Szinooptikai helyzetet még egyszer nem másolom át. Megtalálható itt: Link

Részletezve

Több modellfutást áttekintve eléggé kaotikus képet mutatnak a modellek. Míg az amerikai GFS modell 500-800 J/kg energiát ad, addig az európai ECMWF modell 900-1400 J/kg energiát. Én is merész vagyok, hogy kiírom a mennyiséget vidám Estére a Dunántúlon a nedvességbõl nem lesz hiány, azonban keleten sokkal szárazabb lehet a 0-3 km közötti légréteg. Ezzel párhuzamban estére lesz nedvességi konvergencia ami tovább "segíti" a zivatarok képzõdését. A 0-6 km-es szélnyírás a Dunántúl nagy részén 10 m/s körül alakul, ami arra enged következtetni, hogy multicellás zivatarok kialakulására kell számítani amelyek dél-délnyugat felõl észak-északnyugati irányba fognak haladni és várhatóan vonalas rendszerbe fognak szervezõdni. Nem szabad szó nélkül hagynunk azt is, hogy a délnyugati határszélen az elõbb említett paraméter elérheti a 20 m/s értéket, így akár marginális szupercellák is kialakulhatnak. Na de nem is a zivatarok hevessége lesz a nagy "baj" (Szokták azt mondani kinek a pap kinek a papné), hanem az elég magas kihullható vízmennyiség. Ez az érték a Dunántúlon felveszi a 30-50 mm-es értéket, szóval villámárvizek akár többfelé kialakulhatnak. A nedves hõmérséklet 0 fokos szintje az ideális magasság felett lesz, és a jégképzõdési zónában is az energia alacsony lesz, így a jégméret döntõen 2 cm alatt alakulhat, de szupercellákban akár 3-4 cm-es jégméret is lehet!

Fõ veszélyforrások:

- A magas kihullható víz miatt felhõszakadás a Dunántúl nagy részén lehet (30-50 mm).

- A magas DCAPE érték miatt fõleg a déli országrészben 90 km/h feletti széllökések is lehetnek, légzuhatagok kíséretében.

- Jég: Általában 2 cm jégátmérõk lehetnek, de szupercellákban (délnyugaton) akár 3-4 cm is elérheti.

-Tornádó kialakulása az alacsony paraméter miatt nem várható.

beillesztett kép