Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Lász adatai mellé olvass egy kis szövegest, pl. Réthlyt, van más korabelit , és hamar képbe kerülsz milyen banális dolog a lényeget tekintve a mérési hiba. - 0,5fok van - 8,5 fokos rh mellett!
Több kérdés is van.
A -1 fokos anomália természetes a sokéves átlaghoz viszonyítva írtam, olyan +3, +4 fok környékén fog zárni ez a hónap. Fõként a fõvárosra számolom hisz itt élek szomszédban így kell érteni. Nagy általánosban a helyi tényezõktõl függetlenül országosan is igaz ez. Általában a hegyvidékeken alacsonyabb és északkeleten és délen magasabb ahogy szokott, de eltérés mindig van és lesz is.
Igen az 1987-es a 9. holtversenyben, így a topp 10-ben benne van.
Húú a régi adatok, sok év gyûjtése ezek, pl sokan segítettek itt is pl Váraljamet akinek sok-sok régi adata van meg. Köszönöm neki is. Valamint sok régi évkönyvet olvastam át és túrtam át, pl antikváriumokból találva. Szóval sok helyrõl és minden itt van elõttem, mint egy írattál már a környékem:-)
A régi adatokat tény helyén kell kezelni, de az emberek akkor sem voltak hülyék.
Kis met töri:
No mivel Galilei 1592-ben felfedezte a hõmérõt és az adatsor 1780-tól van így a budai méréseket 0,3-0,9 fokos hibahatárral van elfogadva. Ez jó jel.
Utánanéztem és Budán 1657-tól van hivatalos mérés. Az elsõ nagyobb területre kiterjedõ méréssorozatot II Ferdinánd Toscana-i herceg indította el Firenzébõl és bátyával Lipóttal megalapítottál ez elsõ európai tudományos meteorológiai társaságot melynek neve volt az ACCADEMIA DEL CIMENTO és bizony a feladatai közé tartozott hiteles mérések európai szerte való gyûjtése.
Pl csatlakozott Moszkva, Szentpétervár is ,de Bécs, Pozsony és a délkeleti vég Buda. Délebbre törökök még ezzel nem igazán foglalkoztak, érthetõ:-) A beküldött jelentéseket a SAGGI DI NATURALI ESPERIENZE folyóiratba gyûjtötték. Sajnos egy része nincs már meg pedig basszus mennyit érne most? Így amit most el lehet fogadni az nagyjából 1740-tól van, de teljesen 1780-tól már szerepel így ezzel dolgozunk jelenleg. Szóval arra a több mint 100 évre nagyon kíváncsi lennék ha még csak hiányosan is van meg. Mivel van Bécs, Pozsony és Buda, azért egy szép kis klímát már össze lehetne csipegetni belõle:-) Mészáros Lázár 1796-1858 A Batthyány-kormány császári hadügyminisztere fogta össze ezekben az idõkben a hazai méréseket.
Szóval,
1657-tól van Buda, Bécs, Pozsony!
1800-tól van már mérés pl Pécs, vagy Debrecenben is.
1850-ben már az állomáshálózat így nézet ki a mai ország területén:
Sopron, Gyõr, Pannonhalma, Pécs, Pest, Buda, Komárom, Esztergom, Szeged, Debrecen, és még volt Varasd, Zavaije, Zágráb, ez most Horvátország, felvidéken volt mérés Pozsony, Nyitra, Selmecbánya, Besztercebánya, Késmárk, Lõcse, Rozsnyó, Erdély területén volt Medgyes, Segesvár, Brassó! Komoly ugye?
1887-ben jött még hozzá a következõk: volt már pl Nyíregyháza, Vásárosnamény, Szeged, Szolnok, Szarvas, Kalocsa, Keszthely, Baja, Szekszárd, Balatonfüred, Tatabánya, Várong, Pápa, Nagybudmér, Hegyfalu, Kiszsidány, Tormásliget.
1888 jan 1-jén a nagy Magyarország területén 91, azaz kilencvenegy állomás mûködött. 1900-tól pl a fagyzug Terény és az Alföldön már Orosháza, Szerep és Túrkeve már mért, ekkor már közel 200 állomás volt Trianonig!!
Ez után is közel 120 állomás adta az adatokat sõt a 2. világháború idején 154 állomás volt.
A WHO 1,4 és 2,2 méter között fogadja el most is a méréseket. Akkor is már törekedtek az árnyékolásra. A mostani árnyékolókra 1930-40 között tértek át, Sajnos a hõmérõház most is és akkor is befülledt, így a tányéros már jobb és talán ez a legpontosabb, de hiba mindig is lesz ezt tessék elfogadni. 1930 elõtt hõmérõ bódénak nevezték, sajnos teteje fehére festett bádog volt így a fölé mérés kétségtelen, de egy támpontot ad és fogadjuk el azért.
Még egy érdekesség az elsõ "szondás",:-) na jó csak felszállás hazánk területén 1893-ban végezték el, igaz a mûszerrel együtt az emberek is felszálltak, de volt lufi, vagy sárkány is. Ezután lezuhant vagy meglett az adat vagy nem. Ekkor és tessék kapaszkodni ekkor már eljutottak 5500 méterig is sõt egyre magasabbra késõbb.
