2017. szeptember 20., szerda - Friderika napja van
napkel 06:28

Vép

szélkerék21

2017-09-19 23:40:52

Hosszútávú esélylatolgatások

Adott napon: 
Keresés:
inf

Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.

Módosítva: 2009.06.01 20:12

71189. 2017-09-13 23:46:34
- Válasz | privát üzenet
  • "Az azonban bizonyos, hogy az idei nyár légkörzési, időjárási szempontból véget ér a jövő héten." -írta találóan 2017-09-09-ei metnet-es cikkében Thermometer.
    Köszönjük. nevet

    Egy ideje figyelve a jelenleg átalakulóban lévő légkörzést és az indexek napi szinteni nézegetését, a trend egyenlőre további mozgalmasságot mint sem nyugodtabb időjárást sejtet Európában. Az indexeken jelenleg a NAO erősen negatív fázisba lép(ett), addig az AO index 0 fok körül mozog, majd nagy bizonytalanság mellett erősen lefelé szór. A előbbi indexen már közel sem olyan egyértelmű az irány, a hónap második felének elejére nézve, igy nem tudni pontosan hogy esetleg tartósabb előoldali vagy hátoldali szituációba kerülhet-e(?) hazánk időjárása,de annyi körvonalozódni látszik - szerény véleményem szerint -marad a többségében meridionális légkörzés az európai térségben.

    Ez közel sem zárja ki azt hogy a hónap vége felé nem alakulhat e ki tartósabb anticiklon, esetleg jöhet újabb néhány napos meleg időszak, pusztán ahogy Termo általános értelemben feszegette őszi áramlási kép(ek) kezdenek úrrá lenni az Északi - Hemiszfériában. Hazánkra hőmérsékletileg ez egyre inkább átlagos vagy néha az alatti(hidegfront utáni) időt ígér, míg az artikus tájakon "hétről hétre hízik a tél".

    Ha már tél, erősen korai igaz tudom...majd októberben. Addig is szemezgetni lehet az oroszországi terjeszkedésével: Link Ahogy elnézem van még "időnk". Korrelációt keresni nyári index értékek és hazánk téli félévének időjárásával nem lehet. Nincs kapcsolat. Marad az október-november. kacsint 

  • Akkor ezek szerint még 25 fokos izotherma sem volt felettünk? Érdekes, lehet, hogy szombaton rekorddöntés lesz? Már csütörtökre 25 fokos izothermát, péntekre 26-ost, szombatra ismét 27 fokost jelez. Ez nagyon durva.

71187. (előzmény: 71186. stelvio) 2017-07-29 16:14:12
- Válasz | privát üzenet
71186. 2017-07-29 13:22:45
- Válasz | privát üzenet
  • A gfs mai 0 órás főfutása jövő vasárnapra betette a 28 fokos izothermát is. Van valakinek adata arról, hogy hány fokos izotherma volt felettünk eddig a csúcs? 2007 júliusában a rekorddöntö napokon milyen izotherma volt?

  • 3 tizedre voltunk a rekordhidegtől, az szerintem belefér a "közeli" jelzőbe.

71184. 2017-07-08 11:25:25
- Válasz | privát üzenet
  • GFS több futásában mutatta űrtávban (240+ óra) a légnyomás jelentős megemelkedését Északkelet-Európa felett. Ez kisebbfajta makroszinoptikai váltás lenne, hiszen ott eddig hosszú hetek óta ciklonok alakították az időjárást.
    Ennek a meridionálisabb, statikusabb cirkulációnak az lehet a jelentősége, hogy térségünkben megnő a valószínűsége a beragadó, körülírtan alacsonyabb geopotenciáloknak (hideg légcsepp?) Azaz tartósan labilis légállapotnak, ismétlődő helyi zivataroknak a hónap közepe után.

71183. (előzmény: 71182. JoeJack) 2017-07-01 10:27:54
- Válasz | privát üzenet
  • A jelentősebb eső bejött, és jól is jött múlt hétvégén  felénk semmithozó 24 órán belül átvonuló 3 zivatarrendszer után, amit egy szerdai 5 perc alatt átrohanó heves zápor is mennyiségben simán megvert, vagyis az érdemi csapadék konvektív jelleg esetén mindig helyi illetőségű. A rekordközeli hidegtől, már ha csak az emlékeimben is kutakodok - elég messze  leszünk,  hűvösebb átlag alatti idő is csak vasárnap-hétfőre korlátozódhat, hét közepére már éppenséggel a kánikula lesz visszatérőben. Persze egyes bükki töbrökben hét elején hajnalban  H, K -en  lehet K. H. *. A folytatás  hasonlóan hektikusnak ígérkezik - legalábbis  a hó első dekádjában vagy felében. Néhány napos   markáns  "hőségbetörés" váltakozhat csapadékkal járó HF-okkal, ami nem az a  tipikus helyi hőzivatarokat produkáló, nyugalmasan  töltődő  bárikus mocsár...   *(kivételesen hideg)

71182. 2017-06-27 23:53:17
- Válasz | privát üzenet
  • Az már eldőlni látszik, hogy érdemi csapadékot (a zivataros etap után) legfeljebb szombaton ad majd az erős lehűlést okozó hidegfront.

    Érdekességként megemlíthető, hogy ennek a relatíve száraz kimenetnek köszönhetően a több helyen valsz. Top10-es meleg június után egyből rekordközeli hideggel nyithat a július.

    Na persze míg előbbi havi középhőmérséklet, utóbbi csak egy-két hűvös hajnalra korlátozódhat a jövő hét közepe felé.

    Utána viszont nem biztos, hogy azonnal uralomra jut a tartós kánikula. Mondhatni egy jellegtelen nyomásmező alakulhat ki Közép-Európa fölött, ahonnan könnyen mozdulhat a barométer mindkét irányba, de akár maradhat is, hogy némi nedvességgel karöltve megjelenjenek a helyi jellegű zivatarok.

  • Ahogy igy elnézem - megtőrve a síri csendet - hosszútávon várhatóan a jövőhét közepi ciklont követően, amiről egyáltalán nem biztos, hogy átvonul rajtunk egyből(ECMWF) vagy behullámzik és kinevel egy tankönyvi genovait(GFS),Link ami rajtunk át is vonul majd, igy aztán, melegebb időszak, netán némiképp szárazabb időszak köszönthet utánna ránk. Várhatóan jövőhét hétvégétől leghamarabb. Addig ugy fest egy újabb jó adag csapadék dömping, ha a GFSnek lesz igaza. Olyan 2010-es év ugrik be most nekem hirtelen, ha beragad ez a hajlam. -mert a jelenlegi GFS 30-áig azért el el játszadozik a med.,meg ciklon dömpinngel rajtunk. Olyan zöld árvízes esélyes/Tisza/. Az OMSZ jelenleg inkább az Ecmwf-re szavaz. Nem véletlenül. Az azért igen-igen szárazabb verzió.

    Ami az indexeket illeti: Hasonlóan a most körvonalazódó jövőheti európai helyzethez szintén a hó legvégén szökhet AO,NAO is pozitiv tartományba, ami várhatóan már nem fogja lehetővé tenni újabb, ekkora mértékű hidegöblítést,amit a héten "elszendvedtünk". Igaz a növényi vegetáció eme pár napot valószínűleg jobban megsinyli mint mi (panaszkodáson kivül) emberek. 

