Meteorológiai társalgó

Közvetlenül aligha szól bele idõjárásunkba ez az északkeleti ciklon-óriás, de közvetett, késleltetett hatásaival bizton számolhatunk. Mindjárt elsõnek lehet említeni, hogy biztosan nem lesz szabad útja az atlanti ciklon elõoldalán "felhúzott" szubtrópusi levegõnek Közép-Európa irányába. Ha az északkeleti ciklont "kikapcsolhatnánk" az atlanti helyben hagyásával, úgy szokatlanul meleg októberi idõszak köszöntene ránk -azonban nagy valószínûséggel nem ez lesz a helyzet.
Sõt, ECMWF legutóbbi futása szerint nagyobb hatást gyakorol majd ránk az északkeleti ciklon hátoldala, mint az atlanti ciklon elõoldala, ugyanis ez utóbbi által "felhúzott" melegnyelv e futás szerint kint marad az óceánon.
Általánosságban elmondható, hogy egy 965 hpa centrális nyomású északkeleti ciklon mindig nagy figyelmet érdemel. Egyébként az összes mély polárfronti ciklonok figyelmet érdemelnek hidegleszakadás szempontjából. Régebben azt hittem, hogy ebbõl a szempontból a magasabb szélességek stabil anticiklonjait kell figyelni -ez igaz is kifejlett meridionalitás, alacsony szélességet elért északias légpályák esetén. De csíraállapotban levõ hidegleszakadás esetén a hátoldali AC rendszerint még nem elég kifejezett. Viszont a nagyon kimélyült polárfronti ciklon gyakran hidegleszakadáshoz vezet, és elindítja azon folyamatokat, melyek végeredményben az idõjárást "csinálják" nálunk. Ezeket a ciklonokat "anyaciklonoknak" neveztem el, mert szinte minden esetben néhány napon belül másodlagos ciklonörvényt "fialnak" a kontinens közepes szélességén vagy a Mediterráneumban. A hidegleszakadás sarki levegõje ez utóbbi áramlási rendszerében ér el minket, nem közvetlenül az anyaciklonéban.
Nos, ilyen anyaciklon ez az északkeleti nagy légörvény, nyilván tetemes ciklogén potenciállal -lényegesen nagyobbal, mint a délebbre elhelyezkedõ atlanti ciklon.
Ráadásul az ilyen fehér-tengeri, észak-urali ciklonok áthelyezõdése rendszerint lassú, sokkal lassabb, mint az izlandi" ciklonbölcsõ" mély ciklonjainak haladása. Ezért az északkeleti ciklon hosszasan deponálja a hideglevegõt Északkelet-Kelet-Európába, tipikus "hideg" helyzet ez.
Szóval, ennek a ciklonnak jelentõségét nehéz túlbecsülni.

Természetesen láttam azt az ék-európai "még böhömebb"ciklont,de az én számításaim szerint ez nem valószínû hogy beleszól közvetlenül hazánk idõjárásába.Az a ciklon ahogy Te is látod Kelet-európát árassza majd el hideg levegõvel,de igazán nem nagyon jut le messze délre.Nekem az a véleményem,ha ezek a "brit ciklonok" kint maradnának messze az óceánon,magasnyomás épülne fel a Skandináv félsziget felett és akkor a keleti oldalán kapnánk mi is szépen a hidegbõl.De a forgatókönyv véleményem szerint nem ez,de van bizonytalanság a dologban,ezért a Te elképzelésed is belefér a jövõbe,már ami az európai megosztottságot illeti.

A gond az, hogy az említett ciklon is elindul kelet felé valamikor 13-14-e környékén.

Átnézve a modelleket egyáltalán nem csodálkozom,hogy alaposan csökkent az esélye(de nincs teljesen kizárva)egy erõsebb lehülésnek,hiszen a Brit szigetektõl nyugatra akkora böhöm nagy ciklonok keletkeznek a továbbiakban,hogy ez meggátolja a komolyabb hidegleszakadást.Ezek szépen kelet-északkelet felé vándorolnak és biztosítják Európa jelentõs részén az elõoldalt.Ahogy látom idõnként jelentõsebb csapadékot is szállítanak hozzánk is.Ez nem baj hiszen az ország nagyobb hányadán azért elkel már ismét a csapadék.Tehát inkább késõ tavaszi(olyan májusi)idõ a legvalószínûbb a késõbbiekben,a téliesebb idõre emlékeztetõ támadások még váratnak magukra.Nincs ezzel semmi gond,ez a késõ tavasz,jócskán belefér az októberbe.