2017. február 20., hétfő - Aladár, Álmos napja van
napkel 06:39

Tát

osztanti

2017-02-20 21:14:24

2,1 °C

RH: 92 %  P: 1018.8 hPa

Hosszútávú esélylatolgatások

Adott napon: 
Keresés:
inf

Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.

Módosítva: 2009.06.01 20:12


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Időjárási visszatekintő (#25014)


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Időjárási visszatekintő (#25013)

71166. 2017-02-18 10:09:31
- Válasz | privát üzenet

  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Időjárási visszatekintő (#25012)

  • Valószínűleg 1985-ben írt az Élet és Tudomány  az akkori kemény tél apropóján 11 éves ciklusokról, amikor az átlagnál keményebb telek vannak.  Úgy emlékszem, az okokról annyi jelent meg, hogy azok még kutatásra várnak. Visszamentek 77 évet, szigorúan minden 11. telet vizsgálták, a 8 tél közül 1 kivétel akadt. Sajnos ezt a példányt már nem találom, de arra emlékszem, hogy nagy reményekkel vártam a 95/96-os telet...

  • Talán nem baj, hogy a teleket vizsgáljuk, bár a naptevékenység a többi évszakra is hathat. A legélesebb eltérések inkább az egyes téli hónapok időjárásában vannak, akár 6-7 plusztól 5-10 mínusz  fokig szóródhatnak és a telek közt is lehet 5-8 fokos eltérés. A többi évszakban ilyen kilengések elképzelhetetlenek ill. rendkívül ritkák szerintem, de jó lenne látni a nyarakra, éves T-re is vizsgálatot, hogy jelentkezik-e az összefüggés úgy mint a teleknél ?
    Kicsit zavaró a telek esetén az évszámozás, jobb lenne, ha jan-febr. évszámát vennénk alapul, mert kissé követhetetlen így amit leírtunk. Ugyanakkor az igazi tél többnyire Karácsony után jön, ha előfordult is (tán 10% ?) olyan, hogy dec. végére lefutott a tél velősebbik része.

  • A magam részéről örömmel olvastam ezt az érdekes összefoglalót. nevet

    Csak megerősíteni tudom az abban foglaltakat. Rövid kiegészítést tennék.


    Link


    Ebből az ábrából teljesen világos, miről van szó.

    Hideg  -legalább zord epizódokat hozó-  tél volt (csak a decemberek évszámát feltüntetve):

    1955, 1962, 1963, 1969, 1978, 1979, 1984, 1985, 1986, 1995, 1996, 2001, 2002, 2009, 2010, 2011, 2016(?)

    Ebben a sorozatban mindössze 3 "kakukktojás" van: a maximum-közeli 1969, 2001, és 2002.
    Az összefüggés elég erősnek tűnik.
    Fentiekkel összecseng az a megfigyelés, hogy évtizedenként rendszerint 1-2 igazán hideg tél fordul elő. Ezek napfoltminimum-környékiek rendszerint. Talán innen származik a szintén tetten érhető "ráduplázási" hajlam is: a minimum környékén pár évig könnyen olyan lehet a makrocirkuláció, mely ismételten zord teleket okoz.



  • Nem olvastam eme műveket, de Tőled és másoktól hallottam a napfoltciklusok és időjárás kapcsolatáról. Gyermekkorom cseszneki iskolaigazgatója és matektanára, Fódi Vilmos volt talán emlékeim szerint az első, akitől halottam 1972-73 táján a 11 éves napfoltciklusokról és a hozzájuk kapcsolódó, napfoltminimumok idején jelentkező hidegebb időről.
    Szerintem ezt nem lehet mereven értelmezni és napi előrejelzésekbe bekapcsolni, de létezik ha éppen nem 11 hanem 10 vagy 12 évenként is jelentkezik. Pl. nagyon hideg volt 1929-ben a tél, de lám 1940-ben is (Hazánkra gondolok, de szerintem Európában is hasonló lehetett). Aztán 1942-ben szintén, ez már 13 év, de lehet, hogy csak elhúzódott a hatás ? Aztán 1954 sem volt valami meleg tél ha jól tudom, bár 1956 február sem, de persze hideg tél ettől lehet többször is mint 11 évente átlagban. Aztán 63 és 64 tele sem volt éppen meleg, ekkor nem volt több mint 10 év az eltérés, de 42-höz képest éppen 22 év telt el. Aztán jön egy kis zavar, mert keményebb télre a 70-es évek közepén nálunk nem emlékszem (74-75 nagyon gyengusz volt az biztos) de az évtized elején és végén voltak hideg telek ,mintha 1976 is összeszedte volna magát  s ha jól emlékszem akkoriban éppen a nyarakon lehetett fagyoskodni (forróságmentes évtized). De ha a 64-hez 22-t adok akkor 1986-adódik. Ugye nem kell 85-86-87 teleit ecsetelnem ? 86-hoz képest 10 év múlva volt nagy tél, ha jól emlékszem 95-96 tele igencsak kitett magáért.  Ha újabb 11 évet nézzük akkor baj van, de ha csak 10-et, akkor 2006 januárról mi jut eszünkbe ? Nekem persze 2005-ről is szép emlékeim vannak: februárban és márciusban zord idő vastag hótakaróval a feljegyzéseim szerint, majd dec. szép havas , hideg ünnepekkel. Emlegettük, hogy 1985 óta nem volt ilyen hideg téli hónapunk mint 2017 január. Pechünkre ez csak 32 év és nem 33. A kételkedők biztosan kajánul vigyorognak, hogy egy évvel később kellett volna jönni, bár még 2018 januárját nem láttuk.kacsint Persze magyarázhatom a bizonyítványt, hogy 1995 óta már pont 22, de eleve leszögeztük: az időjárásban semmi sem óramű pontossággal működik (még a Nap sem), vagyis a 10 vagy 12 év simán belefér. Meg aztán van még a Napon kívül is saccperkábé 128 egyéb természeti tényező, az emberek által folyamatosan irtott növényzetről,  hőszigetgyártásról meg légkör teleokádásáról nem is beszélve. Ennek ellenére a már a visszatekintőben idézett júliusi dolgozatba (pápai telek és a műjégpálya) belekerült, hogy kb. 11 éve voltak utoljára keményebb téli időszakok és az utóbbi 3  enyhe tél után a napfoltminimum miatt valószínűleg hideg tél jöhet. Persze nem 100%-ra, mint ahogy a NAGYGURU DM megálmodja napokra és régiókra egy évre előre, csak nagyon valószínű. Ha persze nem jött volna be, akkor sem dől össze a tudomány (mint ahogy biztosan vannak a féltekén olyan helyek, ahol nem lesz hidegebb ez a tél az átlagnál).
    Megfigyeltem, hogy a 10-12 évente jelentkező 1-2 átlagnál hidegebb tél mellett itt Pápán 3-4 éves ciklusok is vannak (Ezt kevesebb mint 2 évtized adataiból levonni igencsak tudománytalan, tudom . ) 3x3,5=10,5 év.... Hazánkban szép kis tél volt 2002-3, aztán 2005-6, aztán 2009-10, aztán 2012-13 most meg 2016-17 folyamán. A kimaradt évek:2004, 2007,2008,2011,2014,2015 meg éppen nagyon enyhék. Persze így nagyon sánta az egész, mert egyes megyék teljesen más időjárást is megélhettek (lásd 2013 jan-márc itt durván havas és átlag alatti T-t hozott, míg keleten az eső esett jobbára) és vannak hibrid telek, amikor a tél eleje nagyon enyhe a vége meg kemény, mint 2011-12 tele, amely melegen és hó nélkül indult aztán februárban befagyott a sejhaj. Máskor meg fordítva: hideg december után satnya folytatás. mint talán 2001. vagy 2010. dec. után. Most is nagy eltérések vannak: Dec. Sopronban és az osztrákoknál emlékeim szerint nem is volt hideg, de keleten 2 fokkal is az átlag alatt volt. Most a február itt nem indult ény-on olyan melegen mint délen, most meg (5 nappal ezelőtt Te is meglehetősen kizártad a hidegpárnát) errefelé a szépen sütögető nap már a +10 fokot közelítteti, míg a keletebbi részek hatalmas heti hideg anomáliát szednek össze a folyamatos fagyban, ködben. A zonalitás csak késik, az AC áll és köszöni jól van, bár a napjai meg vannak számlálva (2 hétig ritkán húzza egy hidegpárna februárban).
    Így a hónap felén túl és alig átlagos februári T mellett elmondhatjuk, hogyha nem is lesz a hónap negatívban, de a tél hideg voltán nem sokat fog már változtatni.
    (Elnézést az emlékezetből leírt és nem tudományos alaposságú szösszenetért. Ha a fórum szakmaiságát lerontottam nem haragszom, ha társalgássá minősíttetik szegyenlos)