    És a hidegbázisról. Lassú, de ütemes a fogyatkozás.
    Viszont ha azt veszem alapul a jelenlegi meridionális áramlási hajlamot, könnyen lehet, hogy május is hasonló lefűződő javarészt Nyugat - Európai hidegöblitések tarkított, hidegfrontokban gazdag,  netán rajtunk tekergő HCS-k vagy ciklonok,medis időjárást hozhat. Az egyre kiegyenlítettebb hőkontraszt hatására, egyre kevésbé dinamikusabb frontrendszerrekkel, már megjelenhetnek a hullámzó jelleget öltő lassan átvonuló, MNSZ-t vaskosan felvértezett légköri frontok. Ami mondanom sem kell, hogy felveti a komolyabb záporok,zivatarok létrejötét is. - de valljuk be. A május PONT erről szól. Szerintem a tavaszból ez a legjobb hónap. Sok féleképpen eshet. A legjobb a hcs mikor tele az ország konvektív cellákkal és a felhőszakadásról,meg a cc villámokról szól a fáma. Júniusban meg a nyári kedvencem a hullámzó frontrendszer előtt húzódó mnsz, amin igazi nagy VADak szoktak bebolyongani az Észak - alföldi régióba dny felől. kacsint 
    Visszatérve a hosszútávú fejtegetésemre ha marad a jórészt meridionális hajlam bizony a májusban sem fogunk szűkölködni csapadékban.

  • Ez nem véletlen. Mindenki tudta, hogy jóval nagyobb esélyünk van most egy átlagos vagy az alatti télre, szemben az elmúlt év\évek enyhe teleivel. Én lyukas télre voksoltam október elején. Nem az lett. Hála a vaskos Ac hajlamnak medencénkben, ami hosszantartóan garantálta az egész napos kemény fagyott hazánkban. Persze hogy lehúzta az adott hónapot. Hidegpárnát előrejelezni pontosan szerintem lehetetlen; még középtávon is. Nekem P kapitány kellemes csalódás volt az idei tél.

    Egyrészt mert azt vártam, hogy az indexekből "kihámozott" adatok alapján lyukastélre számítottam. Kellett volna "középtájt" egy zonális ciklusnak is becsúsznia.  Másrészt nem számítottam rá, hogy ennyire makacs marad az Ac hajlam egyes akciócentrumok felett, valamint meglepő volt számomra az amerikai tél komolyabb,tartósabb  hidegöblitések nélkül. 
    
    Ha tél imádásomat nézem: Kellemes meglepetés ért. Jó volt ez a tél.
    Meteorológiailag: Kudarc. Pontosítani kell. Kutatni. Ami akkor lest igazán kézzel fogható ha például egy El-Ninos év telét kellene Ao,Nao,Pna,Scand,Ea,Ea\Wr alapján belőni vagy kb megsaccolni mire is hasonlíthat telünk cirkulációja, áramlási musztere. nevet


    Szerk. Az lenne még csak a kihívás! Egy El-Ninos tél! kacsint 

71179. (előzmény: 71178. csokito18) 2017-03-05 09:03:19
- Válasz | privát üzenet
  • Lehet, hogy puszta véletlen, de a ténykedése alatt a tél szép negatív anomáliát hozott Közép-Európában, szemben az El nino-val, amikor pont az ellenkezője volt.

71178. 2017-03-04 23:44:36
- Válasz | privát üzenet
  • Érdekesség: Link Ez a La-Nina is lecseng(et) lassan.

  • Egyetértek veled.
    Az utolsó mondatodhoz még csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy mindkét említett példa esetén fennállhat egy konvektív csapadékban -átlagostól-  gazdagabb tavasz. Nem is annyira a tartós esők inkább regionális szintű csapadék,szeles,záporos,esetleg hózáporos, akár zivataros jelleggel. - Nem tagadom örülnék neki, de gondolva a holnap igényeire, azért a tavaszi esőknek jobban örülnék és az átlagos tavaszi időnek. Csak a vegetáció annyira korán ne induljon MÉG meg. Csak finoman; tavaly is sokat szívtunk a kései fagyokkal.

71176. 2017-03-02 11:39:17
- Válasz | privát üzenet
  • Az időjárásban néha csakugyan kézzel fogható "alvó vulkán" (ha úgy tetszik, pezsgősdugó) effektus alapján a tél nagy részének blockingos, atlanti hatásokat kizáró szinoptikáját követően lebírhatatlan erővel tört ki a nyugati, északnyugati drift.
    Valószínűsíthető, hogy ez az "alapszólam" ilyen-olyan módosulásokkal a következő hetekben uralkodni fog.
    Nagyon erős, nagyon tartós blokk, stacionárius vagy retrográd elmozduló légköri képződmények, valamint számba vehető sarki, sarki-szárazföldi irányítás egyelőre hosszabb távon sem mutatkozik.
    Ebből következően a télies idő visszatérése nem aktuális, és tulajdonképpen az sem elképzelhetetlen, hogy értékelhető hóesés, erősebb fagy nélkül megy ki a tavasz.
    Viszont észre kell vennünk, hogy van hajlam meridionalitás felé fordulásra, blokkra, lefűződésre. A következő 200 órában GFS szerint időjárásunk kétszer is megpróbálkozik ezzel. Igaz, a blokkhelyzetek kellő mennyiségű sarki hideg híján abortívnak néznek ki: jelentősebb lehűlést nem hoznak, és elég gyorsan fel is számolódnak.
    Kétségtelen viszont, hogy az alaphelyzet, ha kora tavaszi hideget most nem is helyez kilátásba, annak kifejezetten nem is mond ellent.
    Érdekes kérdés, mit hoz a hónap idusa, és még inkább második fele. Meglátásom szerint ennek a maghelyzetnek a "paklijában" egyaránt benne van már-már kora nyáriasan meleg epizód, de ugyanakkor hózáporos, havas etap is.

  • avatar
  • Ferri
  • (Pozsony (Szlovákia))
  • Az AO-index hosszabb időre negatívba mehet, ami - néhány napos csúszással - a merdionalitás visszatérését eredményezheti Európa nagy része felett. Egyelőre - amíg a modellek ellátnak - nem fenyeget ún. állóháború, azaz térségünk nem marad tartósan sem a frontzóna hideg, sem pedig a meleg oldalán, így a jövő hét eleji - egy átmenetileg létrejövő skandináv AC peremén leszakadó hidegadvekció eredményeként bekövetkező - lehűlést a hét második felében ismét egy néhány napos enyhébb időszak követhet, ám legkésőbb Gergely napja körül (március 12.) az AC-hidat gyorsan áttörheti egy északnyugat felől érkező ciklon, hátoldalán nagy mennyiségű maritim hideg levegővel. Hogy ez egy tartósabb északnyugati, hűvös, záporokkal, hó- és graupelzáporokkal tartkított időszak nyitánya lehet-e, vagy marad a rövid hűvösebb és enyhébb időszakok eddigi váltakozása, még nincs letisztázva. Számomra kicsit merész kijelentés, hogy április elejére (sic!) térne vissza a télközépre jellemző makrofelállás - ám abban egyetérhetünk, hogy a hidegmag még hosszú hetekig elég ütőképes maradhat ahhoz, hogy - kedvező makrohelyzet esetén - nekünk is jusson belőle egy-egy erősebb hidegleszakadás formájában. A kérdések kérdése az, hogy a napéjegyenlőség után milyen ´verklire´ áll át a légkörzés Közép-Európa felett, mivel ez - akárcsak tavaly - hosszú időre rányomhatja bélyegét időjárásunk jellegére a következőkben is nevet

  • Ha a fáklya ellátott volna addig, nem akadtam volna ennyire fenn a dolgon nevet 2017-01-22-én írtad, ugye 15 és 26 közé jósolva, ami 23-34 napra előre jelzett tartomány. A fáklya 16 napra előre lát.

