Na leírom a véleményemet énis errõl az LCL - LFC ügyrõl!

Ugye az LCL az emelési kondenzációs szint,az a pont, ahogy száraz adiabatikus emelkedésbõl, telített adiabatikus emelkedésre vált a légrészecske. Ez ugye a részecske módszert veszi figyelembe (egyszerûsített modell a vertikális légrészek vizsgálatához), ami azt mondja ki, hogy nincs hõcsere a környezet és az emelkedõ légrész között, tehát csak légnyomási és sûrûségi változásokból származtatják a hõmérsékletcsökkenést vagy emelkedést. A száraz adiabatikus hõcsökkenés vagy emelkedés sokkal nagyobb, mint a nedves adiabatikus... ezért is olyan fontos az LCL szint. Minnél alacsonyabban van, annál kevésbé tudja hamarabb átvenni a környezet hõmérsékletét a nedvesebb levegõ..., ha túl magasan van, akkor könnyebben elõfordulhat inverzió... sõt még zivatar se nagyon alakulhat ki, mert túlzott magassága a határréteg rendkívül nagy szárazságára enged következtetni... ebbõl lehet következtetni, hogy a száraz levegõ hamarabb ad le és vesz fel hõt.

Az LCL több dolog miatt fontos..., ha nagyon alacsonyan van, akkor alacsony lehet a felhõalap... abban az esetben, ha az LCL egybeesik a CCL-el (konvektív kondenzációs szint). Az esetek 99% százalékában ezek egybeesnek majdnem, de elõfordul, amikor nem... pl hegyvidékek közelében. Elõfordulnak olyan esetek, hogy az LCL ugyan igen alacsonyan van, de nincs elérve a gomolykiváltó hõmérséklet, ilyenkor gomolyfelhõ sem képzõdik... Végülis ez a része annyira nem fontos, csak érdekességképpen mondtam.

Olyan jó magasan 2000 m felett már nem igazán jó a talajról induló konvekciónak... ilyenkor a CAPE térképen jó magas CIN lesz, nincs az a konvergencia, ami azt átlépi... ahoz már több szinten is mélynek kell lenni.

Az LFC és LCL különbségbõl több dologra is lehet következtetni..., az egyik alacsony LCL és magas LFC... ugye ez emelt konvekció. Éjszakánként gyakran láthatunk ilyet... általánosságban MNSZ közelében is nagy a különbség köztük. Az a lényeg, hogy az LCL felett melegadvekciónak kell lenni, így a környezet és az emelkedõ légrész között kisebb lesz a hõmérsékletkülönbség... így magasabbra kerül az LFC. A másik dolog, amire lehet következtetni, hogy hiba van alacsony LCL... ebbõl nem fog következni a tornádó, mert ugye az pont a heves feláramlások eredménye. Ha magas az LFC, akkor 0-1 km-n biztos, hogy nincsenek erõs feláramlások, tehát tornádóra számítani nem nagyon lehet.

A nagy LCL-LFC különbség (pontosabban magas LFC), a kemény jégesõknek nagyon kedvezhet..., ha a megfelelõ szinten van a WBZ magasság, akkor igen komoly jegek eshetnek. A magas LFC miatt nem akadályozza a feláramlás a jegek lefelé esését és ezzel olvadását, hanem hamar a földre ér nagyobb méretben. Persze ha szélnyírás van, akkor mind1 a dolog, mert úgyse a feláramlási zónán esik át.

A többit Svadasz jól elmondta, ennyivel egészíteném ki.