  • A 30 éves ciklus eléggé  szubjektív lehet, a 7 - 11  lehetnek egy kaotikus rendszer "bifurkációs ciklusai" prímszámok lévén.
    Ahogy elnézem, mások számításai sem jönnek be, és a katakizma idén  elmarad. méégiscsak  indul a zónális drift, a hidegmag a sarkokra koncentrálódik s így megindul a jégtömeg gyaraopodása így szezon végén (nálunk meg a tavasz):

    Link

  • Igazán megtisztelő, sőt hízelgő a nekem titulált "Kosakiss-féle 11 éves napciklus", de ilyesmi nem létezik. Az említett periódus mindenképpen és kizárólag Rudolf Wolf svájci csillagász érdeme. A Wolf-féle 11 éves napciklusban jelenleg a naptevékenységi minimumot éljük meg. (Nem kívánom részletezni az időjárásra vonatkoztatott szoláris hatásokat. Akit a napciklus témája érdekel, angol nyelven utánaolvashat a következő két kiadványban: 
    1.) Haigh J.R. (2003) Phil. Trans., R. S., Lond. A 361, 95-111. (R.S.=Royal Society).
    2.) Solanki S. et al. (2004) Nature 431, 1084-1087
    Magyar nyelven értekezik dr. Kálmán Béla napfizikus a Fizikai Szemlében ugyancsak a napciklusokról, írása itt is elolvasható:
    fizikaiszemle.hu/archivum/fsz1311/kalman1311.html
    Szép napot, jó észleléseket kívánok!nevet

    A fórumhoz alkalmazkodva: magam sem látom jelét, hogy a decemberi és főleg januári kemény hideg időszak visszatérne, ugyanis igen erőteljes a légkör NY-K irányú áramlása - a blokkoló anticiklon lassan-lassan megadja magát. Több napsütésre számítsunk (a köd és a ködrétegfelhő februárban igen ritka jelenség!), átlag körüli hőmérsékletekkel. A kemény téli időjárás egyébként az általános felmelegedésnek (?) köszönhetően/tulajdoníthatóan (válassza mindenki a két kifejezés közül azt, amelyet kíván) kontinensünknek nem az egészét érintette, hanem leginkább Európa NY-K irányú középvonala menti területeket, a Kárpát-medencét és a keleti-északkeleti régiókat. A mostani igazán hideg levegő nincs ereje teljében, kívülről körülfolyja a Kárpátok koszorúját, erre alapozom a kontinentális hideg levegőtömegek meggyengülését. 

  • Mindig lemaradok ezekről a ciklusokról.. Van a Stelvio-féle 7 éves, a Kosakiss-féle 11 éves, a Floo-féle 30 éves, alig bírja az ember felfogni, épp kinek melyik és hány éves ciklusa alapján milyen hideg télnek kéne lennie... vidám vidám
    Igazából észre kéne venni, hogy ennyi erővel minden n nagyobb 2 számra lehet ciklusokat gyártani nulla tudással, sok számmal, és némi kreativitással... Vagy utánaolvasni az ezernyi tanulmánynak, ami a témában született, de tudom-tudom, az macerás, időigényes, nem biztos, hogy alátámasztja a kedvenc elméletünket és amúgy is a sok tudós azt talál ki, amit akar, ráadásul a számok bonyolult keszekuszaságában nem veszik észre az előttük álló triviális dolgokat vidám

  • "Lehetséges, hogy a nyugati drift sebességébe, erejébe a féltekei nyomásgradiensen (végső soron hőgradiensen) kívül még más, (általam) ismeretlen tényezők is belejátszanak (lásd Floo-féle 30éves ciklusok)"

    Ezt kifejtenéd részletesebben is? Különös tekintettel a Floo-féle (sic!) 30éves ciklusokra. Roppantul érdekelne.

    Köszönettel.