    Igen, abban egyetértünk, hogy télies jegyekre nem igazán számíthatunk az előrejelzések alapján, de az átlaghoz talán visszatérhet az időjárás. A GFS a nap állásával és erejével biztos, hogy jól tisztában van, hiszen a mostani T850 télen pl. nagyobbat alkotott volna. Meg hát a Nap a "motorja" az időjárásunknak, tehát azt kell az egyik legjobban modelleznie ezeknek nevet

  • Nevezetesen a latolgatás  írásakor rátekintettem a GFS fáklyára, amely akkor a hideg általam várt visszatérését jósolta, fb oldalon még vissza is kereshető egy akkori animáció is.  (a GFS archivumához nincs hozzáférésem,  napi szinten a fáklyákhoz talán senkinek), a GFS persze ezt a részét (velem együtt) elbukta.  Úgy gondolom, hogy egy visszatérő meridionális minta hasonlatos volta valószínű, ezúttal nem számszerűsítve.

    Nos hát hasonló elővigyázatossággal viseltessünk a jelenlegi GFS fáklya iránt is, tekintettel hogy ezen időszakban a napállás  vele együtt a nappalok hossza  már napról-napra drasztikus emelkedésbe kezd,  ezzel kapcsolatban javaslom az analemma megtekintését, egy általam ismert  közelemben lakó amatőr csillagász forrásából: Link
    Ebből arra lehet következtetni, hogy márciusban már 0 fokos izoterma mellett is lehetnek olyan tavaszi  15 fok feletti maxi értékek, melyek most csak komoly előoldali helyzet esetén megtapasztalhatók.  Nem véletlen, hogy a 0 fok alatti  T850 is márciusban még átlagosnak tekinthető. Számottevő téli helyzethez azért kell egy legalább  -10 fokos hidegöblítéssel való  indítás, utána még fellép az inverzió rövid időre  esetleg egy kontinentális hátoldal  lábas "szele",így  a lassan felmelegedő levegőnél is még előfordulhat -5 fok feletti t850 nél is havazás, de  télire hasonlító helyzethez önmagában egy  -5 fokos öblítés már nem elégséges. De kiemelt szempont itt az , hogy a napállás változásait a GFS, és szintén modellekből származtatott NAO index stb. mennyire képes jól lekövetni, az időjárás kaotikus volta szerintem leginkább az ilyen átmeneti időszakokban érvényesül, azaz a modellek  lehetséges kimenetei hajlamosabbak önálló életet élni.

  • Örülök, hogy így látod, mert szinte minden mondatával teljesen egyetértek. A kifogásom az előrejelzésed esetén a magabiztossággal volt (az Általad említett pillangószárny mellett) és azzal, hogy egészen pontosan adtál meg 2m-es értékeket, amihez továbbra sem volt még csak közel sem az időjárás. A beragadó hidegpárna valóban (kellemes) meglepetés volt, de ez - ahogy említetted - nem az Általad várt helyzetnek volt köszönhető, a február kiment komoly hidegelárasztás nélkül, ami kellett volna várt -10 fokhoz. Ez volt a szöveg:
    "Ami  különösebb  mélyreható elemzések nélkül reális, hogy február második felében úgy 15 és 26 a között visszatér  egy téli epizód, amolyan 0 +2 fok  közötti nappalokkal és átlagban -7 -10 fokot elérő éjjelekkel."
    Igenis nem reális, igenis mélyreható elemzések is szükségesek, és sajnos nem, nem lehet napra és fokra pontosan több, mint egy hónapos előrejelzést megadni, ebből talán Te is tanultál valamennyit. A "valószínű" szó is túl erős volt ebben a távolságban és szövegkörnyezetben szerény véleményem szerint.
    Ugyanakkor ezeket a "magabiztos jelzőket" levéve latolgatásaidról, kifejezettem szeretem a meglátásaidat és a következtetéseidet! nevet

    Félretéve a folyamatos kötözködést, egy kis latolgatás: a NAO és AO csökken  Link  Link  valamint a GFS fáklya is a méylbe indul ("mélybe": eléri az átlagot: Link  ). Az ECMWF - bár a fáklyáján rejtőzik - kifejezett hideget vár, csak tőlünk keletre:  Link  ami így nem biztos, hogy komolyabb hatással lenne ránk (mármint esős előoldalon kívül). Valamennyi hideget a németekhez a GFS is sejtet:  Link  de ő főleg a teknősödő zonalitással láttatja:  Link  Ez az ECMWF ensemblén sokkal "szebb":  Link

    Március közepére hűvösebbre fordulhat az időjárás ezek szerint, de télies jegyeket csak nagyon beleerőltetve látok... Meglátjuk nevet

71171. (előzmény: 71170. Rudolfking) 2017-02-28 19:49:37
- Válasz | privát üzenet
  • Szükséges hozzáfűznöm, hogy  nem egészen áll meg az a megállapítás, miszerint egy időben közelebbi, várt makroszinpotikai helyzetből nyert  felületes következtetés  beválik -e vagy sem,  ok-okozati kapcsolatban van egy későbbi időszakra becsült  tendenciának a megvalósulásával,  értem ezt a későbbi zónális tendenciára való várakozásomra  (legfeljebb  "is" szócskával   vannak valóban gondok).  Vagyis van olyan része a hsz-nak, amivel nem vitatkoznék, de a 2- es tény logikai levezetésének helyességével igen.
      
     Egy makrohelyzet teremtette kisebb léptékű turbulenciák  függetlenek lehetnek a makrohelyzet várt  átalakulási tendenciáitól, egyébként pedig egy kaotikus rendszerben más nézőpontból nézve  mégsem,  ez a pillangószárny effektus, de ez az amiből  egy nem félbolond így  magát nem félistennek képzelő ember nem jósol :-) .

    Kisebb léptékben ez hasonlatos egy magassági hidegörvényhez nyáron, aminek következményeként zivatar jégeső pontos helyét , intenzitását, a várható lokális csapadék mennyiségét napi szinten nem tudjuk megmondani, csupán valószínűségeket rendelhetünk hozzá.  Egy váratlan hőzivatar csak kismértékben módosítja a másnapi időjárást (kicsit magasabb RH, 1-2 fokkal alacsonyabb talaj Tmax).  Nem beszélve télen a mediterrán ciklonokról ;-) amit leginkább a modellek  szoktak elvéteni, azaz nem tudják megmondani, hogy másnap, vagy 2 nap múlva  lesz -e csapadék, de azt mondjuk igen, hogy még két hétig fagyos idő várható. Vagyis ha nem jön  be egy várva-várt medi, akkor utána már a modellek által várt 5-6 napos előrejelzés is kuka.

    Ha a verifikációt is "mélyreható elemzések nélkül" tesszük, ami azt illeti, február legelején valóban volt egy enyhe tavaszias  időszak, melyet a hónap közepén egy hidegebb időszak követett  (a jelzett időszakban van egy 4-5 napos csúszás, ezért nem szánom vita alapnak),  most pedig  itt  a kora márciusi felmelegedés. Hát  ez a görbe  pedig csak nem hazudik:

    Link

    Itt, ahol lakom, és még sok helyen,  a hó közepe több napos fagypont alatti hőmérsékletekkel,  erős zúzmaralerakódással és helyi ipari hóval telt,  nekem megtette téli epizódnak, bár nem egész ezt vártam, hiszen ezt nem az újra  erősödő meridionális muszterhez kapcsolt  újabb hidegleszakadás, hanem egy  inverziós helyzet hozta létre, még  0 fok feletti T850 mellett is fennmaradva.  

