött. A stratoszférában a hőmérséklet-anomáliák +25–50 °C-os emelkedést mutatnak az Arktisz felett, ami a szélirány megfordulását (zonal wind reversal) eredményezte a 10 hPa szinten. Ez nem csak gyengítette az örvényt, hanem megnyitotta az utat a hideg arkticus levegő délre áramlásához.
Történt-e SSW?
Igen, egy új SSW eseményt detektáltak január elején, amely január közepére (kb. január 14–17. körül) tetőzött. Ez egy rendkívül erős januári esemény, szakértők szerint az egyik legerősebb az elmúlt években. A poláris örvény nyújtása (stretching) és zavarása már megfigyelhető, ami a QBO (Quasi-Biennial Oscillation) keleti fázisa miatt periodikusan ismétlődhet.
Az SSW esemény az Arktisz és Eurázsia felett zajlik, beleértve a szibériai régiót is, ahol a stratoszférikus melegedés hozzájárulhat a felszíni hideg anomáliákhoz. Történelmileg ilyen események gyakran érintik Szibériát, de a jelenlegi fókusz az általános poláris örvény zavarásán van.
Közeli jövőben lehetséges-e újabb SSW?
Igen, a modellek (pl. ECMWF ensemble) szerint január végére (kb. január 25–31.) egy még erősebb zavarás várható, ami újabb SSW-t vagy a jelenlegi esemény meghosszabbítását okozhatja. Ez február elejéig tarthat, és további hideg kitöréseket hozhat. A gyengülő örvény miatt a kockázat magas, különösen a La Niña háttér miatt, ami növeli az SSW valószínűségét (60–75%-kal). Az AO (Arctic Oscillation) negatív marad, ami kedvez a további zavaroknak.
Kilátások az Európai és Kárpát-medencei Télre (2025/2026)
A tél összességében hidegebb az átlagosnál a La Niña és a gyenge poláris örvény miatt, ami dinamikus mintákat hoz: hideg kitörések váltakoznak enyhébb időszakokkal. Az SSW hatása 10–30 nappal később jelentkezik a felszínen, növelve a hideg extrémumok esélyét. Észak-Amerika mellett Európa is érintett, különösen januárban és februárban.
Kárpát-medence (Közép-Európa, pl. Magyarország, Ausztria, Lengyelország) Specifikus Kilátások:
A régió érzékeny az SSW hatására: hidegebb anomáliák januárban, keleties áramlás miatti hideg beáramlás (-10 °C alatti minimumok). December vége óta dinamikus, de januárban hidegebb és havasabb, mint az átlag.
Hőmérséklet:
Januárban kissé hidegebb (anomália -1–3 °C), februárban átlagos vagy enyhébb. Hideg kitörések január végén, február elején.
Csapadék és Hó:
Növekvő hóesés januárban, tartós hótakaró esélye magas (10–20 cm, 7+ nap). Szárazabb február, de hóviharok lehetségesek.
Legfrissebb fejlemények (2025. november 25.)
Jelenleg egy rekord korai SSW esemény zajlik november végén, amely az egyik legkorábbi a megfigyelések történetében (csak a harmadik ilyen az elmúlt 70 évben novemberben). A poláris örvény deformálódása már megkezdődött, a csúcs november 25. körül várható, és a hatások 2–3 héten belül, december elején jelentkezhetnek. Ez a jelenség elsősorban Észak-Amerikát érinti kezdetben, de Európára is hatással lesz, különösen késő decemberben. A La Niña jelenség tovább erősítheti a hideg trendeket, de a stratoszferikus változások dominálnak.
Hatások Európára és Közép-Európára a 2025/2026-os télre
Az előrejelzések vegyesek, de összességében hidegebb és változékonyabb telet várnak, mint amit korábban prognosztizáltak. A svájci MeteoSwiss óvatosságra int: bár a poláris örvény gyengül, a hatások nem feltétlenül terjednek le a felszínre, és az európai tél enyhébb maradhat, mint az "évszázad telel" spekulációk sugallják. Decemberben kicsi a hideg tél valószínűsége, januártól pedig az átlag feletti hőmérséklet várható .
Hőmérséklet-előrejelzések december:
Normál vagy hidegebb az átlagnál Nyugat- és Közép-Európában (pl. Svájc, Németország, Lengyelország), keleties hideg áramlás miatt. Késő decemberben "Kelet fenevadja" (Beast from the East) típusú hideg hullám lehetséges, ami -10 °C alatti értékeket hozhat Közép-Európába. Január: Semleges vagy kissé hidegebb Közép-Európában, szárazabb, hűvösebb levegővel a magasnyomás miatt.Február: Általában melegebb az átlagnál az egész kontinensen, de hidegebb kezdet vagy vég lehetséges.