  • Az biztos, hogy a sarki hidegeknek (és ezen keresztül a Jeges-tenger jegének) legjobb a zóna. Ez a mi fülünknek talán kicsit furcsa első hallásra, mert a mi szélességünkön minden télrajongó a meridionalitásnak drukkol, és méltán. Viszont a sarkok éppen akkor hűlhetnek le, ha az é-d-i hőcsere gátolt (zonális áramlási állapot)
    Hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás: azaz, az Arktisz enyhébb volta váltotta ki a nyugati drift gyengeségét (elvileg ez is lehet), vagy épp fordítva: a gyenge nyugati drift (erősebb meridionális légmozgások) az okai az Északi-sark magasabb hőmérsékletének, kérdés.
    Lehetséges, hogy a nyugati drift sebességébe, erejébe a féltekei nyomásgradiensen (végső soron hőgradiensen) kívül még más, (általam) ismeretlen tényezők is belejátszanak (lásd Floo-féle 30éves ciklusok)

71156. 2017-02-09 12:17:36
- Válasz | privát üzenet
  • Link

    szóval, ha tényleg tovább tolja a jelenlegi makrohelyzet szülte hidegleszakadásokat a tél hátralevő részében is, az elég tragikus következményekkel járhat.
    Ami érdekes nekem, hogy egy korábbi modellezésben egy a Nagy tavak térségéből az óceánba ömlő tó hatása az Észak -Atlanti áramlás leállását eredményezte, ez Európára nézve kemény teleket  kis jégkorszakot eredményezett.
    Mit jelenthetett ez akkor a sarki jég mennyiségére tekintettel?
    Jelenlegi meridionális muszterek miatt ugyanis igen erőteljes  a hőcsere  a pólusok és déli területek között, a  SSW  hatása, olykor retrográd mozgások, örvények létrejötte, és WACC  tartós fennállása, mely gyakran jelenik meg REX blokkok képében ha jól figyeltem,  meglehetősen gyenge jégnövekedést vetít előre, amennyiben a február is ennek jegyében telne el.  Az is kérdés, hoyg ugye itt térfogatról beszélünk, de valóban  miyen ghatással van ez az áramlásokra, ha ez a jég víz formájában van az óceánban, mennyire befolyásolta ez a sókoncentrációt, amivel ugye  akkor az áramlás leállását magyarázták. Nekem olybá tűnik, mintha épp a sarki jégbázis, és Grönland tartana ellenpontot a szibériai hóval borított felületek "hűtőszekrény effektusával" szemben.  A csökkenő jégbázissal tehát  ezek a kontinentális hatások jutnak túlsúlyba. Kérdés, hogy a növekvő besugárzás és a lassan pozitívba váltó energiamérleg mit for eredményezni a tavasz első hónapjaiban,  számítottam eddig arra, hogy  a rendszerben van egy  negatív visszacsatolási pont, de valami nem azt súgja, hogy a gyarapodás mértéke felgyorsulna,  ami  ugye egy  tartósabb északi zónalitás megjelenéséhez kötődne.

71155. (előzmény: 71154. Joka) 2017-02-07 20:24:42
- Válasz | privát üzenet
  • Ha jól emlékszem, január elején rövid hideg periódus után tartós és folyamatos enyhülést jósölt a tél hátralévő részére

71154. 2017-02-07 18:56:44
- Válasz | privát üzenet
  • avatar
  • Joka
  • (Budapest III.)
71153. (előzmény: 71152. Zivipötty) 2017-02-06 18:58:42
- Válasz | privát üzenet
  • Nem fog leesni a húszfilléres.

71152. 2017-02-06 13:47:30
- Válasz | privát üzenet
  • Mivel 2011-ben és 2014-ben is volt áprilisban felhőtölcsér itt a környéken, amikor végeztem a gimnáziummal és az alapképzéssel, szerintem idén is lesz, hogy a mesterképzéssel végeztem.

71151. 2017-02-01 13:38:33
- Válasz | privát üzenet
  • Én  most úgy látom, hogy a ma kezdődő, és szűk 1 hétig tartó enyhébb időjárás után a hónap második hetében 2 variáció játszhat nagyobb eséllyel :

    1. : bizonytalan mértékű hidegbetörés, száraz idővel. 
    2. : mérsékeltebb hideg, de így is átlagos idő, csúszpályás medikkel  ( hó, eső ).

  • Na várjál csak... Nézd meg a mostani képet:

    Link

    Ott van az északi zóna, csak nagyon messze, Észak-Skandináviától a Jeges-tenger partvidéke mellett egész az Ob torkolatáig. A későbbiekben ez fog meridionalitásba fordulni, messze keleten alakul ki teknő:

    Link

    Itt nem az a lényeg, hogy mennyire pontosan nyugati irányú az áramlás, vagy mennyire nem az. Hanem, hogy ez az áramlási zóna fog később dél felé  expandálni az alacsonyabb izobárokkal, mikor kialakul, és az alacsonyabb szélességek felé megnyúlik a teknő.

    Végül aztán ettől a teknőtől nyugatra gerinc erősödik meg, azaz meridionálisabbra vált az áramlási kép ebben a szegmensben:

    Link

    A későbbiekben az áramlási kép még erősebb meridionalizálódásával a gerinc északi vége kezd lefűződni, alatta keleties komponenst nyer az áramlás, és északkeletről megközelíti térségünket az anticiklon előoldali hideglevegője:

    Link

    Link

    Hát, valahogy így értelmezem én a történteket a szinoptikai ciklus szerint.


    Csoki:  egyetértünk.  Szerintem sem az számít, hogy a ciklus egyes fázisai 2, vagy 12 napig tartanak-e. A történések egymásutánisága az, ami a lényeg.

  • A linkeltől közelebbi időpont(ok) is vannak. Ha nem is két hét,de néhány nap van. S nem a hossz az időtartam a lényeg, hanem az hogy van. Ez számít. Lehet csak nekem. 
    Az hogy pont a nyugati drift végét linkeltem bocs, tévedtem.

    Tévedni  emberi dolog. - mondta a sün és lemászott a drótkeféről.

    A kutatásról én is csak nem régiben értesültem. Azaz a diplomamunkához nem régiben "ástam elő" a webről, de mindez nem jöhetett volna létre, ha igy kb. 4-5-en nem lendülünk bele a témába és nem kutatok utánna.
    nevet kacsint

  • Ez? Ez nem zonalitás. Ott a blokk Skandináviában, egészen a brit partokig zonális a kép, de azátn hatalmas a hullám... Ezt linkelted: Link
    ami ebbe vált: Link
    Még egy fél napra se szívesen nevezném zonalitásnak, nem hogy egy "Namias-ciklusnyi" két hétig, hogy összegyűljön a hideg északon.

    A hozzászólásod többi része nagyon érdekes és tanulságos volt! Évek telhetnek el jellemzően pozitív vagy negatív NAO mellett...
    "ElNiño évben 3 %-kal csökken, míg La Niña évben 6 %-kal nő a blokking bekövetkezése." Ez aztán különösen értékes, eddig nem is reméltem, hogy volt már ilyen kutatás. 3-6% nem sok, lehet, hogy egy évben az ellenkezője történik, de statisztikailag jelentős.
    Köszi a plusz infókat, lehet utánaolvasok a linkelt cikkek mentén.

    Thermometer: a könyv címét megköszönném. Amire itt utalni akarok, az nem ennek a légkörfizikai folyamatleírásnak a kritikája, hanem az, hogy túlságosan szó szerint veszed és gyakran gondolsz úgy rá, mint valami szigorú törvényszerűségre, holott pont az Általad leírt bizonytalanságok miatt közel sem törvényszerű a ciklikusság benne.