     Valószínű, hogy  a korábbi meridionális felállás  adta mintázat sem tűnt még  teljesen el a "téridőjárásból",  így  a maradék hidegmag expanziója az idő előrehaladtával ismét aktuális lehet, leginkább április elején, és nem lepne meg, ha ez is rex blocking képében jelenne meg újra, ekkor ezzel tartósabb negatív anomáliás időszakot hozna össze, , míg a többi időszak átlaga  enyhe pozitívba húzza a tavasz mérlegét,  de ez is csak egy feltételezés.  

71170. 2017-02-26 09:21:21
- Válasz | privát üzenet
  • Egy kis verifikáció Zöldvillám latolgatásait illetően, csak hogy ennek is helye legyen:

    "
    Ami  különösebb  mélyreható elemzések nélkül reális, hogy február második felében úgy 15 és 26 a között visszatér  egy téli epizód, amolyan 0 +2 fok  közötti nappalokkal és átlagban -7 -10 fokot elérő éjjelekkel."

    Azt hiszem, az időjárás annyira más volt, hogy nem lehet egy picit se belemagyarázni a buktát ebbe - szerencsére.

    "éppúgy valószínű, hogy a jelenlegihez hasonlóan, zónális etap megjelenése várható lesz kora márciusra is"

    Függetlenül attól, hogy március eleje valóban a zonalitás jegyében telhet, szerintem ez is bukta, lévén hogy jönne ez ki, ha az elé jósolt idő viszont nem sikerült? Súgok: sehogy.
    Ahogy a modellek se voltak soha képesek olyanra, hogy mondjuk 6 napra előre nagyot hibáztak, de amit ugyanakkor 10-11 napra előre vártak, az bejött, így az emberek sem tudják ezt az egyszerű szabályszerűséget felrúgni (ok-okozat meg ilyenek).
    Ezek a fránya ciklusok megint nem a nekik előírt sorrendben érkeztek.

  • Megtörve a csendet, ahogy elnézem végülis bejött amit megérezni véltem.
    Pedig jó pár nap erejéig még én is elálltam a lapos februártól, de a helyzet nem nekünk kedvezett. 

    A folytatásban: Elnézve a jelenlegi indexeket ( NAO,AO ) zonális korszak után Európára nézve hűvösebb folytatást sejtet Március első dekádja(15-ig), de a jelenlegi trendben inkább néhány napos időközönként "menetrendszerű" front átvonulásos időszakot sejtek mint sem tartósabb hidegöblités, majd ránk kendődő Ac-t. Én inkább félblockra szavaznék valamint egy egy kérész életű ( 1-3napos) blocking se kizárt, jobbára Nyugat - Európára szakadó súlyponttal. Szeles, enyhén hűvös idő. Nappali plusszok, éjszaka gyenge minuszok, lassú kitavaszodással. Gyakoribb, hosszú apitúdójú hidegöblitések Nyugat - és Délnyugat - Európában; közben nálunk déli,délnyugati áramlás, előoldal majd nyugatról elérő frontrendszerrel..stb.

    S lassan, lassan hosszútáv helyett már rövidtávon kellesz fürkészni az időjárást, aki "akcióra" vágyik. Március 1.-ei front jelenleg még nem tartogat túl sok extrát, igaz a GFS cimbi eljátszik a hf. hátoldali konvektív eshetőséggel a Zemplén hg.-be és ide az Észak - Alföldre. Ami azt illeti nekem jól is jöhetne, talán sikerülne munka után 16 körül valamint lencse végre kapnom. Azzal meg pályáznék az OMSZ fotópályázatára. kacsint 


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Időjárási visszatekintő (#25014)


  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Időjárási visszatekintő (#25013)

71166. 2017-02-18 10:09:31
- Válasz | privát üzenet

  • A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
    - Időjárási visszatekintő (#25012)

  • Valószínűleg 1985-ben írt az Élet és Tudomány  az akkori kemény tél apropóján 11 éves ciklusokról, amikor az átlagnál keményebb telek vannak.  Úgy emlékszem, az okokról annyi jelent meg, hogy azok még kutatásra várnak. Visszamentek 77 évet, szigorúan minden 11. telet vizsgálták, a 8 tél közül 1 kivétel akadt. Sajnos ezt a példányt már nem találom, de arra emlékszem, hogy nagy reményekkel vártam a 95/96-os telet...

  • Talán nem baj, hogy a teleket vizsgáljuk, bár a naptevékenység a többi évszakra is hathat. A legélesebb eltérések inkább az egyes téli hónapok időjárásában vannak, akár 6-7 plusztól 5-10 mínusz  fokig szóródhatnak és a telek közt is lehet 5-8 fokos eltérés. A többi évszakban ilyen kilengések elképzelhetetlenek ill. rendkívül ritkák szerintem, de jó lenne látni a nyarakra, éves T-re is vizsgálatot, hogy jelentkezik-e az összefüggés úgy mint a teleknél ?
    Kicsit zavaró a telek esetén az évszámozás, jobb lenne, ha jan-febr. évszámát vennénk alapul, mert kissé követhetetlen így amit leírtunk. Ugyanakkor az igazi tél többnyire Karácsony után jön, ha előfordult is (tán 10% ?) olyan, hogy dec. végére lefutott a tél velősebbik része.

  • A magam részéről örömmel olvastam ezt az érdekes összefoglalót. nevet

    Csak megerősíteni tudom az abban foglaltakat. Rövid kiegészítést tennék.


    Link


    Ebből az ábrából teljesen világos, miről van szó.

    Hideg  -legalább zord epizódokat hozó-  tél volt (csak a decemberek évszámát feltüntetve):

    1955, 1962, 1963, 1969, 1978, 1979, 1984, 1985, 1986, 1995, 1996, 2001, 2002, 2009, 2010, 2011, 2016(?)

    Ebben a sorozatban mindössze 3 "kakukktojás" van: a maximum-közeli 1969, 2001, és 2002.
    Az összefüggés elég erősnek tűnik.
    Fentiekkel összecseng az a megfigyelés, hogy évtizedenként rendszerint 1-2 igazán hideg tél fordul elő. Ezek napfoltminimum-környékiek rendszerint. Talán innen származik a szintén tetten érhető "ráduplázási" hajlam is: a minimum környékén pár évig könnyen olyan lehet a makrocirkuláció, mely ismételten zord teleket okoz.



