Érdekes dolgok ezek.

Én úgy tudom, hogy a GFS-ben 3D-VAR adatasszimilációs eljárást használnak, ami azt jelenti, hogy az analízis egy háttérmezõbõl, (ami itt a modell elõzõ ciklusának +6h-s elõrejelzését jelenti), és az ezt korrigáló, az aktuális megfigyelésekbõl tevõdik össze.

A 06 és 18z-s futásokbba viszont a szonda-adatokon kívül szinte minden más belekerül, ami így sem kevés, pl synop, metar, mûhold stb.. Ez utóbbit mondjuk 1 fokos felbontással asszimilálják, és ezekbõl lehet következtetni a légkör vertikális hõmérsékleti és nedvességi profiljaira is, szélre, stb. amik persze gondolom jóval durvábbak, és pontatlanabbak, mint egy szonda felszállás.
Az szinte biztos, hogy a déli félgömbön és a trópusokon nem annyival rosszabbak a 06 és 18z-s futások, mint itt északon, ahol olyan sok helyrõl vannak szonda adatok.

Ezen két futás közti jelentõs minõségbeli különbség nem tudom mitõl lehet, talán a napszaknak is lehet hozzá köze, amit írtatok, meg hát a 00z-s analízis csak jobb hátteret biztosít a következõ futásnak, mint a déli.

A megfigyelések szelektálása is érdekes lehet.
Pl. ha Bp-n vagy Szegeden van egy kis kiterjedésû zivatar, és pont beleszáll a szonda, akkor azt a mérést érdemes kihagyni a futásból, mivel 50-100km-es léptékekben hamis képet adhat. (nem úgy 1-2km-en). Szóval akkor ezek a mérések ugrottak szerintem is, ahogy írtad, 00z-s analízist viszont nem annyira zavarják az ilyen események, és több, jó minõségû információból indulhat ki a modell.

Ezekrõl az input-adatokról valahol van egy táblázat is, amit naponta frissítenek, csak most hirtelen nem találom.

A 4 ciklusról statisztikát egyébként itt lehet elérni: Link


Remélem érthetõen fejeztem ki magam, mert az igazság az, hogy egyrészt elég késõ van, másrészt újra kellett írnom az egészet, mert frissített a lap. szomoru