  • Abban az idealizált formában, ahogy azt Namias leírta, ritkán jelentkezik. Végeztek un. forgókádas kísérleteket is, ami azt jelenti, hogy csakugyan egy kör alakú, vízzel telt kádat forgattak meg a centruma körül  -ez reprezentálta a Föld tengelyforgását. A középpont körül olvadó jég volt a vízben: a pólus. A forgó kád peremét pedig melegítették: egyenlítő. A forgó vízben ki is alakult minden, ami a légkört jellemzi. Polárfront, időjárási frontok, zonális és meridionális muszterek. Ez utóbbiak a forgókádban egyidejűleg, és pontos periódusidővel alakultak ki. A jégmennyiségnek, a peremi melegítés erősségének, és a tengelyforgás sebességének változtatásakor szépen meg lehetett figyelni, hogy az áramlási mintázatok, valamint a Z-M állapot időtartamai hogy változnak. A légkörfizika alapkísérlete volt ez.
    A valóságban persze ez kissé máshogy fest. A meleg és a hidegpontok igazából nem esnek feltétlenül egybe a pólussal és az egyenlítővel, ráadásul a légtömegek felszíni súrlódása sem egyenletes (szárazföldek és óceánok), nem úgy, mint a kádban.
    Tehát, a ciklust mind térben, mind időben sok minden torzítja, de létezése ténydolog, és alapvető szabálya a légkörfizikának. És egyébként többnyire szépen ki is jön az egymást követő szinoptikai térképeken, főleg a téli félévben.
    Nem kéne senki amatőrnek kétkedve, lekicsinylőn nyilatkoznia róla.
    A könyvecske, ami olyan érdekesen és érthetően nyilatkozott erről, most is megvan nálam valahol. Majd előkeresem, és megírom a pontos címét, és a szerzőjét.

    P.S.:  olyan természetesen tényleg nincs a valóságos cirkulációban, hogy ugyanazt a Z-t mindig ugyanaz az M követi, ráadásul mindig ugyanannyi idő múlva. De hosszabb zonalitást a makrokép ingadozásain keresztül jelentősebb meridionalitás szokta követni, és viszont. Természetesen van erősebben és gyengébben fejlett muszter, és nehezen tipizálható képek is. Az is előfordulhat, hogy az egyik cirkulációs állapotnak a másikba való átfejlődésében időleges megtorpanások, kisebb visszafordulások vannak.
    De észre kell vennünk a százarcú szinoptikai változások mögött ezt az alapvető flip-flop mechanizmust. Ha számolunk vele, azt is meg tudjuk mondani, hogyha torzult, miért torzult. És az az igazán érdekes.

  • Akkor ez mi? 
    Link
    Link
    Vagy akkor kevert áramlási képet élünk? Csak kérdem.
    ----
    Más:
    Zsilinszki Anna - A 2012-13-as tél szinoptikus sajátosságainak értékelése NAO,AO távkapcsolat elemzések bevonásával c. diplomamunkájában idézem: " A pozitív NAO értékek esetén fennálló erősebb nyomási gradiens, a zonális szelek megerősödésének kedvez, így ilyenkor egy erős nyugatias áramlási rendszer jelenléte a jellemző. Ennek megfelelően ebben a fázisban az Atlanti-óceán felől érkeznek az időjárási rendszerek Európába, melyek a melegebb tengerfelszín feletti nedves légtömeget szállítva enyhe és csapadékos időjárást eredményeznek a kontinens belsejében. Ezzel egyidejűleg azonban Dél-Európa területén szárazabb és hidegebb légtömegek uralkodnak (Hurrell, 1995,1996). Megfigyelhető az is, hogy ebben a fázisban gyakoribb az Atlanti-óceán felett az erős viharciklonok kialakulása. Összességében e fázisban a mérsékeltövi (izlandi) ciklongenezis gyakorisága nő, így ebben az időszakban a meridionális hatások, azaz a sarkvidéki és a szubtrópusi térségből érkező légtömegek kisebb szerepet kapnak Közép-Európa időjárásának alakításában."

    Az, hogy jelenleg a NAO az időszak legvégéhez közeledve jelentősen szór, a mostani enyhén pozitiv értékről indulva, csak egy lehetséges kimenet a "sok verzió" közül. 
    Link

    Az AO -t nem linkelem,de azon egyértelmű a körvonalazódó újabb negatív fázis létrejötte, hogy ebből lesz-e újabb meridionális áramlási kép vagy se, nem tudni. Mint ahogy a pontos hidegöblités irányát sem.
    Ennyi erővel a Fekete - tengerre is szakadhat és csak érintőleges hidegelárasztásra futná, arra is inkább itt a keleti országrészben. Ami mondanom sem kell száraz, hideg időre hajazna nagyobb eséllyel.
    Ha kissé inkább a lengyelekhez, majd onnét inkább Nyugat - Európára ömlene súlypontja, az Alpokat megkerülve betyár mediterrán ciklon képződéssel járna, ami hátoldalon tudná felvenni a hideget, ahogy a Balkánt és Közép - Európát érintve elvonulna tőlünk nem messze délre. De ez csak egy fikció.. 

    És még valami Zsilinszki Anna munkájából:
    "Minél hosszabb ideig áll fenn és minél erősebb az adott fázisú anomália, annál erősebben befolyásolja a szinoptikus skálájú rendszerek viselkedését és annál nagyobb területre terjed ki a hatása. Esetenként akár hónapokig vagy évekig is meghatározó lehet egy-egy fázis és a hozzá tartozó szinoptikus jellemzők.Az elmúlt évtizedekben a NAO pozitív fázisa dominált, különösen, ha a téli időszakot vizsgáljuk. Ennek megfelelően Dél-Európában szárazabb időjárás volt jellemző, míg Észak-Európában az átlagosnál csapadékosabb. Ez a periódus az 1980-as évektől kezdve figyelhető meg (Hurrel, 1995; Hurrel and van Loon, 1997), bár 2010-ben volt egy kiugróan negatív év. Az elemzésünk középpontjában álló 2013-as évben is negatív NAO index volt jellemző, ami a tél végén, illetve márciusban különösen szélsőséges értéket vett fel. Az 1980-at megelőző időszakban hosszabb, akár évtizedes időtartamú, váltakozó előjelű fázisok követték egymást."