  • Nem olvastam eme műveket, de Tőled és másoktól hallottam a napfoltciklusok és időjárás kapcsolatáról. Gyermekkorom cseszneki iskolaigazgatója és matektanára, Fódi Vilmos volt talán emlékeim szerint az első, akitől halottam 1972-73 táján a 11 éves napfoltciklusokról és a hozzájuk kapcsolódó, napfoltminimumok idején jelentkező hidegebb időről.
    Szerintem ezt nem lehet mereven értelmezni és napi előrejelzésekbe bekapcsolni, de létezik ha éppen nem 11 hanem 10 vagy 12 évenként is jelentkezik. Pl. nagyon hideg volt 1929-ben a tél, de lám 1940-ben is (Hazánkra gondolok, de szerintem Európában is hasonló lehetett). Aztán 1942-ben szintén, ez már 13 év, de lehet, hogy csak elhúzódott a hatás ? Aztán 1954 sem volt valami meleg tél ha jól tudom, bár 1956 február sem, de persze hideg tél ettől lehet többször is mint 11 évente átlagban. Aztán 63 és 64 tele sem volt éppen meleg, ekkor nem volt több mint 10 év az eltérés, de 42-höz képest éppen 22 év telt el. Aztán jön egy kis zavar, mert keményebb télre a 70-es évek közepén nálunk nem emlékszem (74-75 nagyon gyengusz volt az biztos) de az évtized elején és végén voltak hideg telek ,mintha 1976 is összeszedte volna magát  s ha jól emlékszem akkoriban éppen a nyarakon lehetett fagyoskodni (forróságmentes évtized). De ha a 64-hez 22-t adok akkor 1986-adódik. Ugye nem kell 85-86-87 teleit ecsetelnem ? 86-hoz képest 10 év múlva volt nagy tél, ha jól emlékszem 95-96 tele igencsak kitett magáért.  Ha újabb 11 évet nézzük akkor baj van, de ha csak 10-et, akkor 2006 januárról mi jut eszünkbe ? Nekem persze 2005-ről is szép emlékeim vannak: februárban és márciusban zord idő vastag hótakaróval a feljegyzéseim szerint, majd dec. szép havas , hideg ünnepekkel. Emlegettük, hogy 1985 óta nem volt ilyen hideg téli hónapunk mint 2017 január. Pechünkre ez csak 32 év és nem 33. A kételkedők biztosan kajánul vigyorognak, hogy egy évvel később kellett volna jönni, bár még 2018 januárját nem láttuk.kacsint Persze magyarázhatom a bizonyítványt, hogy 1995 óta már pont 22, de eleve leszögeztük: az időjárásban semmi sem óramű pontossággal működik (még a Nap sem), vagyis a 10 vagy 12 év simán belefér. Meg aztán van még a Napon kívül is saccperkábé 128 egyéb természeti tényező, az emberek által folyamatosan irtott növényzetről,  hőszigetgyártásról meg légkör teleokádásáról nem is beszélve. Ennek ellenére a már a visszatekintőben idézett júliusi dolgozatba (pápai telek és a műjégpálya) belekerült, hogy kb. 11 éve voltak utoljára keményebb téli időszakok és az utóbbi 3  enyhe tél után a napfoltminimum miatt valószínűleg hideg tél jöhet. Persze nem 100%-ra, mint ahogy a NAGYGURU DM megálmodja napokra és régiókra egy évre előre, csak nagyon valószínű. Ha persze nem jött volna be, akkor sem dől össze a tudomány (mint ahogy biztosan vannak a féltekén olyan helyek, ahol nem lesz hidegebb ez a tél az átlagnál).
    Megfigyeltem, hogy a 10-12 évente jelentkező 1-2 átlagnál hidegebb tél mellett itt Pápán 3-4 éves ciklusok is vannak (Ezt kevesebb mint 2 évtized adataiból levonni igencsak tudománytalan, tudom . ) 3x3,5=10,5 év.... Hazánkban szép kis tél volt 2002-3, aztán 2005-6, aztán 2009-10, aztán 2012-13 most meg 2016-17 folyamán. A kimaradt évek:2004, 2007,2008,2011,2014,2015 meg éppen nagyon enyhék. Persze így nagyon sánta az egész, mert egyes megyék teljesen más időjárást is megélhettek (lásd 2013 jan-márc itt durván havas és átlag alatti T-t hozott, míg keleten az eső esett jobbára) és vannak hibrid telek, amikor a tél eleje nagyon enyhe a vége meg kemény, mint 2011-12 tele, amely melegen és hó nélkül indult aztán februárban befagyott a sejhaj. Máskor meg fordítva: hideg december után satnya folytatás. mint talán 2001. vagy 2010. dec. után. Most is nagy eltérések vannak: Dec. Sopronban és az osztrákoknál emlékeim szerint nem is volt hideg, de keleten 2 fokkal is az átlag alatt volt. Most a február itt nem indult ény-on olyan melegen mint délen, most meg (5 nappal ezelőtt Te is meglehetősen kizártad a hidegpárnát) errefelé a szépen sütögető nap már a +10 fokot közelítteti, míg a keletebbi részek hatalmas heti hideg anomáliát szednek össze a folyamatos fagyban, ködben. A zonalitás csak késik, az AC áll és köszöni jól van, bár a napjai meg vannak számlálva (2 hétig ritkán húzza egy hidegpárna februárban).
    Így a hónap felén túl és alig átlagos februári T mellett elmondhatjuk, hogyha nem is lesz a hónap negatívban, de a tél hideg voltán nem sokat fog már változtatni.
    (Elnézést az emlékezetből leírt és nem tudományos alaposságú szösszenetért. Ha a fórum szakmaiságát lerontottam nem haragszom, ha társalgássá minősíttetik szegyenlos)

  • A 30 éves ciklus eléggé  szubjektív lehet, a 7 - 11  lehetnek egy kaotikus rendszer "bifurkációs ciklusai" prímszámok lévén.
    Ahogy elnézem, mások számításai sem jönnek be, és a katakizma idén  elmarad. méégiscsak  indul a zónális drift, a hidegmag a sarkokra koncentrálódik s így megindul a jégtömeg gyaraopodása így szezon végén (nálunk meg a tavasz):

    Link

  • Igazán megtisztelő, sőt hízelgő a nekem titulált "Kosakiss-féle 11 éves napciklus", de ilyesmi nem létezik. Az említett periódus mindenképpen és kizárólag Rudolf Wolf svájci csillagász érdeme. A Wolf-féle 11 éves napciklusban jelenleg a naptevékenységi minimumot éljük meg. (Nem kívánom részletezni az időjárásra vonatkoztatott szoláris hatásokat. Akit a napciklus témája érdekel, angol nyelven utánaolvashat a következő két kiadványban: 
    1.) Haigh J.R. (2003) Phil. Trans., R. S., Lond. A 361, 95-111. (R.S.=Royal Society).
    2.) Solanki S. et al. (2004) Nature 431, 1084-1087
    Magyar nyelven értekezik dr. Kálmán Béla napfizikus a Fizikai Szemlében ugyancsak a napciklusokról, írása itt is elolvasható:
    fizikaiszemle.hu/archivum/fsz1311/kalman1311.html
    Szép napot, jó észleléseket kívánok!nevet

    A fórumhoz alkalmazkodva: magam sem látom jelét, hogy a decemberi és főleg januári kemény hideg időszak visszatérne, ugyanis igen erőteljes a légkör NY-K irányú áramlása - a blokkoló anticiklon lassan-lassan megadja magát. Több napsütésre számítsunk (a köd és a ködrétegfelhő februárban igen ritka jelenség!), átlag körüli hőmérsékletekkel. A kemény téli időjárás egyébként az általános felmelegedésnek (?) köszönhetően/tulajdoníthatóan (válassza mindenki a két kifejezés közül azt, amelyet kíván) kontinensünknek nem az egészét érintette, hanem leginkább Európa NY-K irányú középvonala menti területeket, a Kárpát-medencét és a keleti-északkeleti régiókat. A mostani igazán hideg levegő nincs ereje teljében, kívülről körülfolyja a Kárpátok koszorúját, erre alapozom a kontinentális hideg levegőtömegek meggyengülését. 

