Globális jelenségek
Én csupán egy teóriát vetettem fel, biztos finomítani kéne rajta, bizonyos részei lehet, nem is helytállóak. Jobban utánagondolva nekem is eszembe jutott, hogy talán a nagyobb hullámhosszú, a légkörbe mélyebben behatoló sugárzás felelõs a melegítõ hatásért. Mégis, valami ilyesféle mechanizmust könnyen el tudok képzelni, több tény szól mellette.
Jó kis összefoglaló, nagyrészt egyetértek, ám a "Mit hoz a jövõ?" utáni résszel óvatosan bánnék. Ennek pedig az oka a sztratoszférikus ún. Brewer-Dobson-cirkuláció.
A sztratoszférában a besugárzás szélességgel változó mértéke miatt nem egyenletesen alakulna az ózonkoncentráció, a B-D cirkuláció szállítja a sarkok felé az ózont. Úgy tudom, a Naptevékenység változása ennek a cirkulációnak az erõsségét befolyásolja elsõsorban (ráadásul a napállástól függõen az év során a cirkulációs cellák tolódnak is). S mivel a tropopauzán keresztül eléggé minimális az anyagáramlás, ráadásul a kevesebb ózon is ugyanúgy kiszûri a 250nm alatti sugárzást, nehezen hiszem, hogy ennyire erõsen mutatkozna az általad leírt hatás itt a troposzférában.
Én e hatás megjelenését inkább a 250-1000 nm közötti sugárzás által a troposzférára kifejtett melegítõ hatás változásának tulajdonítom (de legalábbis megvárnám a kutatási eredményeket
), szerintem ez a szubtrópusi-szubarktikus hõkontrasztot gyorsabban befolyásolja, mint a sztratoszférikus ózon-koncentráció változása.
A sztratoszférában a besugárzás szélességgel változó mértéke miatt nem egyenletesen alakulna az ózonkoncentráció, a B-D cirkuláció szállítja a sarkok felé az ózont. Úgy tudom, a Naptevékenység változása ennek a cirkulációnak az erõsségét befolyásolja elsõsorban (ráadásul a napállástól függõen az év során a cirkulációs cellák tolódnak is). S mivel a tropopauzán keresztül eléggé minimális az anyagáramlás, ráadásul a kevesebb ózon is ugyanúgy kiszûri a 250nm alatti sugárzást, nehezen hiszem, hogy ennyire erõsen mutatkozna az általad leírt hatás itt a troposzférában.
Én e hatás megjelenését inkább a 250-1000 nm közötti sugárzás által a troposzférára kifejtett melegítõ hatás változásának tulajdonítom (de legalábbis megvárnám a kutatási eredményeket
), szerintem ez a szubtrópusi-szubarktikus hõkontrasztot gyorsabban befolyásolja, mint a sztratoszférikus ózon-koncentráció változása.
Most olvasom az újságban, hogy vidékemen 2010 volt az elmúlt száz év második legcsapadékosabbja (bizonyos részein pedig az elsõ). Ugyanakkor azt állítja a lap, hogy a mérések szerint az évi csapadékösszeg fokozatosan csökkent az elmúlt száz év során. Mi magyarázhatja ezeket a tényeket?
Persze kézenfekvõ a globális felmelegedés feltételezése: az átlaghõmérséklet-növekedés miatt az éghajlati övek a pólusok felé tolódnak, a szubtrópusi magasnyomás északabbra kerül, s ugyanígy a szubarktikus alacsony nyomású öv is. Az eredmény nálunk szárazabb és melegebb klíma. Hát, az idei év jól rácáfolt erre a szimplifikált mechanizmusra.
Hadd vázoljak fel egy másik teóriát, mely úgy tûnik, legalább olyan jó összhangban van a tényekkel. A dolog kulcsa a naptevékenység, melynek klímára gyakorolt hatása még nem teljesen világos, a kutatás úgy látszik, egyelõre gyerekcipõben jár. Azt biztosan állítják a tudósok, hogy az erõs naptevékenység idején megnövekedett UV sugárzás a magaslégkörben ózont generál, és abban el is nyelõdik: energiájának egy része hõvé alakul. Véleményem szerint ez elsõsorban a térítõi magasnyomású öv viszonyait változtatja meg. Ez az övezet amúgy is speciális része a légkörnek: ugyanis itt a levegõ felmelegedése összenyomatással párosul. A gázok melegítése rendszerínt azok tágulásával jár, a tágulás pedig a hõmérséklet-emelkedés ellen hat. Ellenkezõleg, az összenyomás a gáz melegedését okozza még abban az esetben is, ha nem közlünk vele hõt. A térítõi területeken mindkét hatás megvan, és összegzõdik. Egyrészt a napsugarak nagy beesési szöge miatt a levegõ roppant sok hõenergiát vesz fel. Másrészt a földgolyó geometriája következtében az egyenlítõnél felszállt és a magasban a térítõk felé áramló levegõ kisebb térrészre szorul össze, összenyomást szenved és még jobban felmelegszik. Mint a túlfûtött és robbanni készülõ kazán, olyan a légkör a világnak ezen a részén.
Nézzük, hogy hat erre a szisztémára az ózonrétegben elnyelt hõenergia. Nyilván tovább melegíti a levegõt, és ami még fontosabb: "felülrõl" melegít. Ezzel megerõsíti a leszálló légmozgásokat, tovább fejleszti az anticiklont. A leszálló légmozgások erõsödése pedig még nagyobb napfénytartamhoz, nagyobb meleghez vezet.