    Ez alapján TÉNYLEG nincs olyan hogy mindig kell valaminek jönnie X után Y vagy idővel Z. vidám De "normál esetben" az következne. kacsint -de mivel La - Ninát élünk, alacsony naptevékenységgel fűszerezve, kifejlett hidegbázissal ahogy Thermo is leírta, hamar megbomlik a nyugati áramlás és újra meridionálisra fordul az áramlási kép.
    Még valamint máshonnét! :P Veréb Katalin - A szélmezőn alapuló cirkulációs index alkalmazása blocking helyzetek felismerésére című diploma munkájából idézek. Még pedig: A kapcsolat blocking események és más jelenségek között(i) c. fejezetből. "Az Észak-Atlanti Oszcilláció (NAO), valamint a napfolttevékenység és a blockingkapcsolatát vizsgálta pl. Elliott and Smith, (1949). Wiedenmann et al. (2002), valamintLupo et al. (2008) összehasonlították az El Niño Southern Oscillation (ENSO) és ablocking kapcsolatát. Kutatásuk eredményeként azt a következtetést vonták le, hogy ElNiño évben 3 %-kal csökken, míg La Niña évben 6 %-kal nı a blokking bekövetkezése."

  • Ezek szerint akkor a Namias-ciklusokba belefér sok-sok egymást ismétlő meridionális kép (mint ezen a télen), illetve sok-sok egymást követő zonális kép (mint pl. két-három éve). Gondolom kisebb eséllyel, de belefér. Ezért Namias-ciklusok alapján megfeljebb óvatos feltételezéseket tehetünk, nincs olyan "törvényszerűség", hogy X képet Y követ, vagy idővel mindenképp jönnie kell egy Z képnek. Most pl. a következő hidegelárastás kvázi zonalitás nélkül jön, azaz nem lesz meridionális-zonális-meridionális váltás.

    Erről hol tudok kicsit alaposabban utánaolvasni? Tudsz adni egy kiindulópontot esetleg? (Mielőtt nekiesnék Google-val.)

  • Hát a Namias ciklus nem jelent feltétlen hosszú zónalitást, hiszen,  olykor  meridonális a  túlsúly.  Kérdés, hogy a várva-várt zónalitás megérik -e júliusra, vagy  épp a  hasonlóan bődületes AC- k és meridionalitás miatt lesznek hőhullámok és szélsőséges ingások nyáron is. kétségtelen, hogy most ennyit az időtávról.  A GFS szórása ugyanakkor bődületes 150 órán túl, most épp a főfutás sikeredett az egyik leghidegebbre, holnapután meg talán a legmelegebb lesz, vagy "holnapután" lesz.   Valóban úgy tűnik, hogy  aki hosszútávra latolgat most, akkor nyerő, ha ráhibázik,   s annyit sem nyer vele, mint a kettessel a lottón,  ez a szépség benne :-P.  A most felfestett verzió újfent az extrém hideg, száraz lenne: bár ÉK en nem lehet panasz a hóra, az én tájékomon ezen a télen  értékelhető mennyiséget még nem láttunk.      

  • A Namias-ciklus működik, mert másképp nem is tud működni a légkör. A sarkok és az egyenlítő közötti hőtranszportnak ALAPVETŐ fizikai mechanizmusa az, amit ez az amerikai meteorológus kifejtett. Illik ismernie mindenkinek, aki behatóbban foglalkozik meteorológiával. Tudnunk kell arról, hogy a makrocirkulációban ott van ez a "pacemaker", vagy mechanikus hasonlattal billegőkerék, ami két szélső állapot (meridionalitás és zonalitás) alternálását kényszeríti a légkörre. Aki ezt nem érti, az egész légkörzési mechanizmusból nem sokat érthet.
    Alternálásról, flip-flop mozgásról van szó, nem szabályos szinuszgörbéről. A meridionálisba fordulás függ a féltekei nyugati drifttől, és a "helyi" hidegfelhalmozódásoktól, hidegmagoktól. Ha nagyon erős, és jól regenerálódó a hidegmag, akkor könnyen (re)generálódik az a hőkontraszt, ami a ciklogenezishez, meridionálisba forduláshoz kell. Feltéve, ha nem nagyon erős a nyugati drift.
    Valószínű, hogy ezen a télen is a bődült északkeleti hidegdepó, és a nem nagyon gyors nyugati áramlások vezetnek oda, hogy alig észrevehető (északi)zonális epizódokat követően ismételten leszakad a hideg.

  • Remélem nem lomboz le nagyon, de valahogy nagyon mellé mennek sorban az okfejtéseid.
    Lehet, hogy kicsit közelebbre kellene lőni az elemzésekkel? Ezen a télen nem működnek a megszokott sémák (Namias, hahó?), Thermometer Október óta várt zonalitása sem biztos, hogy valaha is megszületik....

71141. (előzmény: 71134. Rudolfking) 2017-01-31 12:42:25
- Válasz | privát üzenet
  • A SSW eléggé beindult, tényleg össze-vissza kavartak a modellek. Tulajdonképpen a várt stabil, kilátástalan zonalitásból SEMMI nem lett, csak egy erős délnyugati áramlásos időszak mostantól 150 óráig. Újabb és újabb blokkos helyzeteket hoznak elő, ami mindenképp érdekes a nagy SSW és polar vortex gyengülés fényében. Még ilyeneket is mutatnak, polar split: Link
    Skandináviából mintha nem lehetne kirobbantani az anticiklont, GFS újabb -15 fok alatti elárasztást vizionál... Érdekes februárunk lehet (globál-időjárást nézve).

  •  Számomra azért az a tendencia látszik a ciklontev. megerősödésével ÉNY on, hogy a következő hidegleszakadás nem pont ide ömlik, hanem már keletebbre, ez a "láncreakció" is a Rex blocking egyik sajátossága., hogy a hőkontraszt épp emiatt a blocking mögötti előoldalban lesz nagyobb, azaz itt lesz alacsonyabb a légnyomás, itt alakul ki újabb ciklon (akárcsak mezoléptékben egy lassan áthelyeződő zivatarcella analógiája)
    Előbb - utóbb persze megérint bennünket a hatása, akár ÉK áramlással visszaszivárogva, vagy újabb, bár nem olyan mélyre nyúló hidegbetöréssel  ÉK-DNY irányban dőlő előoldal alatti besunnyogó már tőlünk nem délre, hanem ránk futó mediciklon hátán beforgatva ( a rex-re analóg módon), amely nem éppen a hideg száraz folytatást sejteti számomra. Azaz február kétarcúra sikeredhet, nem tartom valószínűnek, hogy rövid , de velős téltől most búcsúzunk, február második felében akár az ország nyugati fele a hó javában is részesülhet ezen a télen,  s ezzel összefüggésben lehetnek zord éjszakák, de csak néhány napig maradóan, a hideget persze egy hidegpárna némi "szerencsével" úgy 10 napos távra még kitolhatja, ezután a következő ciklusban masszívan benézhet a tavasz. De ezzel még a téma vsz nem ér véget. Hasonló helyzetet 1901 ben rögzített adatok alapján láttam. de nem oly rég, talán 2011 ben volt hogy a Mecsekben a helyet, ahol márc 13 án pólóban a medvehagymát szedtem,  hó végén a  30 cm hó borította el.

