1979 októbere a skandináv blokk-anticiklon hónapja volt. Se azelőtt, se pedig azután nem láttam ilyen makacs (illetve kiújuló) észak-európai magasnyomást. Először szeptember 28-án jelentkezett,  majd október 4-ig kitartott a szituáció (térképek 2 naponként):
Link     Link      Link     Link
Jól látszik ennek az anticiklonnak a szinte egyedülálló jellegzetessége, ti. hogy szinte teljesen kitölti a sarki hideglevegő, ezen túlmenően az előoldalán egyre hidegebb légtömeget "húz le" északról.
Emlékeim szerint derült, gyenge keleti légmozgásos napok köszöntöttek be akkor. A napsütés miatt a nappalok nem voltak különösebben hűvösek, általában 15 és 20 fok körüli maximumok voltak ekkor. A simogató időjárást azonban harapós éjszakák követték, már akkor talajment fagyokkal.
Október 5-től átmenetileg kissé átrendeződött a bárikus kép, az atlanti ciklonok, azok előoldali melegáramlása pár napra közelebb került térségünkhöz:
Link    
Azonban már 6-án ismét erősödött az északi AC, ezután az északkeleti magasnyomás vendégünk maradt október 11-ig:
Link      Link     Link
A szél folyamatosan keleties irányból -egyszer inkább keletről, máskor délkeletről- lengedezett, és folytatódott a derült, és főleg éjszakánként érdekesen hideg idő. A magasban a sarki-szárazföldi hideglevegő "átkanyarodott" az anticiklon délnyugati oldalára is. Igazi téli hideg anticiklon képét látjuk itt!
Október 11-től az anticiklon kelet felé hátrálni kezdett, majd átmenetileg összeomlott a maghelyzet:
Link      Link     Link     Link
Látható, hogy a skandináv/északkelet-európai blokkos alapfelállás teljesen felszámolódott, helyette délies áramlás, majd félzonális/brit félblokkos szituációk kerültek elő. Mivel a hó végére újra jelentkezett a stabil skandináv AC, az előbb említett helyzetek tipikus átfutó deviánsoknak tekinthetők.
Az északkeleti blokk regenerálódása, majd "utóélete" a következő volt:
Link      Link     Link     Link     Link
Az újabb északkeleti hidegbeáramlás előtt a hónap 3. dekádjának kezdetén mérsékelten süllyedt a légnyomás, majd ezt a hónap elejére jellemzőnél dinamikusabb északi, északkeleti hidegadvekció követte. A meteorológiai intézet a magasabban fekvő helyekre elszórt hózáporokat is kilátásba helyezett. A hidegbeáramlás emellett jórészt száraz maradt, ennek is volt köszönhető, hogy északkeleten néhány helyen -10 fok közelébe süllyedt hajnalban a hőmérséklet. Pár hidegrekord megdőlt azokban a napokban. A Dunántúlon ekkor már rétegfelhős volt az idő, a borultság a nappali hőmérsékleteket 10 fok alatt tartotta.
Ezekben a borult, hideg napokban látogattuk meg apámat a balatonfüredi Szívkórházban, ahol az infarktusa után lábadozott. Egy ismerős házaspár vitt le autóval Füredre. Emlékszem, hogy meglepett a szürke, erősen párás, szinte télies idő, ami a Balatonnál  fogadott.
Mindenszentekre még hidegebbre, egyben nedvesebbre fordult az idő. Már 5 fok alatt maradt a nappali hőmérséklet, Győrben gyenge havaseső-zápor hullott.
Meg kell még jegyezni, hogy az októberben jött, egészen téli jellegű északiblokk epizód hosszú időre nullázta a hőkontrasztot, "kiütötte" a hidegleszakadásokat. November déliszeles enyhe idővel kezdődött, majd rendkívül makacs zonalitás vette kezdetét egészen december elejéig. Az igazi téli hideg csak Szilveszterre érkezett meg, de akkor istenigaziból. Az egész január hideg, fagyos, hótakarós lett.