Az elmúlt években tapasztalt elhúzódó napfoltminimum, gyenge naptevékenység éppen ellenkezõ hatást gyakorol. A térítõi anticiklon magaslégkörében az UV sugárzás csökkenése miatt kisebb hõ képzõdik, az anticiklon meggyengül és visszahúzódik az alacsonyabb szélességekre. Ezzel utat nyit az északi ciklonális hatások érvényesülésének, és az azzal járó nagyobb csapadéknak a mi földrajzi szélességünkön.
Beszédes bizonyítéka a fentieknek a már hosszú ideje negatív NAO index, az,hogy a ciklonok mostanában elõszeretettel " tartózkodnak " a mérsékelt szélességeken, valamint a coriolis effektuson keresztül a jet-ek gyengülése.
Bizonyíték még az is, hogy azzal párhuzamosan, ahogy az elmúlt száz évben ciklusról ciklusra emelkedett a naptevékenység, elérve az ún.modernkori maximumot, egyre szárazabbá és melegebbé vált nálunk a klíma. A 60-as évek átmeneti visszaesése a naptevékenységben ellenben rögtön éreztette hatását: ezek az évek hûvösek, csapadékosak voltak.
Mit hozhat a jövõ? Az elkövetkezõ pár évben a naptevékenység nyilván erõsödni fog. Ha eléri megint a modernkori maximumra jellemzõ magas értéket, az szomorú következményekkel jár a részünkre. Az egyenlítõnél felhalmozódott fölös mennyiségû hõ, mely a térítõi magasnyomás relatív gyengesége miatt eddig nehezebben tudta elérni a mérsékelt szélességeket, most egyszerre ránk szakadhat. Forró nyarú, enyhe telû, aszályos évek követnék egymást akkor.
Azonban ha a naptevékenység tartósan alacsony maradna -például, az 1800-as évekre jellemzõ szinten- úgy lehet, bõven ellensúlyozná csapadék és hõmérséklet szempontjából a szaporodó üvegházgázok hatását.
Persze kézenfekvõ a globális felmelegedés feltételezése: az átlaghõmérséklet-növekedés miatt az éghajlati övek a pólusok felé tolódnak, a szubtrópusi magasnyomás északabbra kerül, s ugyanígy a szubarktikus alacsony nyomású öv is. Az eredmény nálunk szárazabb és melegebb klíma. Hát, az idei év jól rácáfolt erre a szimplifikált mechanizmusra.
Hadd vázoljak fel egy másik teóriát, mely úgy tûnik, legalább olyan jó összhangban van a tényekkel. A dolog kulcsa a naptevékenység, melynek klímára gyakorolt hatása még nem teljesen világos, a kutatás úgy látszik, egyelõre gyerekcipõben jár. Azt biztosan állítják a tudósok, hogy az erõs naptevékenység idején megnövekedett UV sugárzás a magaslégkörben ózont generál, és abban el is nyelõdik: energiájának egy része hõvé alakul. Véleményem szerint ez elsõsorban a térítõi magasnyomású öv viszonyait változtatja meg. Ez az övezet amúgy is speciális része a légkörnek: ugyanis itt a levegõ felmelegedése összenyomatással párosul. A gázok melegítése rendszerínt azok tágulásával jár, a tágulás pedig a hõmérséklet-emelkedés ellen hat. Ellenkezõleg, az összenyomás a gáz melegedését okozza még abban az esetben is, ha nem közlünk vele hõt. A térítõi területeken mindkét hatás megvan, és összegzõdik. Egyrészt a napsugarak nagy beesési szöge miatt a levegõ roppant sok hõenergiát vesz fel. Másrészt a földgolyó geometriája következtében az egyenlítõnél felszállt és a magasban a térítõk felé áramló levegõ kisebb térrészre szorul össze, összenyomást szenved és még jobban felmelegszik. Mint a túlfûtött és robbanni készülõ kazán, olyan a légkör a világnak ezen a részén.
Nézzük, hogy hat erre a szisztémára az ózonrétegben elnyelt hõenergia. Nyilván tovább melegíti a levegõt, és ami még fontosabb: "felülrõl" melegít. Ezzel megerõsíti a leszálló légmozgásokat, tovább fejleszti az anticiklont. A leszálló légmozgások erõsödése pedig még nagyobb napfénytartamhoz, nagyobb meleghez vezet.
Az elmúlt években tapasztalt elhúzódó napfoltminimum, gyenge naptevékenység éppen ellenkezõ hatást gyakorol. A térítõi anticiklon magaslégkörében az UV sugárzás csökkenése miatt kisebb hõ képzõdik, az anticiklon meggyengül és visszahúzódik az alacsonyabb szélességekre. Ezzel utat nyit az északi ciklonális hatások érvényesülésének, és az azzal járó nagyobb csapadéknak a mi földrajzi szélességünkön.
Beszédes bizonyítéka a fentieknek a már hosszú ideje negatív NAO index, az,hogy a ciklonok mostanában elõszeretettel " tartózkodnak " a mérsékelt szélességeken, valamint a coriolis effektuson keresztül a jet-ek gyengülése.
Bizonyíték még az is, hogy azzal párhuzamosan, ahogy az elmúlt száz évben ciklusról ciklusra emelkedett a naptevékenység, elérve az ún.modernkori maximumot, egyre szárazabbá és melegebbé vált nálunk a klíma. A 60-as évek átmeneti visszaesése a naptevékenységben ellenben rögtön éreztette hatását: ezek az évek hûvösek, csapadékosak voltak.
Mit hozhat a jövõ? Az elkövetkezõ pár évben a naptevékenység nyilván erõsödni fog. Ha eléri megint a modernkori maximumra jellemzõ magas értéket, az szomorú következményekkel jár a részünkre. Az egyenlítõnél felhalmozódott fölös mennyiségû hõ, mely a térítõi magasnyomás relatív gyengesége miatt eddig nehezebben tudta elérni a mérsékelt szélességeket, most egyszerre ránk szakadhat. Forró nyarú, enyhe telû, aszályos évek követnék egymást akkor.