  • Mindig lemaradok ezekről a ciklusokról.. Van a Stelvio-féle 7 éves, a Kosakiss-féle 11 éves, a Floo-féle 30 éves, alig bírja az ember felfogni, épp kinek melyik és hány éves ciklusa alapján milyen hideg télnek kéne lennie... vidám vidám
    Igazából észre kéne venni, hogy ennyi erővel minden n nagyobb 2 számra lehet ciklusokat gyártani nulla tudással, sok számmal, és némi kreativitással... Vagy utánaolvasni az ezernyi tanulmánynak, ami a témában született, de tudom-tudom, az macerás, időigényes, nem biztos, hogy alátámasztja a kedvenc elméletünket és amúgy is a sok tudós azt talál ki, amit akar, ráadásul a számok bonyolult keszekuszaságában nem veszik észre az előttük álló triviális dolgokat vidám

  • "Lehetséges, hogy a nyugati drift sebességébe, erejébe a féltekei nyomásgradiensen (végső soron hőgradiensen) kívül még más, (általam) ismeretlen tényezők is belejátszanak (lásd Floo-féle 30éves ciklusok)"

    Ezt kifejtenéd részletesebben is? Különös tekintettel a Floo-féle (sic!) 30éves ciklusokra. Roppantul érdekelne.

    Köszönettel.

  • Az biztos, hogy a sarki hidegeknek (és ezen keresztül a Jeges-tenger jegének) legjobb a zóna. Ez a mi fülünknek talán kicsit furcsa első hallásra, mert a mi szélességünkön minden télrajongó a meridionalitásnak drukkol, és méltán. Viszont a sarkok éppen akkor hűlhetnek le, ha az é-d-i hőcsere gátolt (zonális áramlási állapot)
    Hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás: azaz, az Arktisz enyhébb volta váltotta ki a nyugati drift gyengeségét (elvileg ez is lehet), vagy épp fordítva: a gyenge nyugati drift (erősebb meridionális légmozgások) az okai az Északi-sark magasabb hőmérsékletének, kérdés.
    Lehetséges, hogy a nyugati drift sebességébe, erejébe a féltekei nyomásgradiensen (végső soron hőgradiensen) kívül még más, (általam) ismeretlen tényezők is belejátszanak (lásd Floo-féle 30éves ciklusok)

71156. 2017-02-09 12:17:36
- Válasz | privát üzenet
  • Link

    szóval, ha tényleg tovább tolja a jelenlegi makrohelyzet szülte hidegleszakadásokat a tél hátralevő részében is, az elég tragikus következményekkel járhat.
    Ami érdekes nekem, hogy egy korábbi modellezésben egy a Nagy tavak térségéből az óceánba ömlő tó hatása az Észak -Atlanti áramlás leállását eredményezte, ez Európára nézve kemény teleket  kis jégkorszakot eredményezett.
    Mit jelenthetett ez akkor a sarki jég mennyiségére tekintettel?
    Jelenlegi meridionális muszterek miatt ugyanis igen erőteljes  a hőcsere  a pólusok és déli területek között, a  SSW  hatása, olykor retrográd mozgások, örvények létrejötte, és WACC  tartós fennállása, mely gyakran jelenik meg REX blokkok képében ha jól figyeltem,  meglehetősen gyenge jégnövekedést vetít előre, amennyiben a február is ennek jegyében telne el.  Az is kérdés, hoyg ugye itt térfogatról beszélünk, de valóban  miyen ghatással van ez az áramlásokra, ha ez a jég víz formájában van az óceánban, mennyire befolyásolta ez a sókoncentrációt, amivel ugye  akkor az áramlás leállását magyarázták. Nekem olybá tűnik, mintha épp a sarki jégbázis, és Grönland tartana ellenpontot a szibériai hóval borított felületek "hűtőszekrény effektusával" szemben.  A csökkenő jégbázissal tehát  ezek a kontinentális hatások jutnak túlsúlyba. Kérdés, hogy a növekvő besugárzás és a lassan pozitívba váltó energiamérleg mit for eredményezni a tavasz első hónapjaiban,  számítottam eddig arra, hogy  a rendszerben van egy  negatív visszacsatolási pont, de valami nem azt súgja, hogy a gyarapodás mértéke felgyorsulna,  ami  ugye egy  tartósabb északi zónalitás megjelenéséhez kötődne.

71155. (előzmény: 71154. Joka) 2017-02-07 20:24:42
- Válasz | privát üzenet
  • Ha jól emlékszem, január elején rövid hideg periódus után tartós és folyamatos enyhülést jósölt a tél hátralévő részére

71154. 2017-02-07 18:56:44
- Válasz | privát üzenet
  • avatar
  • Joka
  • (Budapest III.)
71153. (előzmény: 71152. Zivipötty) 2017-02-06 18:58:42
- Válasz | privát üzenet
  • Nem fog leesni a húszfilléres.

71152. 2017-02-06 13:47:30
- Válasz | privát üzenet
  • Mivel 2011-ben és 2014-ben is volt áprilisban felhőtölcsér itt a környéken, amikor végeztem a gimnáziummal és az alapképzéssel, szerintem idén is lesz, hogy a mesterképzéssel végeztem.

71151. 2017-02-01 13:38:33
- Válasz | privát üzenet
  • Én  most úgy látom, hogy a ma kezdődő, és szűk 1 hétig tartó enyhébb időjárás után a hónap második hetében 2 variáció játszhat nagyobb eséllyel :

    1. : bizonytalan mértékű hidegbetörés, száraz idővel. 
    2. : mérsékeltebb hideg, de így is átlagos idő, csúszpályás medikkel  ( hó, eső ).

  • Na várjál csak... Nézd meg a mostani képet:

    Link

    Ott van az északi zóna, csak nagyon messze, Észak-Skandináviától a Jeges-tenger partvidéke mellett egész az Ob torkolatáig. A későbbiekben ez fog meridionalitásba fordulni, messze keleten alakul ki teknő:

    Link

    Itt nem az a lényeg, hogy mennyire pontosan nyugati irányú az áramlás, vagy mennyire nem az. Hanem, hogy ez az áramlási zóna fog később dél felé  expandálni az alacsonyabb izobárokkal, mikor kialakul, és az alacsonyabb szélességek felé megnyúlik a teknő.

    Végül aztán ettől a teknőtől nyugatra gerinc erősödik meg, azaz meridionálisabbra vált az áramlási kép ebben a szegmensben:

    Link

    A későbbiekben az áramlási kép még erősebb meridionalizálódásával a gerinc északi vége kezd lefűződni, alatta keleties komponenst nyer az áramlás, és északkeletről megközelíti térségünket az anticiklon előoldali hideglevegője:

    Link

    Link

    Hát, valahogy így értelmezem én a történteket a szinoptikai ciklus szerint.


    Csoki:  egyetértünk.  Szerintem sem az számít, hogy a ciklus egyes fázisai 2, vagy 12 napig tartanak-e. A történések egymásutánisága az, ami a lényeg.

  • A linkeltől közelebbi időpont(ok) is vannak. Ha nem is két hét,de néhány nap van. S nem a hossz az időtartam a lényeg, hanem az hogy van. Ez számít. Lehet csak nekem. 
    Az hogy pont a nyugati drift végét linkeltem bocs, tévedtem.

    Tévedni  emberi dolog. - mondta a sün és lemászott a drótkeféről.

    A kutatásról én is csak nem régiben értesültem. Azaz a diplomamunkához nem régiben "ástam elő" a webről, de mindez nem jöhetett volna létre, ha igy kb. 4-5-en nem lendülünk bele a témába és nem kutatok utánna.
    nevet kacsint

  • Ez? Ez nem zonalitás. Ott a blokk Skandináviában, egészen a brit partokig zonális a kép, de azátn hatalmas a hullám... Ezt linkelted: Link
    ami ebbe vált: Link
    Még egy fél napra se szívesen nevezném zonalitásnak, nem hogy egy "Namias-ciklusnyi" két hétig, hogy összegyűljön a hideg északon.