  • " a mostantól 1 hónapos zónális helyzet sem tűnik túl reálisnak, ezt szintén érvekkel alátámasztottátok e fórumban. "  

    Én ezt elsősorban a NAO index erősödésében láttam megmutatkozni.

    Igy legutóbbi hsz.-om után 7 nap elteltével már látszik, hogy a jól fejlett hidegbázis lévén újra visszaömlik a vastag zima Feb.1-étől az Ural hg.-re és a Kelet - Európai síkság északi vidékei fölé. 
    A kérdés az, hogy marad a NAO pozitivba vagy újra buvárkodni megy? Előbb az AO majd a NAO is.

    Thermo azt hiszem régen mondott olyat is, hogy gyengén pozitiv NAO mellett is volt példa téli időjárásra Mo.-on persze speciális helyzetekben. Amennyiben marad az aktívabb ciklontevékenység, ami rendre behatol(hat!) a mediterrán térség nyugati és északnyugati vidékei fölé, akkor bizony ebből mediterrán ciklontevékenység is lehet, amiből mi is részesülHetünk. És ha hozzáadjuk a Kelet - Európai síkságon újra megtelepedő hidegbázist, akkor bizony fennállhat a lehetősége annak is mint amit a Met.társalgóban írt Ferri: Link

    ..és akkor ennyit az átmeneti "melegről". Nem megy levesbe a február és kapunk medit esővel majd száraz hideget ékről. Mindenesetre én is kíváncsian várom a folytatást, mert ebből a csirájában bontakozni látszó helyzetből, hogy élénk ciklontev. egyre inkább be-be rongyolHAT a mediterrán térségbe, meg a hidegünk is közelebb lopakodik már én se merek mérget venni döntően zonális februárra.
     Meggyőzött a tendencia. nevet - ((Én a modellekből és indexekből következtetek előre, nem pedig személyes ideállokba kapaszkodok.))

    

  • Hát igen, kíváncsi vagyok, hogy az eddigi tél hogy illeszkedik a Namias-ciklusfelbontásba, lebontva ciklusokra.

  • 2 hetes zonális etap?
    Modelleket mikor néztél utoljára? nevet

  • Az, hogy a kora márciusba sok minden belefér (február utolsó napjaitól kb március 12 ig).
    Természetesen   elvi lehetősége megvan, hogy max 2 hetes zónális etap után közel 1 hónapos meridionális helyzetben masszív  ÉK-K kontinentális irányítás  és hidegpárna legyen, de az annyira nem esélyes épp azon szakmai érvek mentén, hogy a hőkontraszt épp a mély Afrikát is érintő hidegelárasztások felszámolják, és talán a következő hidegdepó nem ide szakad.  Persze előrejelzésből még azt sem látjuk pontosan, hogy a zónális időszak mennyire lesz tartós, és elvileg épp március elejére is beröppenhet egy hidegleszakadás és meridionális helyzet de  a mostantól 1 hónapos zónális helyzet sem tűnik túl reálisnak, ezt szintén érvekkel alátámasztottátok e fórumban. Amúgy  utóbbi az említett időszakban éppúgy hozhat az átlagosnál jóval melegebb időt is, ha történetesen Nyugat-Európára szakad le a hideg legjava. (Természetesen a frontzóna megdőlésével,  mediciklonos nyitással ebből mi is kapnánk némi késéssel.) 
     Amúgy  ha a 2016 nyarával keresünk analógiát, éppúgy beleférne a képbe a március első felében tomboló tél, mint a szeptember elejére megérkező olyan  tartós anticiklonáris kánikulai helyzet, aminek érkezésére ugyan akkor számítottam,  de a naptár szerinti nyár végéig gyakorlatilag nem állt elő (de ellentétben a szóban forgó meridionális Rex blocking helyzettel, az északi zónalitás egész nyáron nem volt jellemző).

    2016 október 10 körül találkoztunk amúgy először a Rex blockinggal, akkor említésre is került, hogy ez a hajlam  meghatározhatja a telünket is. Végülis  3 hónap hidegfelhalmozódás után állt elő ugyanitt, és emlékszem olyan skandinávra sikeredett Rex- es  márciusra (1998), amikor a TV ben mutatták a csodás S alakú frontálzónát Európa közepén, amelyet másfél hónapos tavasz a télben, északi zónalitás előzött meg. Az egész tél alapjaiban volt más, a hidegnek volt alkalma halmozódni és épp márciusra "szakadt el a cérna".

  • Már hogyne tizedelné (nyolcadolná, tizenötödölné stb.) meg őket? 
    Floo, akinek ez az egyik kedvenc témája, hozott egy írást, ahol a szakértő, egy rovarász kifejti, mi szerint: a szárazság nagyobb kárt tesz a vízhez kötött szaporodású rovarok között, mint a hideg.
    Nagyobbat, de nem írja sehol, hogy a hideg egyetlen rovart, lárvát nem pusztít el. 
    Pl.: a talajban telelő lárvák közül azok, amelyek gyengébbek, nem jutnak olyan mélyre, mint társaik, ezeket ha utoléri az átlagnál mélyebbre hatoló talajfagy elpusztulnak. Ez a természetes szelekció.
    Azt vitatni, hogy a fagy is, mint több más környezeti tényező, befolyásolja az élőlények számát, "nem szerencsés".
    Az más kérdés, hogy a rövid szaporodási ciklusú élőlényeknél ez a csökkenés rövid idő alatt pótlódik, hosszútávú hatása nincs.
    (Pl. Ha a tavasz és a nyár eleje kedvező életfeltételeket biztosít számukra, a szúnyogokból, kullancsokból hasonlóan sok lesz, mint az előző évben.)

    (Nem jó fórumban vagyunk, valószínűleg repülünk át - jogosan - a társalgóba.)

71134. 2017-01-25 00:22:20
- Válasz | privát üzenet
  • Twitterről: "Looking like a complex #polarvortex disruption with multiple stages. Tough for models to correctly simulate yet important for the weather."
    Magyarul: "Úgy tűnik, komplex módon keletkezik zavar a polar vortex-ben, több lépésben. Ez a modellek számára nehéz helyzet, hogy korrektül szimulálják egyelőre, pedig jelentősen befolyásolja a várható időt."