Azonban ha a naptevékenység tartósan alacsony maradna -például, az 1800-as évekre jellemzõ szinten- úgy lehet, bõven ellensúlyozná csapadék és hõmérséklet szempontjából a szaporodó üvegházgázok hatását.
Az északi félgömbé rekord (mondjuk igen szûk a mérési idõtáv) kicsi.
Magának a sarki tengernek jégborítása igencsak nagy: Link
Az egész õszön és most is ez jellemzõ, a baffin és newfoundlandi-tenger ( Link ) és a Hudson-öböl ( Link ) adja az északi hemiszféra anomáliájának javát.
A kontinensünk idõjárást leginkább befolyásoló két tenger azonban igencsak régen látott módon szépen teljesít:
Kara: Link
Barents: Link
Összegzõ térkép: Link
Magának a sarki tengernek jégborítása igencsak nagy: Link
Az egész õszön és most is ez jellemzõ, a baffin és newfoundlandi-tenger ( Link ) és a Hudson-öböl ( Link ) adja az északi hemiszféra anomáliájának javát.
A kontinensünk idõjárást leginkább befolyásoló két tenger azonban igencsak régen látott módon szépen teljesít:
Kara: Link
Barents: Link
Összegzõ térkép: Link
Érdekesen alakul a jégborítottság, rekor kicsi az északi-sarki jeges terület: Link
Mindezt úgy, hogy a minket érintõ részek pozitív, vagy átlagos kiterjedtséggel bírnak: Link Link . Oka, hogy az amerikai kontinens É-i részein nagyon súlyos negatív anomália figyelhetõ meg, Hudson-öböl: Link (tudom-tudom, két nap alatt be tud fagyni), Baffin-öböl: Link Grönland K-i partjainál is hiányzik egy kis jég, de ez nemrégiben "tûnt el", (gondolom) a ciklon-dúsabb idõjárás következtében. A Bering-szoros környékén a negatív anomália nem számottevõ.
Tehát: Link mellett a vízhõmérsékletek is kis negatív anomáliát mutatnak a környékünkön, amelyet egy, a következõ 60 órában létrejövõ ciklon megkever, de utána sem várható jelentõs AC-dominancia. Márciusig viszont még sok idõ van
Mindezt úgy, hogy a minket érintõ részek pozitív, vagy átlagos kiterjedtséggel bírnak: Link Link . Oka, hogy az amerikai kontinens É-i részein nagyon súlyos negatív anomália figyelhetõ meg, Hudson-öböl: Link (tudom-tudom, két nap alatt be tud fagyni), Baffin-öböl: Link Grönland K-i partjainál is hiányzik egy kis jég, de ez nemrégiben "tûnt el", (gondolom) a ciklon-dúsabb idõjárás következtében. A Bering-szoros környékén a negatív anomália nem számottevõ.
Tehát: Link mellett a vízhõmérsékletek is kis negatív anomáliát mutatnak a környékünkön, amelyet egy, a következõ 60 órában létrejövõ ciklon megkever, de utána sem várható jelentõs AC-dominancia. Márciusig viszont még sok idõ van
Link
Úgy tûnik, mégsem fog összeérni: A hidegbázist szétzilálja a beinduló óceáni ciklongyár és a hõmérsékletek is a magasba szöknek (érdemes megnézni a T2m és a légnyomás-fáklyát is). Három-öt nap meg lehet, hogy kevés lesz egy olyan híd kialakulásához, ami esetleg befogja a szelet... Ez a felállás ráadásul tartósnak ígérkezik (300 óráig is).
Úgy tûnik, mégsem fog összeérni: A hidegbázist szétzilálja a beinduló óceáni ciklongyár és a hõmérsékletek is a magasba szöknek (érdemes megnézni a T2m és a légnyomás-fáklyát is). Három-öt nap meg lehet, hogy kevés lesz egy olyan híd kialakulásához, ami esetleg befogja a szelet... Ez a felállás ráadásul tartósnak ígérkezik (300 óráig is).
Ugyanezt akartam írni..elvileg nem érhet(ne) össze, ha igen akkor annak történelmi jelentõssége lenne. Akkor globálisan biztos valami nagy probléma van.
Egy biztos, most ez van:
Link
És a jövõ héten igen zord idõ lesz arrafelé:
Link
2 m-en biztosan fagyni fog:
Link
és hozzá az elõrejelzett kiterjedés dec végére:
Link
Tehát még mindig nem éri el Izlandot, de már csak cca 100 km-re lehet tõle.
Egy biztos, most ez van:
Link
És a jövõ héten igen zord idõ lesz arrafelé:
Link
2 m-en biztosan fagyni fog:
Link
és hozzá az elõrejelzett kiterjedés dec végére:
Link
Tehát még mindig nem éri el Izlandot, de már csak cca 100 km-re lehet tõle.
Én nagyon kíváncsi vagyok, hogy idén összeér-e a jégtakaró Izland és Grönland között, mert már nagyon közel van a jég Izlandhoz
Link
A másik ami foglalkoztat, hogy vajon mikorra fagy be a Hudson-öböl, mert ha az is befagy akkor a jég kiterjedés valószínüleg átlag feletti lesz. Ilyen körülbelül 4-5 éve volt utoljára.
Link
A másik ami foglalkoztat, hogy vajon mikorra fagy be a Hudson-öböl, mert ha az is befagy akkor a jég kiterjedés valószínüleg átlag feletti lesz. Ilyen körülbelül 4-5 éve volt utoljára.
