#29709. - Floo (Becsehely)
Elõzmény: deby (#29705.) válasz 2007-02-10 16:12:02
A másik fele pedig hogy van aki áldja az idöjárást hogy nem kell füteni,meg hogy nem fagy szét a gyümölcsöse,aki autóval kamionnal dolgozik nem kell napokat elakadva tölteni,és még sorolhatnám az ellenkezö példákat!
Van akinek jó van akinek rossz!
Az elmúlt évek hideg havas telei is volt akinek jót hoztak,volt akinek nem!
Ez igy volt van és igy is lesz mindig!

#29708. - b.hópihe (Sóskút) válasz 2007-02-10 16:12:01
Miért ne sétálhatott volna a Duna jegén? Elég sokszor lehetne sétálni rajta ezekben az években is , csak már azóta kitalálták a jégtörõket! De te is láthatod az irományt, hogy háromszor virágoztak a gyümölcsfák, szóval , azért neked tudni kéne hogy egy gyümölcshöz, hogy beérjen hány hónapra van szükség! Még ha a májusi cseresznyét néznénk akkor sem igaz, mert szeptembernél elöbb az sem nagyon hullajtja le levelét, pont ellenkezõleg, ha jó idõ van nem is cserél lombot. Szóval 6-7 hónap kell egy ilyen fának egy szezonhoz. Még jó, hogy nem jegyezték azt fel, hogy havonta érett a gyümölcs! Azt is elhinné valaki? A Balatonon most is lehet fürödni, ha valaki bírja a hat fokos vizet, az említett eseményrõl amúgy van valami felvétel, vagy ez most mi alapján jött? Valaki leírta és kész? A NAPTÁRAT ISMERTÉK?

#29707. - deby (Zalaegerszeg)
Elõzmény: Floo (#29702.) válasz 2007-02-10 16:11:26
Floo! Nagyon bizalmatlan világban élünk, nem tudtad?!vidám

#29706. - Koczkás (Hatvan) válasz 2007-02-10 16:10:35
Akkor számoljunk!
Hány fokosnak kell lennie a víznek, hogy gyerekek fürödjenek benne?
Hány napig hány fokos T kell hogy felmelegedjen?


#29704. - Cassano (Orosháza) válasz 2007-02-10 16:08:49
Én nem mondtam, hogy nem történhetett meg. De például lehet, hogy napokig 20 fok közeli meleg volt, a víz 10 fok fölé melegedett és a bátrabbak megmutatták a többieknek, hogy milyen kellemes a víz... Aztán lehet hetekig feküdtek a tüdõgyuszitól, csak errõl már nincsenek feljegyzések... nevet

Amúgy meg decemberben mutatták, hogy Marseilles-ben fürödtek az emberek a tengerben. Pedig azért nem lehetett meleg a tenger...

#29703. - Floo (Becsehely)
Elõzmény: Cassano (#29701.) válasz 2007-02-10 16:04:01
Ha 2 fokos vizben fürödtek akkor azt minden évben megtehetik,tehát nem kellett volna kiemelni!

#29702. - Floo (Becsehely) válasz 2007-02-10 16:03:04
Nanee!
Ennyi erövel felesleges vitázni ha senki nem hisz el semmit!
Ha idehozok egy fényképet virágzó almafáról január 25-rõl,akkor meg az lesz hogy hamisitvány,meg hogy az nem is almafa,könyörgöm mi az amit elhisztek???

#29701. - Cassano (Orosháza) válasz 2007-02-10 16:00:58
Azt nem írták, hogy hány fokos volt a víz, csak hogy fürödtek benne. nevet Szóval lehetett akár 2 fokos is az a víz.
Nem jut eszembe a neve, de van egy csávó, aki minden évben átússza a Dunát. Idén késõbbre kellett halasztani, mert nem úsztak jégtáblák a vízen. nevet

#29700. - Koczkás (Hatvan)
Elõzmény: Floo (#29699.) válasz 2007-02-10 15:53:39
Hát hihetõbb a fagyott Duna, mint a fürdés januárban!


#29699. - Floo (Becsehely) válasz 2007-02-10 15:51:26
Cauchy!
Hópihe!
Azért ha azt irják hogy fürödtek a szabadban januárban,akkor valószinü nem azért irták mert -10 fok volt és be volt fagyva minden!
Én pont ugy gondolom,hogy a középhömérsékleteket visszanézni teljesen felesleges az átlagszámitás ismert hibáiból kifolyólag,ezek a feljegyzések viszont sokkal kézzelfoghatóbbak...pl. hogy Mátyás király a Duna jegén sétafikált,el nem tudom kézpelni,mégis igaz


#29697. - b.hópihe (Sóskút)
Elõzmény: Cauchy (#29694.) válasz 2007-02-10 15:43:25
Ezt mondtam én is, hogy ezek csak valami meseszerû feljegyzések, ezeknek nem hiszek, viszont az, hogy nem fagyott meg az alma õsztõl ezidáig erre van bizonyíték, meg gondolom máshol is van ilyen, ahol nem szedték le. Most néztem a sárgabarack rügyeit már pirosodnak rendesen. Kb. egy hét múlva virágzik! A mogyórorol pedig már hullik a virág.