    Az igaz, hogy tényleg változnak ide-oda a modellek, ráadásul látszólag kicsi bizonytalanság mellett, de most Európára nem érzem, hogy merőben új lehetőségeket vázolna fel, a zonalitást, délnyugati áramlást és esetleg az erősebb AC melletti zonalitást (Nyugat- és Észak-Európára) erőlteti... Mást, mondjuk egy medit vagy egy blokkos helyzetet nem is láttunk még 384 órára sem.

  • Így van, nem tizedeli meg őket. 
    Jó lenne ezt a tévhitet eloszlatni. 

  • NEM tizedeli meg a kártevőket.

71131. (előzmény: 71083. Rudolfking) 2017-01-24 14:05:24
- Válasz | privát üzenet
  • Nem lett igaza.laza

  • A korábban február elejére valószínűsített 10-15 fok melegedés folyamatosan erodálódott, a jelenlegi előrejelzések sem túl biztatóak a tél végét illetőleg: Link . Nem is nagyon emléxem ilyen hosszan tartó száraz hideg periódusra, pedig már rég elmúltam 45 éves, 10-15 nap után mindig beesett 2-3 napnyi olvadás...

    Ami viszont meglepő, hogy a sarkkörön túl +12 fokos anomáliára számítanak. A visszajegesedés amúgy is későn indult be, nem lennék meglepve, ha a kemény európai tél ellenére a sarkkörön túl az idén újabb negatív jégborítottsági rekordot mérnének. Az idei tél, érdekes hozadéka, hogy az elhúzódó fagyos időszak hatására az emberek kezdik megszokni a hideget fazik, és egyre kevesebb a jajveszékelés a hideg miatt, további pozitív hozománynak tartom, hogy megtizedeli a mindenféle kártevőket és évek óta az idén először lehet biztonsággal korizni a Balatonon hideg

  • Lehet, hogy a valószínűnek látszó északi zonális etapnak egy részét "kibekkeljük" hidegpárna alatt.  Ha így alakulna, tartós enyheség február elején sem köszöntene be. Eddig ez egy egyértelműen hideg tél, minimális zonális hajlammal, szinte hiányzó atlanti hatásokkal. A sarki-kontinentális hatás viszont annál erősebb. Hogy ez a későbbiekben is fennmarad-e, biztosan nem tudhatjuk. De csipetnyivel talán valószínűbb, mint egy gyökeres jellegváltás január legvégén, február elején.
    Ha nem következik be a makrocirkuláció drasztikus, tartós megváltozása, bizony február is igen kemény lehet, legalább még egy kifejezett hideghullámmal. Pontos menetrendet még ne állítsunk fel, erre nincs felhatalmazásunk. Óvatosan annyit mondok, hogy a következő, cca egy hónapban feltehetőleg  egyszer még komoly támadásba lendül az északkeleti hideg.

  • "Ami  különösebb  mélyreható elemzések nélkül reális, hogy február második felében úgy 15 és 26 a között visszatér  egy téli epizód, amolyan 0 +2 fok  közötti nappalokkal és átlagban -7 -10 fokot elérő éjjelekkel."
    Miért reális elemzés nélkül? Miből gondolod ezt az igen merész állítást? (egész pontos T értékekkel?)
    "éppúgy valószínű, hogy a jelenlegihez hasonlóan, zónális etap megjelenése várható lesz kora márciusra is"
    Miért? Mi valószínűsíti, hogy március zonalitással indul? Milyen jelek mutatnak erre? Annyira, hogy a "valószínű" szót használod egy másfél hónappal arrébb lévő eseményre?

  • Ami  különösebb  mélyreható elemzések nélkül reális, hogy február második felében úgy 15 és 26 a között visszatér  egy téli epizód, amolyan 0 +2 fok  közötti nappalokkal és átlagban -7 -10 fokot elérő éjjelekkel. Itt reménykedhetünk  havazásban is, de  éppúgy valószínű, hogy a jelenlegihez hasonlóan, zónális etap megjelenése várható lesz kora márciusra is, akkor már igazi tavaszi időjárást hozva.

    Figyelemreméltó az igen alacsony T850 ellenére az első hidegbetörést követő 1-2 nap kivételével az "extrém" hideg éjszakák után  rendszerint 0 fok közelébe melegedő (illetve itt csürörtökön az 5 fokot is meghaladó már galambturbékolós csicsergős tavaszi feelingű) nappalok. Egy ködös zúzmarás helyzet tudott volna még dobni az igazi tél érzeten, mert a mi tájékunkon mindennek ellenére ezen a télen jóformán havat sem láttunk.

  • Pü-ben már megírtam, de a lényegi részt megmutatom a nyilvánosságnak is:

    "Nos, szerintem ennek értelmében várható most a hónap legvégétől (északi) zonálisra, kora tavasziasra változó időjárás. A februárnak legalább az
    első hete igen valószínűen lecsó lesz. A folytatás nagy kérdőjel. Ha
    fennmarad az északkeleti hidegbázis, akkor igen valószínű félzónán
    keresztül meridionálisra váltás, erős hidegelárasztás, ismét lábas hideg
    (esetleg mediciklonos havazások is), majd a januárihoz hasonló hideg AC
    február legnagyobb részében. Ha ilyesmi akarna valóra válni,
    feltételezésem szerint február első és második dekádjának határán be
    kell következnie a lehűlésnek (bár meg kell mondani, volt, hogy csak nem
    sokkal febr. 20-a előtt váltott hidegre, 1987-ben)
    Ha felszámolódik  kelet-európai-szibériai hidegbázis, előfordulhat, hogy zonális AC
    váltakozik félblokk képekkel, kora tavaszi enyheség északnyugati
    zegernyékkel  -de semmi értékelhető nem lesz. Szép lassan kitavaszodik a
    február folyamán.
    Ilyesmire is volt példa hideg januárokat követően, de nem nagyon gyakran (pl. 1997-ben, vagy 2002-ben)
    Az időjárás erős blokkhajlamát figyelembe véve, továbbá azt, hogy a
    kelet-európai hidegpool betonbiztos volt eddig, én inkább a hideg
    visszatérésére szavazok február folyamán, majd elhúzódó télvégre,
    semmint korai kitavaszodásra. Mondjuk, 70-30%-ot mondok az előbbi
    javára.
    Amit esetleg figyelembe vehetünk, az a jelenleg kialakulóban levő SSW (Sudden Stratospheric Warming) Általában az ilyen epizódok után
    kb. 2 héttel alapvetően meridionálisra vált az áramlási kép. Ez is a
    hideg visszatérését sejteti."

    Ami a spanyolországi havazást illeti, az ilyesmi nem számít rendkívülinek erős európai hideghullámok idején. A nagyon mélyre nyúló teknő, mélyre szakadó hideg összefüggésben lehet a hőkontrasztnak tél második felére jellemző csökkenésével (már a déli tájak is lehűltek)
    A kisebb hőkontraszt miatt csökkent a nyugati drift, az északi/északkeleti hidegpool-ok viszont virágkorukat élik.
    Szerintem ennek a jelenségnek különösebb prognosztikai jelentősége nincs, hacsak az nem, hogy rámutat a hidegraktárak erősségére.