Ne, ez rekord-közeli jégkiterjedés lenne. A Hudson-öböl súlyos késése viszont egyértelmûen pótlódik, olyan hideg érkezett az öböl fölé, ami napokon belül felhúzza a jégtakarót. A Balti-tenger is egészen korán befagyhat.
December 14.-re elõrejelzett jég kiterjedés:
Link
Még a végén Svalbard körbe fog fagyni a tél közepére. És a Botteni Öböl befagyása is felgyorsulhat.
Link
Még a végén Svalbard körbe fog fagyni a tél közepére. És a Botteni Öböl befagyása is felgyorsulhat.
Na igen, úgy valahogy .
Ja, amit elfelejtettem, hogy most azon megy a vita tudományos berkekben, hogy melyik volt "elõbb". A gyenge áramlat, vagy a sorozatos bockingok. Nagyjából egyszerre jelentek meg 2009 õsz végétõl kb.
Sajnos nem nagyon jön ki cikk ebben a témában, a "politikai" hátterû cikkek elnyomják õket.
.Ja, amit elfelejtettem, hogy most azon megy a vita tudományos berkekben, hogy melyik volt "elõbb". A gyenge áramlat, vagy a sorozatos bockingok. Nagyjából egyszerre jelentek meg 2009 õsz végétõl kb.
Sajnos nem nagyon jön ki cikk ebben a témában, a "politikai" hátterû cikkek elnyomják õket.
Ez számomra továbbra is az Észak-Atlanti-áramlat gyengeségét jelzi, amit ez is alátámaszt: Link
Mi lesz így velünk?
Mi lesz így velünk?
Volt már olyan (leszámítva a jégkorszakot ), hogy össze ért a jég, Izland és Grönland között?
), hogy össze ért a jég, Izland és Grönland között?
A Barents-tengeri jég tovább nyomul, a 21éves átlagot is lekörözni készül...: Link
A drift-térkép mutatja, hogy igen erõs terjeszkedésben van, a tendencia változatlansága esetén ritkán láthatóan (az elmúlt 20évben csak 1996 és 2002 lehet ez ügyben vele versenyzõ) közel húzódhat a Skandináv-félszigethez!
Érdekesség még továbbá, hogy a Grönland keleti partján terjeszkedõ jég akár masszívan is összekapcsolódhat Izlanddal, ez egészen páratlan lenne!
A drift-térkép mutatja, hogy igen erõs terjeszkedésben van, a tendencia változatlansága esetén ritkán láthatóan (az elmúlt 20évben csak 1996 és 2002 lehet ez ügyben vele versenyzõ) közel húzódhat a Skandináv-félszigethez!
Érdekesség még továbbá, hogy a Grönland keleti partján terjeszkedõ jég akár masszívan is összekapcsolódhat Izlanddal, ez egészen páratlan lenne!
Az a másik oldal, õk tisztán a gazadási területrõl nyomulnak.
Egy lényeg, a szakma és a valós kutatási eredménynek háttérbe kerüljenek.
Egy lényeg, a szakma és a valós kutatási eredménynek háttérbe kerüljenek.
A világ 50 legnagyobb vállalata közül elég sok olyat lehetne felsorolni, akik éppen a globális felmelegedés megcáfolásából húzhatnának óriási hasznot, így a "hideg oldalra" még könnyebb ráfogni, hogy lobbiérdekeket képvisel.
Nándi,
Nem a zorigo és társai lényeg, hanem az ilyen hírekben újra és újra felröppenõ intézetek és "tudósok" (ez a szörnyû).
Valóban két szélsõérték vitázik, ám a "melegrész" az, ami a lobbi-érdekeket (és így a pénzt, pénzt és pénzt) képviseli (hokiütõ-diagram....).
Újra csak azt mondom, ha mindent az 1870-80-as idõszakhoz vetítünk, tévútra vihet.
Nem a zorigo és társai lényeg, hanem az ilyen hírekben újra és újra felröppenõ intézetek és "tudósok" (ez a szörnyû).
Valóban két szélsõérték vitázik, ám a "melegrész" az, ami a lobbi-érdekeket (és így a pénzt, pénzt és pénzt) képviseli (hokiütõ-diagram....).
Újra csak azt mondom, ha mindent az 1870-80-as idõszakhoz vetítünk, tévútra vihet.
Ugyan Jóska! Mióta tekinted te hiteles forrásnak a Zorigót meg az efféle oldalakat? Persze, ezek ellen lehet szót emelni, csak nem érdemes. (ennek ellenére azért én is megteszem néha ) Ezek mindig is hülyíteni fogják a népet. Õk egy-egy eredménybõl azt választják ki, amit ha kicsit összekennek vérrel, akkor jó lesz az olvasottsága.
Hogy egy hasonlattal éljek:
ha pl az ECMWF fáklyáról kiválasztom a legutolsó idõpont legnagyobb szórású tagját, majd szenzációt csinálok belõle minden lehetséges helyen, és persze késõbb nem az jön be, vagy még az idõpont elérése elõtt is látszik, hogy esély sincs a bekövetkeztére, akkor hülyét lehet csinálni az ECMWF-bõl. Aztán a fórumokon lehet utána mondani, hogy hát ez a zecéemvélyeff már egy nagy hülyeség. Holott attól a tendenciát szépen leírhatta.
Tehát nem értem, hogy ha egy ultrahosszútávú elõre azt mondja, hogy a felmelegedés 1-7 fok között lehet az elkövetkezõ x évtizedben és nem a 7 felé vezetõ események következnek be, amit az Zorigó sulykolt, akkor az elõre rossz?! (jelzem, ahhoz is csuda nagy önbizalom kell, hogy ezt így sok évvel elõtte lehülyeségezzük. ez olyan, mintha most elmaradna a nagy hidegbetörés és így már le is tennénk a télrõl) Miközben azért azt látjuk, hogy az átlaghõmérséklet azért lassan-lassan kúszik egyre feljebb. Mondom ezt úgy, hogy ismerem a méréstechnikai problémákat, de azért ne fogjunk már mindent arra a nyomorult aszfaltra, meg közeli épületekre.