    A hozzászólásod többi része nagyon érdekes és tanulságos volt! Évek telhetnek el jellemzően pozitív vagy negatív NAO mellett...
    "ElNiño évben 3 %-kal csökken, míg La Niña évben 6 %-kal nő a blokking bekövetkezése." Ez aztán különösen értékes, eddig nem is reméltem, hogy volt már ilyen kutatás. 3-6% nem sok, lehet, hogy egy évben az ellenkezője történik, de statisztikailag jelentős.
    Köszi a plusz infókat, lehet utánaolvasok a linkelt cikkek mentén.

    Thermometer: a könyv címét megköszönném. Amire itt utalni akarok, az nem ennek a légkörfizikai folyamatleírásnak a kritikája, hanem az, hogy túlságosan szó szerint veszed és gyakran gondolsz úgy rá, mint valami szigorú törvényszerűségre, holott pont az Általad leírt bizonytalanságok miatt közel sem törvényszerű a ciklikusság benne.

  • Abban az idealizált formában, ahogy azt Namias leírta, ritkán jelentkezik. Végeztek un. forgókádas kísérleteket is, ami azt jelenti, hogy csakugyan egy kör alakú, vízzel telt kádat forgattak meg a centruma körül  -ez reprezentálta a Föld tengelyforgását. A középpont körül olvadó jég volt a vízben: a pólus. A forgó kád peremét pedig melegítették: egyenlítő. A forgó vízben ki is alakult minden, ami a légkört jellemzi. Polárfront, időjárási frontok, zonális és meridionális muszterek. Ez utóbbiak a forgókádban egyidejűleg, és pontos periódusidővel alakultak ki. A jégmennyiségnek, a peremi melegítés erősségének, és a tengelyforgás sebességének változtatásakor szépen meg lehetett figyelni, hogy az áramlási mintázatok, valamint a Z-M állapot időtartamai hogy változnak. A légkörfizika alapkísérlete volt ez.
    A valóságban persze ez kissé máshogy fest. A meleg és a hidegpontok igazából nem esnek feltétlenül egybe a pólussal és az egyenlítővel, ráadásul a légtömegek felszíni súrlódása sem egyenletes (szárazföldek és óceánok), nem úgy, mint a kádban.
    Tehát, a ciklust mind térben, mind időben sok minden torzítja, de létezése ténydolog, és alapvető szabálya a légkörfizikának. És egyébként többnyire szépen ki is jön az egymást követő szinoptikai térképeken, főleg a téli félévben.
    Nem kéne senki amatőrnek kétkedve, lekicsinylőn nyilatkoznia róla.
    A könyvecske, ami olyan érdekesen és érthetően nyilatkozott erről, most is megvan nálam valahol. Majd előkeresem, és megírom a pontos címét, és a szerzőjét.

    P.S.:  olyan természetesen tényleg nincs a valóságos cirkulációban, hogy ugyanazt a Z-t mindig ugyanaz az M követi, ráadásul mindig ugyanannyi idő múlva. De hosszabb zonalitást a makrokép ingadozásain keresztül jelentősebb meridionalitás szokta követni, és viszont. Természetesen van erősebben és gyengébben fejlett muszter, és nehezen tipizálható képek is. Az is előfordulhat, hogy az egyik cirkulációs állapotnak a másikba való átfejlődésében időleges megtorpanások, kisebb visszafordulások vannak.
    De észre kell vennünk a százarcú szinoptikai változások mögött ezt az alapvető flip-flop mechanizmust. Ha számolunk vele, azt is meg tudjuk mondani, hogyha torzult, miért torzult. És az az igazán érdekes.

  • Akkor ez mi? 
    Link
    Link
    Vagy akkor kevert áramlási képet élünk? Csak kérdem.
    ----
    Más:
    Zsilinszki Anna - A 2012-13-as tél szinoptikus sajátosságainak értékelése NAO,AO távkapcsolat elemzések bevonásával c. diplomamunkájában idézem: " A pozitív NAO értékek esetén fennálló erősebb nyomási gradiens, a zonális szelek megerősödésének kedvez, így ilyenkor egy erős nyugatias áramlási rendszer jelenléte a jellemző. Ennek megfelelően ebben a fázisban az Atlanti-óceán felől érkeznek az időjárási rendszerek Európába, melyek a melegebb tengerfelszín feletti nedves légtömeget szállítva enyhe és csapadékos időjárást eredményeznek a kontinens belsejében. Ezzel egyidejűleg azonban Dél-Európa területén szárazabb és hidegebb légtömegek uralkodnak (Hurrell, 1995,1996). Megfigyelhető az is, hogy ebben a fázisban gyakoribb az Atlanti-óceán felett az erős viharciklonok kialakulása. Összességében e fázisban a mérsékeltövi (izlandi) ciklongenezis gyakorisága nő, így ebben az időszakban a meridionális hatások, azaz a sarkvidéki és a szubtrópusi térségből érkező légtömegek kisebb szerepet kapnak Közép-Európa időjárásának alakításában."

    Az, hogy jelenleg a NAO az időszak legvégéhez közeledve jelentősen szór, a mostani enyhén pozitiv értékről indulva, csak egy lehetséges kimenet a "sok verzió" közül. 
    Link

    Az AO -t nem linkelem,de azon egyértelmű a körvonalazódó újabb negatív fázis létrejötte, hogy ebből lesz-e újabb meridionális áramlási kép vagy se, nem tudni. Mint ahogy a pontos hidegöblités irányát sem.
    Ennyi erővel a Fekete - tengerre is szakadhat és csak érintőleges hidegelárasztásra futná, arra is inkább itt a keleti országrészben. Ami mondanom sem kell száraz, hideg időre hajazna nagyobb eséllyel.
    Ha kissé inkább a lengyelekhez, majd onnét inkább Nyugat - Európára ömlene súlypontja, az Alpokat megkerülve betyár mediterrán ciklon képződéssel járna, ami hátoldalon tudná felvenni a hideget, ahogy a Balkánt és Közép - Európát érintve elvonulna tőlünk nem messze délre. De ez csak egy fikció.. 

    És még valami Zsilinszki Anna munkájából:
    "Minél hosszabb ideig áll fenn és minél erősebb az adott fázisú anomália, annál erősebben befolyásolja a szinoptikus skálájú rendszerek viselkedését és annál nagyobb területre terjed ki a hatása. Esetenként akár hónapokig vagy évekig is meghatározó lehet egy-egy fázis és a hozzá tartozó szinoptikus jellemzők.Az elmúlt évtizedekben a NAO pozitív fázisa dominált, különösen, ha a téli időszakot vizsgáljuk. Ennek megfelelően Dél-Európában szárazabb időjárás volt jellemző, míg Észak-Európában az átlagosnál csapadékosabb. Ez a periódus az 1980-as évektől kezdve figyelhető meg (Hurrel, 1995; Hurrel and van Loon, 1997), bár 2010-ben volt egy kiugróan negatív év. Az elemzésünk középpontjában álló 2013-as évben is negatív NAO index volt jellemző, ami a tél végén, illetve márciusban különösen szélsőséges értéket vett fel. Az 1980-at megelőző időszakban hosszabb, akár évtizedes időtartamú, váltakozó előjelű fázisok követték egymást."