  • Ha rendkivüli nem is, de "lesz még valami". - véleményem szerint.

    Ahogy az indexek előrejelzéseit nézem élénkülni, mintsem nyugodni fog az Atlanti - óceán az elkövetkezendő 15 napban(NAO,AO). Ez ránk nézve itt alul (500hPalon)  a kezdeti hidegpárnás, anticiklonos időszak után 24-25.étől egy tőlünk keleti súlyponttal leszakadó érintőleges hidegöblités követ, amit - átmenetileg - ránk telepedő Ac zár, majd ugy fest nagytérségileg 28-29-étől zonalitás jönn. Igy remélem mindenki "jól lakott" az idei eddigi hidegből és hóból, s nem veszi zokon ha egy kis zonális,talán naposabb, talajon "melegebb" idővel bucsúzik a január utolsó napja(i). Rosszabbik esetben hideglégpárnával, északnyugaton nagyobb eséllyel naposabb idővel.

    Ez februárban könnyen lehet, hogy tartósabb zonalitást láthatunk viharciklonos formában, esetleg félblock,blocking azért be-be csúszhat(1-3nap),de hogy a jelenlegi modelltérképeket elnézem Európára néző hideglégtömegek január végére kipucolódnak a közelünkből. Igy ami jöhet az csak a Norvég - tenger, valamint a Skandináv félsziget felől fűződhet le érdemi (-5 fok 850hPal ill. az alatti) hideg. 
    ..és ahogy a napokban mint a hallhattuk spanyoloknál is havazott, nekem mindig a februárt közepét,végét idéző téli végi cirkuláció jut róla eszembe. Már mint hogy olyan mélyre szakad le ilyen volumenű hideglégtömeg. Az hogy a légkörzés nekem olyan mintha 1 hónappal előrébb járna lehet, hogy csak illlúzó. Az utóbbi időben nem ehhez voltam szokva. Viszont tavaszra még nem mernék kitekinteni, erősen korai még az óra(időpont), majd februárban, nevet de ez a döntően, tartós,időnként kiújuló magasnyomású uralom bizony könnyen lehet februárban végig vendégünk lehet.

71124. 2017-01-21 11:29:30
- Válasz | privát üzenet
  • Pár érdekesség polar vortex és SSW (sudden stratospheric warming) témában, amit találtam:
    A zonális, nyugati szelek gyengülhetnek / állhatnak le, ha az SSW következtében megzavarodik a polar vortex, itt egy szél előrejelzés: Link  vagy  Link  drámai csökkenést mutat... Major warming (SSW major) esetén ezek a szelek képesek megfordulni és (fent a magasban) azonálissá, keletivé válni, ekkor lehet igazán hideg. Most még nem tudni, hogy lesz-e ilyen, nem vallószínű azért.
    ECMWF 10hpPa előrejelzés:  Link  meteociel GFS:  Link
    Január 17-ei előrejelzés cikk:  Link  hasznos, mert vannak benne anomália-térképek is és jelen számítások szerint megtörik a hideg és havas idő Európában január 28 körül (USA meg kap valamennyi hideget és havat).
    Tweet nevet Link
    Másik, idézem: "Latest #polarvortex animation shows impressive sudden stratospheric warming with only a PV displacement not a PV split but still watching..." (Paolo Lui)
    És egy videó, ahol magyaráznak valamennyit a polar vortexről: Link  és annak hullámairól, a global warming szöveget át lehet ugorni, ha nem tetszik.

    Ma reggel ennyit olvastam össze az interneten, összefoglalva: lehet visszatér a keményebb tél február második felétől, esély van rá.

  • 192-től 240 óráig masszívan pozitív 10 hPa hőmérséklet? Lesz ebből SSW? Remélem februárra lesz még valami rendkívüli nevet

  • Na, a GFS konkrétan fáklyástul beállt a sorba! Azt a mindenit. Mondjuk az egy napos lemaradás az ECM-hez képest nem sok, de ennyit a stabil jövőképről nevet Jól megtévesztett.
    Mondjuk ez egy érintő száraz hidegöblítésnek néz ki, de az előoldal/zonalitás megint 300 óra környékén van. Mint a korábbi teleken a hideg vidám

    T10hPa: tartja a GFS! Ez a teteje:  Link  ez meg a vége, fura a nagy felmelegedés mindenhol:  Link  És elvileg 4 napig tart, azaz talán már major? Itt egy sima grafikon, egyelőre "átlagos":  Link
    Nem tudom, ezután milyen jeleket kell figyelni, majd kiderül nevet Ezt kéne figyelni?:  Link  ez inkább csak szabályosabb lesz, a mostani örvények épp, hogy kisimulnak rajta. Lehet tényleg várni kell 1-2 hetet, mire a hatása mutatkozik, majd figyelem.

  • Lehet, hogy a szituáció bárikusan nem teljesen felel meg a Vojejkov-tengely kritériumainak, de az európai kontinens ismétlődő, masszív elárasztása fagyos, száraz kontinentális levegővel figyelemre méltó. Most:

    Link

    Egy hét múlva:

    Link

    A havi középhőmérséklet eléggé árulkodó. Északkelet-Magyarországon vannak helyek, ahol január középhőmérséklete eddig -7, -8 fok. Ha a hónap hátralevő részében nem lesz jelentős, tartós enyhülés (ez a mostani előrejelzések szerint könnyen előfordulhat), úgy a 2017-es az igencsak "harapós" januárok közé fog kerülni.  Én egyáltalán nem becsülném le ezt a téli szituációt.

71120. (előzmény: 71118. Snowhunter) 2017-01-18 14:05:30
- Válasz | privát üzenet
  • Nagyon kíváncsi leszek, egy ilyen - nekem triviálisnak tűnő helyzetben - bezúz-e az ECMWF egy ekkora győzelmet, mert valóban a semmiből kotorta ki azt a lehűlést és valóban a GFS fáklyán 2 tag, valamint az ECM már másodjára támogatja.

  • Egyetértek, nagyon ez néz ki.

sielok_hotipp

Térképek

Radar
map
Aktuális hőmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utoljára feltöltött kép

40251

Hírek, események

Időjárás a -20 fokon túl

Időjárás-változás | 2017-01-06 18:31

pic
Az utóbbi napokban rengeteg hírt hallottunk arról, hogy milyen hideg is lesz hazánkban, viszont arról kevésbé esett szó, hogy mi is várható ezután, és meddig is tart az igazán hideg idő.