De még mielõtt a lapockámba nyomnád a lobbista billogot, elmondom, hogy, nem, nem vagyok az. Ellenben azt látom, hogy ami megy az egyik oldalon, ugyanaz megy a másikon is.
) Ezek mindig is hülyíteni fogják a népet. Õk egy-egy eredménybõl azt választják ki, amit ha kicsit összekennek vérrel, akkor jó lesz az olvasottsága. Hogy egy hasonlattal éljek:
ha pl az ECMWF fáklyáról kiválasztom a legutolsó idõpont legnagyobb szórású tagját, majd szenzációt csinálok belõle minden lehetséges helyen, és persze késõbb nem az jön be, vagy még az idõpont elérése elõtt is látszik, hogy esély sincs a bekövetkeztére, akkor hülyét lehet csinálni az ECMWF-bõl. Aztán a fórumokon lehet utána mondani, hogy hát ez a zecéemvélyeff már egy nagy hülyeség. Holott attól a tendenciát szépen leírhatta.
Tehát nem értem, hogy ha egy ultrahosszútávú elõre azt mondja, hogy a felmelegedés 1-7 fok között lehet az elkövetkezõ x évtizedben és nem a 7 felé vezetõ események következnek be, amit az Zorigó sulykolt, akkor az elõre rossz?! (jelzem, ahhoz is csuda nagy önbizalom kell, hogy ezt így sok évvel elõtte lehülyeségezzük. ez olyan, mintha most elmaradna a nagy hidegbetörés és így már le is tennénk a télrõl) Miközben azért azt látjuk, hogy az átlaghõmérséklet azért lassan-lassan kúszik egyre feljebb. Mondom ezt úgy, hogy ismerem a méréstechnikai problémákat, de azért ne fogjunk már mindent arra a nyomorult aszfaltra, meg közeli épületekre.
De még mielõtt a lapockámba nyomnád a lobbista billogot, elmondom, hogy, nem, nem vagyok az. Ellenben azt látom, hogy ami megy az egyik oldalon, ugyanaz megy a másikon is.
A tendencia azonban nagyon kis idõszeletet folgal magában, egy 20éves idõszak erre vajmi kevés.
A tömeg/térfogat kérdéskör érdemben nem merült fel.
Egyébként ellenszólalom a leghevesebb kórusnak szólt, ami szerint évtizedeken belül jórészt eltûnhet a sarki jégtakaró a nyári idõszakban...
Íme: Link és Link és Link és stb.
A tömeg/térfogat kérdéskör érdemben nem merült fel.
Egyébként ellenszólalom a leghevesebb kórusnak szólt, ami szerint évtizedeken belül jórészt eltûnhet a sarki jégtakaró a nyári idõszakban...
Íme: Link és Link és Link és stb.
Szerintem a lobbi is egy tendenciát emlegetett mindig is. Nem láttam sehol leírva, hogy a jégkiterjedésnek éves maximumai szigorúan monoton csökkenõknek kellene lennie. Ráadásul attól, hogy a kiterjedése nagyobb, mint pl tavaly, térfogata, azaz a tömege lehet jóval kevesebb.
Az egyik oldal mindig azt hangoztatja, hogy hát nem meglepõ, ha néha nagyon lecsökken a kiterjedés, mert alapvetõen egy oszcillatív dologról van szó. Ez azonban visszafelé már nem mûködhet?
Most nem állok neki, de megígérem, hogy lassan nekikezdek hatszázegynéhány hsz átnyálazásához
Az egyik oldal mindig azt hangoztatja, hogy hát nem meglepõ, ha néha nagyon lecsökken a kiterjedés, mert alapvetõen egy oszcillatív dologról van szó. Ez azonban visszafelé már nem mûködhet?
Most nem állok neki, de megígérem, hogy lassan nekikezdek hatszázegynéhány hsz átnyálazásához
Akkor nem írok errõl többet...
Azt hittem tudod, hisz már kifejtettem néhányszor.
Azaz a lobbi erre kiterjedõ kórusa által hangoztatottak szerint egyre erõsebben csökkenõ jelleget kellene mutatni az északi sarki (különösen a sarki) jégkiterjedésnek, amit a 2007-es valóban extrém évben erõsen is elkezdtek magyarázni.
Ezzel szemben 2007 óta a csökkenés megállt, sõt: Link
Kár, hogy nem olvasod, ezt véleményezhetnéd (elsõsporban ne az utolsó mondatot, inkább a lényeget): Link
Azt hittem tudod, hisz már kifejtettem néhányszor.
Azaz a lobbi erre kiterjedõ kórusa által hangoztatottak szerint egyre erõsebben csökkenõ jelleget kellene mutatni az északi sarki (különösen a sarki) jégkiterjedésnek, amit a 2007-es valóban extrém évben erõsen is elkezdtek magyarázni.
Ezzel szemben 2007 óta a csökkenés megállt, sõt: Link
Kár, hogy nem olvasod, ezt véleményezhetnéd (elsõsporban ne az utolsó mondatot, inkább a lényeget): Link
Miért lenne jelzés? Csak kérdem, mert hihetetlen, hogy majd' minden hozzászólásod erre fut ki.
(Éghajlatváltozást nem olvasom)
(Éghajlatváltozást nem olvasom)
Folytatom:
Jég:
11.12.: Link
11.20.: Link
SST:
11.13.: Link
11.21.: Link
A következõ 8-10nap:
Link és Link
A néhány napja aktív barents-tengeri ciklontevékenység helyébe egy anticiklonális idõszak és így gy igen erõs hideg-mag párosul.