    Ez alapján TÉNYLEG nincs olyan hogy mindig kell valaminek jönnie X után Y vagy idővel Z. vidám De "normál esetben" az következne. kacsint -de mivel La - Ninát élünk, alacsony naptevékenységgel fűszerezve, kifejlett hidegbázissal ahogy Thermo is leírta, hamar megbomlik a nyugati áramlás és újra meridionálisra fordul az áramlási kép.
    Még valamint máshonnét! :P Veréb Katalin - A szélmezőn alapuló cirkulációs index alkalmazása blocking helyzetek felismerésére című diploma munkájából idézek. Még pedig: A kapcsolat blocking események és más jelenségek között(i) c. fejezetből. "Az Észak-Atlanti Oszcilláció (NAO), valamint a napfolttevékenység és a blockingkapcsolatát vizsgálta pl. Elliott and Smith, (1949). Wiedenmann et al. (2002), valamintLupo et al. (2008) összehasonlították az El Niño Southern Oscillation (ENSO) és ablocking kapcsolatát. Kutatásuk eredményeként azt a következtetést vonták le, hogy ElNiño évben 3 %-kal csökken, míg La Niña évben 6 %-kal nı a blokking bekövetkezése."

  • Ezek szerint akkor a Namias-ciklusokba belefér sok-sok egymást ismétlő meridionális kép (mint ezen a télen), illetve sok-sok egymást követő zonális kép (mint pl. két-három éve). Gondolom kisebb eséllyel, de belefér. Ezért Namias-ciklusok alapján megfeljebb óvatos feltételezéseket tehetünk, nincs olyan "törvényszerűség", hogy X képet Y követ, vagy idővel mindenképp jönnie kell egy Z képnek. Most pl. a következő hidegelárastás kvázi zonalitás nélkül jön, azaz nem lesz meridionális-zonális-meridionális váltás.

    Erről hol tudok kicsit alaposabban utánaolvasni? Tudsz adni egy kiindulópontot esetleg? (Mielőtt nekiesnék Google-val.)

  • Hát a Namias ciklus nem jelent feltétlen hosszú zónalitást, hiszen,  olykor  meridonális a  túlsúly.  Kérdés, hogy a várva-várt zónalitás megérik -e júliusra, vagy  épp a  hasonlóan bődületes AC- k és meridionalitás miatt lesznek hőhullámok és szélsőséges ingások nyáron is. kétségtelen, hogy most ennyit az időtávról.  A GFS szórása ugyanakkor bődületes 150 órán túl, most épp a főfutás sikeredett az egyik leghidegebbre, holnapután meg talán a legmelegebb lesz, vagy "holnapután" lesz.   Valóban úgy tűnik, hogy  aki hosszútávra latolgat most, akkor nyerő, ha ráhibázik,   s annyit sem nyer vele, mint a kettessel a lottón,  ez a szépség benne :-P.  A most felfestett verzió újfent az extrém hideg, száraz lenne: bár ÉK en nem lehet panasz a hóra, az én tájékomon ezen a télen  értékelhető mennyiséget még nem láttunk.      

  • A Namias-ciklus működik, mert másképp nem is tud működni a légkör. A sarkok és az egyenlítő közötti hőtranszportnak ALAPVETŐ fizikai mechanizmusa az, amit ez az amerikai meteorológus kifejtett. Illik ismernie mindenkinek, aki behatóbban foglalkozik meteorológiával. Tudnunk kell arról, hogy a makrocirkulációban ott van ez a "pacemaker", vagy mechanikus hasonlattal billegőkerék, ami két szélső állapot (meridionalitás és zonalitás) alternálását kényszeríti a légkörre. Aki ezt nem érti, az egész légkörzési mechanizmusból nem sokat érthet.
    Alternálásról, flip-flop mozgásról van szó, nem szabályos szinuszgörbéről. A meridionálisba fordulás függ a féltekei nyugati drifttől, és a "helyi" hidegfelhalmozódásoktól, hidegmagoktól. Ha nagyon erős, és jól regenerálódó a hidegmag, akkor könnyen (re)generálódik az a hőkontraszt, ami a ciklogenezishez, meridionálisba forduláshoz kell. Feltéve, ha nem nagyon erős a nyugati drift.
    Valószínű, hogy ezen a télen is a bődült északkeleti hidegdepó, és a nem nagyon gyors nyugati áramlások vezetnek oda, hogy alig észrevehető (északi)zonális epizódokat követően ismételten leszakad a hideg.

  • Remélem nem lomboz le nagyon, de valahogy nagyon mellé mennek sorban az okfejtéseid.
    Lehet, hogy kicsit közelebbre kellene lőni az elemzésekkel? Ezen a télen nem működnek a megszokott sémák (Namias, hahó?), Thermometer Október óta várt zonalitása sem biztos, hogy valaha is megszületik....

71141. (előzmény: 71134. Rudolfking) 2017-01-31 12:42:25
- Válasz | privát üzenet
  • A SSW eléggé beindult, tényleg össze-vissza kavartak a modellek. Tulajdonképpen a várt stabil, kilátástalan zonalitásból SEMMI nem lett, csak egy erős délnyugati áramlásos időszak mostantól 150 óráig. Újabb és újabb blokkos helyzeteket hoznak elő, ami mindenképp érdekes a nagy SSW és polar vortex gyengülés fényében. Még ilyeneket is mutatnak, polar split: Link
    Skandináviából mintha nem lehetne kirobbantani az anticiklont, GFS újabb -15 fok alatti elárasztást vizionál... Érdekes februárunk lehet (globál-időjárást nézve).

  •  Számomra azért az a tendencia látszik a ciklontev. megerősödésével ÉNY on, hogy a következő hidegleszakadás nem pont ide ömlik, hanem már keletebbre, ez a "láncreakció" is a Rex blocking egyik sajátossága., hogy a hőkontraszt épp emiatt a blocking mögötti előoldalban lesz nagyobb, azaz itt lesz alacsonyabb a légnyomás, itt alakul ki újabb ciklon (akárcsak mezoléptékben egy lassan áthelyeződő zivatarcella analógiája)
    Előbb - utóbb persze megérint bennünket a hatása, akár ÉK áramlással visszaszivárogva, vagy újabb, bár nem olyan mélyre nyúló hidegbetöréssel  ÉK-DNY irányban dőlő előoldal alatti besunnyogó már tőlünk nem délre, hanem ránk futó mediciklon hátán beforgatva ( a rex-re analóg módon), amely nem éppen a hideg száraz folytatást sejteti számomra. Azaz február kétarcúra sikeredhet, nem tartom valószínűnek, hogy rövid , de velős téltől most búcsúzunk, február második felében akár az ország nyugati fele a hó javában is részesülhet ezen a télen,  s ezzel összefüggésben lehetnek zord éjszakák, de csak néhány napig maradóan, a hideget persze egy hidegpárna némi "szerencsével" úgy 10 napos távra még kitolhatja, ezután a következő ciklusban masszívan benézhet a tavasz. De ezzel még a téma vsz nem ér véget. Hasonló helyzetet 1901 ben rögzített adatok alapján láttam. de nem oly rég, talán 2011 ben volt hogy a Mecsekben a helyet, ahol márc 13 án pólóban a medvehagymát szedtem,  hó végén a  30 cm hó borította el.

sielok_hotipp

Térképek

Radar
map
Aktuális hőmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utoljára feltöltött kép

41365

Hírek, események

A kertek alatt jár az ősz

Időjárás-változás | 2017-09-09 13:20

pic
A nyár második felének advektív hatásokat gyakran nélkülöző, rendszerint helyi tényezők által irányított, nyugodt, meleg időjárása után szeptemberben az évek többségében megérkezik az igazi ősz, mind a makrocirkuláció, mind pedig a "hétköznapi" időjárás tekintetében.