Csapadék és havazás
december: Növekvő hótakaró Nyugat- és Közép-Európában, jelentős havazás várható a hideg levegő beáramlásával.Január: Alacsonyabb csapadékmennyiség, szárazabb körülmények.Február: Átlagos csapadék Közép- és Nyugat-Európában, több eső/hó az északi részeken.
Regionális fókusz – Közép-Európa (pl. Svájc, Ausztria, Magyarország, Lengyelország):Hidegebb anomáliák decemberben, keleties áramlás miatti hideg beáramlás. A poláris örvény összeomlása főként Észak-Amerikát érinti kezdetben, de Európában enyhébb nyugati áramlás után december végére erősödik a hideg. Történelmi példák (pl. 1958, 1968-as SSW-k) hasonló korai eseményeknél gyengébb hűtést mutattak Észak-Közép-Európában, de a mostani eset erősebb lehet.
Friss X (korábbi Twitter) posztok és vélemények Az X-en is élénk a vita:
A Ventusky figyelmeztet a korai SSW-re, ami hideg arkticus levegőt hozhat Európába, Észak-Amerikába és Ázsiába.Mark Vogan meteorológus élő adásban tárgyalta a hideg, havas Nyugat-Európát.Francia források (CATastrophesNATurelles) megerősítik a hidegebb telet Európában december végéig.
SSW Státusz Frissítés (2026. január 17.)
A legfrissebb adatok alapján (pl. ECMWF, GFS modellek és meteorológiai elemzések) egy aktív Sudden Stratospheric Warming (SSW) esemény zajlik 2026 januárjában. Ez egy major (jelentős) SSW, amely a poláris örvény (polar vortex) erős zavarát okozza, és már január közepén tetőzött. A stratoszférában a hőmérséklet-anomáliák +25–50 °C-os emelkedést mutatnak az Arktisz felett, ami a szélirány megfordulását (zonal wind reversal) eredményezte a 10 hPa szinten. Ez nem csak gyengítette az örvényt, hanem megnyitotta az utat a hideg arkticus levegő délre áramlásához.
Történt-e SSW?
Igen, egy új SSW eseményt detektáltak január elején, amely január közepére (kb. január 14–17. körül) tetőzött. Ez egy rendkívül erős januári esemény, szakértők szerint az egyik legerősebb az elmúlt években. A poláris örvény nyújtása (stretching) és zavarása már megfigyelhető, ami a QBO (Quasi-Biennial Oscillation) keleti fázisa miatt periodikusan ismétlődhet.
Az SSW esemény az Arktisz és Eurázsia felett zajlik, beleértve a szibériai régiót is, ahol a stratoszférikus melegedés hozzájárulhat a felszíni hideg anomáliákhoz. Történelmileg ilyen események gyakran érintik Szibériát, de a jelenlegi fókusz az általános poláris örvény zavarásán van.
Közeli jövőben lehetséges-e újabb SSW?
Igen, a modellek (pl. ECMWF ensemble) szerint január végére (kb. január 25–31.) egy még erősebb zavarás várható, ami újabb SSW-t vagy a jelenlegi esemény meghosszabbítását okozhatja. Ez február elejéig tarthat, és további hideg kitöréseket hozhat. A gyengülő örvény miatt a kockázat magas, különösen a La Niña háttér miatt, ami növeli az SSW valószínűségét (60–75%-kal). Az AO (Arctic Oscillation) negatív marad, ami kedvez a további zavaroknak.
Kilátások az Európai és Kárpát-medencei Télre (2025/2026)
A tél összességében hidegebb az átlagosnál a La Niña és a gyenge poláris örvény miatt, ami dinamikus mintákat hoz: hideg kitörések váltakoznak enyhébb időszakokkal. Az SSW hatása 10–30 nappal később jelentkezik a felszínen, növelve a hideg extrémumok esélyét. Észak-Amerika mellett Európa is érintett, különösen januárban és februárban.
Kárpát-medence (Közép-Európa, pl. Magyarország, Ausztria, Lengyelország) Specifikus Kilátások:
A régió érzékeny az SSW hatására: hidegebb anomáliák januárban, keleties áramlás miatti hideg beáramlás (-10 °C alatti minimumok). December vége óta dinamikus, de januárban hidegebb és havasabb, mint az átlag.
Hőmérséklet:
Januárban kissé hidegebb (anomália -1–3 °C), februárban átlagos vagy enyhébb. Hideg kitörések január végén, február elején.
Csapadék és Hó:
Növekvő hóesés januárban, tartós hótakaró esélye magas (10–20 cm, 7+ nap). Szárazabb február, de hóviharok lehetségesek.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Érdekességek | 2026-03-27 16:50
Szabályzat