Így a Kara-tengeri elõtörés erõsödése mellett a Barents-tenger is igencsak belehúzhat.
Így mindkét tengeren az átlag elérõdhet (a tavalyi év hasonló idõszakát jól lekörözve): Link és Link
A sarki tenger is igencsak izmosodik, az évek óta tartó erõsödése jelzés a klímalobbinak: Link
Már most majd 0,5millió m2 elõnyben van tavalyi év hasonló idõszakához képest (ami a 2007-es mélyponthoz képest legalább annyival magasabb volt).
Jég:
11.12.: Link
11.20.: Link
SST:
11.13.: Link
11.21.: Link
A következõ 8-10nap:
Link és Link
A néhány napja aktív barents-tengeri ciklontevékenység helyébe egy anticiklonális idõszak és így gy igen erõs hideg-mag párosul.
Így a Kara-tengeri elõtörés erõsödése mellett a Barents-tenger is igencsak belehúzhat.
Így mindkét tengeren az átlag elérõdhet (a tavalyi év hasonló idõszakát jól lekörözve): Link és Link
A sarki tenger is igencsak izmosodik, az évek óta tartó erõsödése jelzés a klímalobbinak: Link
Már most majd 0,5millió m2 elõnyben van tavalyi év hasonló idõszakához képest (ami a 2007-es mélyponthoz képest legalább annyival magasabb volt).
Minden térkép ugyanazt mutatja.
Nagyon izgalmas hónapok elé nézünk, egyre izgalmasabbaknak.
Egyelõre ennyi, tovább gondolva többet ne is írjunk róla, nehogy a média rácsapjon, he-he!
Nagyon izgalmas hónapok elé nézünk, egyre izgalmasabbaknak.
Egyelõre ennyi, tovább gondolva többet ne is írjunk róla, nehogy a média rácsapjon, he-he!
Hát ez az, erre próbálok következtetni én is.
Hogy aztán ez mit jelent ?!?!?!
Hogy aztán ez mit jelent ?!?!?!
Találtam ettõl frissebb térképet is (ez tegnapi):
Link
A figyelem középpontjában a Grönland déli részén kialakuló erõs pozitív hõmérsékleti anomália. Ha a belsõ öblöket leszámítom (pl. Hudson) talán a legerõsebb anomália alakul ki itt a földön (csak itt épp a hideg Labrador áramlásnak kellene lennie). Ezzel összhangban a golf további útvonalában Észak-európában már gyenge negatív anomáliát látunk. S a kettõ összefügghet.
Ha megnézzük a tavaly decemberi Golf áramlat útvonalát, gyakorlatilag egybeesik a mostani anomália térkép által jelzett erõs pozitív anomáliájával. Ilyen csak erõteljes meleg áramlás esetén jöhet létre. Kíváncsi leszek a tartósságára.
Nos ha logikusan gondolkodunk, akkor elvileg a meleg nagy része megint elnyelõdik /vagy netán újra dél Grönlandot örvendezteti meg mint tavaly télen?/
Nagyon érdekes dolgok ezek. És itt lehet talán kapcsolódási pont a hosszútávú elõrejelzésekkel (pl. Jó lenne tudni, hogy a CFS mennyire veszi figyelembe ezt a várakozást). Magyarul a negatív anomális mennyire függ össze ezzel a viszgált áramlással.
Link
A figyelem középpontjában a Grönland déli részén kialakuló erõs pozitív hõmérsékleti anomália. Ha a belsõ öblöket leszámítom (pl. Hudson) talán a legerõsebb anomália alakul ki itt a földön (csak itt épp a hideg Labrador áramlásnak kellene lennie). Ezzel összhangban a golf további útvonalában Észak-európában már gyenge negatív anomáliát látunk. S a kettõ összefügghet.
Ha megnézzük a tavaly decemberi Golf áramlat útvonalát, gyakorlatilag egybeesik a mostani anomália térkép által jelzett erõs pozitív anomáliájával. Ilyen csak erõteljes meleg áramlás esetén jöhet létre. Kíváncsi leszek a tartósságára.
Nos ha logikusan gondolkodunk, akkor elvileg a meleg nagy része megint elnyelõdik /vagy netán újra dél Grönlandot örvendezteti meg mint tavaly télen?/
Nagyon érdekes dolgok ezek. És itt lehet talán kapcsolódási pont a hosszútávú elõrejelzésekkel (pl. Jó lenne tudni, hogy a CFS mennyire veszi figyelembe ezt a várakozást). Magyarul a negatív anomális mennyire függ össze ezzel a viszgált áramlással.
Igen, erre emlékszem... szét is fagyott minden Írországban már Karácsonykor!
Ma adták azt hiszem a Cool TV-n a Holnapután-t . ODa már eljutott ez a technika...
Még egy link:
Link
1979 - 31 évvel ezelõtt (ettõl korábbról nincsennek adatok)
Itt is egyedül a kérdéses terület lóg ki a sorból, ahol nem csökkent hanem nõtt a kiterjedés.
Link
1979 - 31 évvel ezelõtt (ettõl korábbról nincsennek adatok)
Itt is egyedül a kérdéses terület lóg ki a sorból, ahol nem csökkent hanem nõtt a kiterjedés.
Persze, én is úgy gondoltam, hogy a közvetlen vagy közvetett hatásából (befagyott Svalbard) láthatjuk, joggal feltételezhetjük, hogy idén gyengébb az áramlás, én arra gondoltam, milyen jó lenne tényleges mért adatokat is nézegetni (ha lennének), pl. bólyákon mért tengervíz T, stb.