#29694. - Cauchy (Pécs) válasz 2007-02-10 15:04:14
Azért azt nehezen tudom elhinni, hogy az alma kétszer beérett, hiszen ha mondjuk februárban virágzott is, abból max szeptemberre lehetett alma, és ha még utána októberben virágzott is,akkor az új terrmés (ha ugyanolyan gyorsan érett be, mint az elõzõ), akkor is március/áprilisra lett volna csak meg. Szóval nagyon hihetetlen ez nekem.


#29693. - b.hópihe (Sóskút) válasz 2007-02-10 14:55:17
Igazából ezek a régi feljegyzések nem tudom, hogy mennyit érnek, talán beszélhetnénk arról is, hogy az õskorban hány fok volt januárban . Nekem a szomszédomban még az alma fent van a fán és teljesen épségesek, akár leis tudom fotózni, ha valakit érdekel, ezek tények, de az, hogy mi volt 500 éve, azt már azért megkérdõjelezném?


#29692. - Floo (Becsehely)
Elõzmény: b.dodó (#29690.) válasz 2007-02-10 14:51:49
Mondtam én már régebben is hogy nem nagy kunszt ez az enyhe tél,csak az elõbbi hideg havas telekhez viszonyitva furcsa! nevet
Egyébként ezek a feljegyzések honnan valók lehetnek,ugy értem azt nem irják hogy melyik országrészben voltak ezek a történések,vagy országosan enyhe idö lehetett?


#29690. - b.dodó (Sárvár) válasz 2007-02-10 14:38:41
Akkor most mi a helyzet. Sulinet oldaláról ollózva:

"... A régebbi idõkbõl tényleg akadunk több följegyzésre, melyek - feltéve, hogy hitelt érdemelnek - azt bizonyítják, hogy voltak olyan rendkívüli, különös enyhe telek, mikor a „kétszeri aratás" kiváltképen az Alföldön meg is eshetett. Krónikásaink, különösen pedig Pap István idõjárás-jegyzetei* szerint ugyanis a nevezetesebb enyhe telek közé tartoztak: az 1182-iki, a mikor a gyümölcsfák februárius 2-ikán már rakva voltak gyümölccsel; 1186·ban pedig ugyanazon hónapban az alma akkorára nõtt, mint egy dió; májusban arattak s augusztusban már a szüretnek is vége volt. Még enyhébb volt az idõjárás az 1289-ik év telén, mikor a falusi leányok karácsony és vízkereszt napján búzavirágból, violából és más virágból fontak koszorút; januáriusban a fák virágoztak, a madarak tojtak, februáriusban a szõlõnövések már nagyok voltak. 1332- ben vízkeresztkor szántottak a magyarok. ... Különös enyhe tél volt az 1530-, 1538- és 1572-iki, s még melegebb az 1607-8-iki, a mikor februáriusban már a legkésõbbi virágok is kinyíltak. ... 1778-9-ben Pál fordulásakor a gyermekeka szabadban fürödtek s õszkor pedig Szilágyban némely gyümölcs nemcsak másodszor ért meg, hanem a somlyai magas hegyeken több gyümölcsfa harmadszor is virágzott.** 1787-ben deczember 3-ikáig olyan szép idõ járt, hogya rozs sok belyen kihányta fejét*** s 1788. januáriusban az egész hónapban szántottak s afák levelezni kezdtek. 1790/1 deczember és januárius havában elég vadsalátát, szekfûgombát és ibolyát hordtak a mezõrõl s 1792. februárius 19-ikén a bodzafák már olyan levelesek voltak, hogy árnyékot tartottak, az eperfa levele pedig akkora volt, mint egy-egy ezüstgarasos. Másodszor május 25-ikén fakadtak ki a fák s szeptember eleje olyan meleg, a melyhez hasonlót nem említ a krónika. 1795-6-ban januáriusban több helyen másodszori almatermést szedtek a fákról, a mely sem színben, sem pedig ízben nem különbözött a nyári terméstõl**** s az egész hónapban olyan meleg volt, hogy a méhek széltében jártak, legyek s szunyogok röpdöstek.
Lengyel Bálint (1898. január)"