2006 nyarán családommal ellátogattunk Grindelwald-ba (Svájc) Ez az Alpok "legalpesibb" helyén fekvõ híres-híres üdülõhely (kicsit túlságosan is szuvenir-szerû, egy alpesi disneyland)
A völgyre az Alpok legendás csúcsai néznek le: az Eiger (a gyilkos északi fallal), a Wetterhorn, a Jungfrau. A völgy mellékága a nevezetes Gletcher schulcht, a gleccserszurdok. A hegyóriások gleccsereinek olvadékvize robog le benne, egy kisebbfajta Grand Canyon.
Sajnos, nem tudtuk megnézni, mert a turistaút le volt zárva omlásveszély miatt. Késõbb megtudtam, hogy az omlásveszély azért állt elõ, mert a permafrost megszûnésével a kõtömbök meglazultak. Igaz, mindez augusztusban volt, mikor a legmelegebb az idõ.
Szóval, általam is tapasztalt tény az Alpok gleccsereinek fogyatkozása.
A kérdés, hogy ez mennyire egyirányú folyamat. Úgy tudom, az emberi történelem során is sokat ingadozott a gleccserek hossza. Az utóbbi pár évtized gyors visszahúzódásának elég kézenfekvõ az oka: láthattuk, amint nyaranta többször is benyomul Észak-Afrika felõl épp az Alpok vidékére a 20 fokos T850. Ez persze, hogy nem tesz jót az örök jégnek.
Ha egy következõ éghajlatingadozásban a nyarak hûvösebbé, csapadékosabbá válnának, lehet, megállna a gleccserolvadás.
A következõ gondolat inkább az Éghajlatváltozásba való, de szorosan kapcsolódik az elõzõekhez. A gyanú egyáltalán nem alaptalan, hogy a gleccserek pusztulása összefüggésben lehet az emberi tevékenység folytán a légkörben feldúsuló szén-dioxiddal. Viszont ez tényleg csak gyanú, és nem pontos, egzakt ismeret. Miért van az például, hogy a déli féltekén a melegedés korántsem egyértelmû, szemben az északival? Holott a széndioxid eloszlása egyenletes a Föld teljes légkörében.
Ha tudjuk, hogy komoly klímaeltolódást okozhat az életformánk, miért nem foganatosítunk lépéseket ez ellen? Azt gondolja talán a civilizált emberiség, hogy kibírna egy vaskosabb klímaváltozást, mikor a fenntarthatóság már így is kérdéses, és a harmadik világ a kapukon dörömböl? A klímacsúcsokon kívül semmi kézzelfogható nem történt egyelõre. Illetve, majdhogy nem hátrafelé megyünk: az atomenergiát, mely a fosszilis tüzelõanyagok egyedüli ütõképes alternatívája, sikeresen kezdi kiutálni a fejlett nyugat. Köztudott, hogy ma már az emisszió nagyobb részéért nem az ipari üzemek, hanem a közlekedés a felelõs. A robbanómotoros autók pedig vígan pöfögnek tovább...
Arra is lehetne technológiát találni, hogy a szén-dioxidot ipari méretekben kivonjuk a levegõbõl. Itt nem a redukcióról van szó: ahhoz legalább ugyanannyi energia kellene, mint ami az égetés során felszabadult. De a kivonás, elnyeletés valami alkalmas vegyülettel biztosan járható út. Miért nem foglalkozik ezzel a tudomány? Ha a széndioxid koncentrációt csupán az 50 évvel ezelõtti szintre sikerülne lenyomni, már nyugodtabban alhatnánk.
Így viszont benne van a pakliban, hogy az egyensúlyából kibillenõ klíma katasztrofális állapotokat teremt. Az emberek többsége a meleget, a napsütést, a nyarat szereti, egy kis globális felmelegedés nincs ellenére. Csakhogy! A változás akár paradox reakciókat is eredményezhet.