Ha meg nem fagyott be, akkor meg csak lehet összefüggés. Jelenleg ez a egyetlen neten is elérhetõ adat, ami fokmérõ lehet.
Logikus az összefüggés a "meleg" áramlás erõssége és a tengervíz befagyása között.
Igazából magam is meglepõdtem hogy ezen a területen ennyire elõre van a jég és nem gondoltam hogy a 80-as évekhez (vagy akár 2009.-hez) képest van még olyan hely ahol a jég kiterjedése meghaladja a korábbiakat.
Ha logikus az összefüggés, akkor az áramlás erõssége a tavalyitól gyengébb lehet a lenti írásom alapján. Ez pedig a téli idõjárást is befolyásolhatja európában (itt van összefonódás a hosszútávú fórummal).
Logikus az összefüggés a "meleg" áramlás erõssége és a tengervíz befagyása között.
Igazából magam is meglepõdtem hogy ezen a területen ennyire elõre van a jég és nem gondoltam hogy a 80-as évekhez (vagy akár 2009.-hez) képest van még olyan hely ahol a jég kiterjedése meghaladja a korábbiakat.
Ha logikus az összefüggés, akkor az áramlás erõssége a tavalyitól gyengébb lehet a lenti írásom alapján. Ez pedig a téli idõjárást is befolyásolhatja európában (itt van összefonódás a hosszútávú fórummal).
Érdekes lenne, ha tudnánk adatokat a Golf és észak-atlanti áramlás "erejérõl", sebességérõl és fõleg hõmérsékletérõl. Szibéria nem írta le, de tényleg lehet abban valami, hogy legészakibb, "baloldali" ága, ami Svalbardtól nyugatra ér véget, mintha idén nem/vagy csak gyengén üzemelne...?
Bizony, figyelemreméltó, ezen át is siklottam.
December közepe elõtt nem nagyon szokott ez bekövetkezni.
December közepe elõtt nem nagyon szokott ez bekövetkezni.
Így van, az elmúlt két hétben indult meg látványosan a Barents- és Kara-tenger jégkiterjedése, ahogy már egy hete jeleztem ( Link ).
Jég:
11.01.: Link
11.12.: Link
SST:
11.01.: Link
11.13.: Link
Bizony, tavalyi évhez hasonlóan az õsz közepi zonális áramlás dobta meg a sarki jégborítást.
Az elõzõ évtõl való hamarabbi idõpontok magának zonalitásnak a hamarabbi ténykedését jelzi.
Jég:
11.01.: Link
11.12.: Link
SST:
11.01.: Link
11.13.: Link
Bizony, tavalyi évhez hasonlóan az õsz közepi zonális áramlás dobta meg a sarki jégborítást.
Az elõzõ évtõl való hamarabbi idõpontok magának zonalitásnak a hamarabbi ténykedését jelzi.
Nem beszéltem össze 1-2 héttel ezelõtti Önmagammal, a hosszútávbõl átfogalmazva ide is írok egy szösszenetet:
Jelenlegi jégborítottság.
Link
Tavalyhoz képest Észak-amerikában a legerõsebb lemaradás látszik, Alaszkánál és Kanadánál több helyen még nincs összefõggõ jég a szárazfölddel. Legnagyobb lemaradás Grönland és Labrador-félsziget közötti részre esik.
Ami fontos, hogy tavalyhoz képest éppen Észak-európához közeli területeken, Svalbard, de fõleg Ferenc József föld környékén a legelõrehaladottabb a jegesedés. Tavaly a Ferenc József Föld északi részéhez kapcsolódott a tengeri jég, idén viszont azonos idõszakban már az egész szigetrendszer be van fagyva. A Kara-tengernél ugyancsak jelentõs az elõrenyomulás. A jég idén elérte Novaja Zemlját, tavaly még a közelében sem volt ilyentájt.
Ezen a területen nagyjából 16 nappal vagyunk elõbbre mint tavaly:
Link
Látható, hogy kb 26.-a körül volt olyan állapotban az érintett térségben a jég mint idén nov. 10.-én.
És ami a legmegdöbbentõbb az Svalbard sziget körüli jég borítottság.
Tavaly Mikulás napján még olyan területeken nem volt jég, ahol már idén november 10.-én:
Link
(Ez immár 26 napos lemaradás azon a részen idénhez mérten)
Minden területen az északi féltekén messze meghaladták az idei értéket a tengeri jég adatok kivéve a Svalbard környékén. Sajnos ezen az oldalon a tavalyi december többi részét nem lehet nézni, így nem tudni, hogy a sziget északi része végülis mikor fagyott át a tavalyi évben.
Nézzük csak meg az áramlatokat:
Link
Éppen ezt a területet fûti az Észak-atlanti áramlás egy ága!!!!! (HOPPÁ)
Utalnék itt a kiváltó Golf, Észak-atlanti áramlás párosára (a golfnak a folytatása az észak atlanti áramlás a 45"-tól északra így hívják már). Vajon mennyi szerepe van ebben az áramlás erõsségének, mert hogy ez a terület épp ennek az áramlásnak a végpontján van az biztos.
Érdemes megnéznünk néhány összehasonlítást a rögzített november 10.-ét illetõen.
1984 és 2010 (26 éve)
Link
(Továbbra is egyedüli terület az északi hemiszféráben Svalbard, ahol idén nagyobb a borítottság, mint 26 éve)
20 éve ugyancsak hasonó a helyzet:
Link
30 évre visszamenve viszont már ez nem érvényes:
Link
Épp ezért nem lehet egyértelmûen következtetést levonni a jegesedés és a tengeri áramlatok tendenciaszerû csökkenésére, bár tény hogy a 80-as évek többségében azonos idõpontban ez a terület még nem volt eljegesedve. És kizárólag csak ez a terület nem !!! Idén pedig már igen.
Jelenlegi jégborítottság.
Link
Tavalyhoz képest Észak-amerikában a legerõsebb lemaradás látszik, Alaszkánál és Kanadánál több helyen még nincs összefõggõ jég a szárazfölddel. Legnagyobb lemaradás Grönland és Labrador-félsziget közötti részre esik.
Ami fontos, hogy tavalyhoz képest éppen Észak-európához közeli területeken, Svalbard, de fõleg Ferenc József föld környékén a legelõrehaladottabb a jegesedés. Tavaly a Ferenc József Föld északi részéhez kapcsolódott a tengeri jég, idén viszont azonos idõszakban már az egész szigetrendszer be van fagyva. A Kara-tengernél ugyancsak jelentõs az elõrenyomulás. A jég idén elérte Novaja Zemlját, tavaly még a közelében sem volt ilyentájt.
Ezen a területen nagyjából 16 nappal vagyunk elõbbre mint tavaly:
Link
Látható, hogy kb 26.-a körül volt olyan állapotban az érintett térségben a jég mint idén nov. 10.-én.
És ami a legmegdöbbentõbb az Svalbard sziget körüli jég borítottság.
Tavaly Mikulás napján még olyan területeken nem volt jég, ahol már idén november 10.-én:
Link
(Ez immár 26 napos lemaradás azon a részen idénhez mérten)
Minden területen az északi féltekén messze meghaladták az idei értéket a tengeri jég adatok kivéve a Svalbard környékén. Sajnos ezen az oldalon a tavalyi december többi részét nem lehet nézni, így nem tudni, hogy a sziget északi része végülis mikor fagyott át a tavalyi évben.
Nézzük csak meg az áramlatokat:
Link
Éppen ezt a területet fûti az Észak-atlanti áramlás egy ága!!!!! (HOPPÁ)
Utalnék itt a kiváltó Golf, Észak-atlanti áramlás párosára (a golfnak a folytatása az észak atlanti áramlás a 45"-tól északra így hívják már). Vajon mennyi szerepe van ebben az áramlás erõsségének, mert hogy ez a terület épp ennek az áramlásnak a végpontján van az biztos.
Érdemes megnéznünk néhány összehasonlítást a rögzített november 10.-ét illetõen.
1984 és 2010 (26 éve)
Link
(Továbbra is egyedüli terület az északi hemiszféráben Svalbard, ahol idén nagyobb a borítottság, mint 26 éve)
20 éve ugyancsak hasonó a helyzet:
Link
30 évre visszamenve viszont már ez nem érvényes:
Link
Épp ezért nem lehet egyértelmûen következtetést levonni a jegesedés és a tengeri áramlatok tendenciaszerû csökkenésére, bár tény hogy a 80-as évek többségében azonos idõpontban ez a terület még nem volt eljegesedve. És kizárólag csak ez a terület nem !!! Idén pedig már igen.
Elnézést ha nem voltam világos. A problémám - mint a legtöbb szkeptikusnak - az, hogy nem lehet tudni mennyi ebbõl az antropogén hatás, és annyira kicsi ez az idõintervallum (az elmúlt 100 - 150 év), hogy lazán lehet ez egy természetes felmelegedési periódus, ugye az elmúlt évszázadokban, egy - két évezredben ez már legalább irodalmi szinten viszonylag nyomon követhetõ, többször elõfordult. Még napjainkban sincs igazán komolyan szondázva földünk mérési pontokkal ahhoz, hogy globális felmelegedésrõl beszélhessünk, persze nem ez a legnagyobb gond ezzel, mert tényleg van egy nagy területeken kimutatható felmelegedési periódus . Mindennek tükrében hihetetlenül nagy a hisztériakeltés, és persze az emberiségre oly jellemzõ "rossz válaszadás" lásd a bioenergia ami kifejezetten káros, tragikus , és a jelenlegi hisztérikus közhangulaton kívül semmi nem indokolja! (Éhínséget okoz máris a világban, az erdeink természetes õshonos állományának rovására a természetidegen energiaerdõk szaporítása, erdeink lerablása, termõföldjeinket fölösleges kacatokkal ( pl. energiafû) ültetik tele, a terményárakat felverik, ez közvetlenül mindenkinek komolyan terheli , de fõleg terhelni fogja a pénztárcáját. Számtalan példát lehetne említeni, ettõl eltekintenék.
(Mint ahogy te is írod) A Golf-áramlat/Észak-Atlanti-áramlat éppen a felmelegedés miatt, a jégolvadás következtében a termohalin rendszebe jutó édesvíz miatt lassulna. Tehát nem értem, honnan jött az kényszer a felmelegedéslobbi emlegetésére.
Czelnainak ha jól tudom 99' elõtti tanulmánya volt a Golf áramlat csökkenésérõl, ennek okairól. Eléggé kiment a divatból ez a tanulmány elmúlt években, no nem azért mert megcáfolták volna, hanem mert nem illik a trendibe. A globális felmelegedés oltára körül lihegõ lobbik, és a közvélekedést befolyásoló hatalom elég erõs ahhoz hogy agyonhallgasson, ellehetetlenítsen azt akit akar. Tudtommal mérések is léteznek amellyel valamennyire szondázni lehet az áramlást. Egyébként - gondolom ismered a tanulmányt - ez a felmelegedési idõszak (?) egyáltalán nem mond ellent az áramlás esetleges csökkenésének lehetõségére, hiszen éppen az édes olvadékvizek boríthatják fel az áramlás motorját.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Miért nem láttam (még soha) a sarki fényt?
Időjárás-változás | 2024-05-13 08:01
Szabályzat