Szóval ne írjuk le õket nagyon okos emberekrõl van szó!
A -1 fokos anomália természetes a sokéves átlaghoz viszonyítva írtam, olyan +3, +4 fok környékén fog zárni ez a hónap. Fõként a fõvárosra számolom hisz itt élek szomszédban így kell érteni. Nagy általánosban a helyi tényezõktõl függetlenül országosan is igaz ez. Általában a hegyvidékeken alacsonyabb és északkeleten és délen magasabb ahogy szokott, de eltérés mindig van és lesz is.
Igen az 1987-es a 9. holtversenyben, így a topp 10-ben benne van.
Húú a régi adatok, sok év gyûjtése ezek, pl sokan segítettek itt is pl Váraljamet akinek sok-sok régi adata van meg. Köszönöm neki is. Valamint sok régi évkönyvet olvastam át és túrtam át, pl antikváriumokból találva. Szóval sok helyrõl és minden itt van elõttem, mint egy írattál már a környékem:-)
A régi adatokat tény helyén kell kezelni, de az emberek akkor sem voltak hülyék.
Kis met töri:
No mivel Galilei 1592-ben felfedezte a hõmérõt és az adatsor 1780-tól van így a budai méréseket 0,3-0,9 fokos hibahatárral van elfogadva. Ez jó jel.
Utánanéztem és Budán 1657-tól van hivatalos mérés. Az elsõ nagyobb területre kiterjedõ méréssorozatot II Ferdinánd Toscana-i herceg indította el Firenzébõl és bátyával Lipóttal megalapítottál ez elsõ európai tudományos meteorológiai társaságot melynek neve volt az ACCADEMIA DEL CIMENTO és bizony a feladatai közé tartozott hiteles mérések európai szerte való gyûjtése.
Pl csatlakozott Moszkva, Szentpétervár is ,de Bécs, Pozsony és a délkeleti vég Buda. Délebbre törökök még ezzel nem igazán foglalkoztak, érthetõ:-) A beküldött jelentéseket a SAGGI DI NATURALI ESPERIENZE folyóiratba gyûjtötték. Sajnos egy része nincs már meg pedig basszus mennyit érne most? Így amit most el lehet fogadni az nagyjából 1740-tól van, de teljesen 1780-tól már szerepel így ezzel dolgozunk jelenleg. Szóval arra a több mint 100 évre nagyon kíváncsi lennék ha még csak hiányosan is van meg. Mivel van Bécs, Pozsony és Buda, azért egy szép kis klímát már össze lehetne csipegetni belõle:-) Mészáros Lázár 1796-1858 A Batthyány-kormány császári hadügyminisztere fogta össze ezekben az idõkben a hazai méréseket.
Szóval,
1657-tól van Buda, Bécs, Pozsony!
1800-tól van már mérés pl Pécs, vagy Debrecenben is.
1850-ben már az állomáshálózat így nézet ki a mai ország területén:
Sopron, Gyõr, Pannonhalma, Pécs, Pest, Buda, Komárom, Esztergom, Szeged, Debrecen, és még volt Varasd, Zavaije, Zágráb, ez most Horvátország, felvidéken volt mérés Pozsony, Nyitra, Selmecbánya, Besztercebánya, Késmárk, Lõcse, Rozsnyó, Erdély területén volt Medgyes, Segesvár, Brassó! Komoly ugye?
1887-ben jött még hozzá a következõk: volt már pl Nyíregyháza, Vásárosnamény, Szeged, Szolnok, Szarvas, Kalocsa, Keszthely, Baja, Szekszárd, Balatonfüred, Tatabánya, Várong, Pápa, Nagybudmér, Hegyfalu, Kiszsidány, Tormásliget.
1888 jan 1-jén a nagy Magyarország területén 91, azaz kilencvenegy állomás mûködött. 1900-tól pl a fagyzug Terény és az Alföldön már Orosháza, Szerep és Túrkeve már mért, ekkor már közel 200 állomás volt Trianonig!!
Ez után is közel 120 állomás adta az adatokat sõt a 2. világháború idején 154 állomás volt.
A WHO 1,4 és 2,2 méter között fogadja el most is a méréseket. Akkor is már törekedtek az árnyékolásra. A mostani árnyékolókra 1930-40 között tértek át, Sajnos a hõmérõház most is és akkor is befülledt, így a tányéros már jobb és talán ez a legpontosabb, de hiba mindig is lesz ezt tessék elfogadni. 1930 elõtt hõmérõ bódénak nevezték, sajnos teteje fehére festett bádog volt így a fölé mérés kétségtelen, de egy támpontot ad és fogadjuk el azért.
Még egy érdekesség az elsõ "szondás",:-) na jó csak felszállás hazánk területén 1893-ban végezték el, igaz a mûszerrel együtt az emberek is felszálltak, de volt lufi, vagy sárkány is. Ezután lezuhant vagy meglett az adat vagy nem. Ekkor és tessék kapaszkodni ekkor már eljutottak 5500 méterig is sõt egyre magasabbra késõbb.
Szóval ne írjuk le õket nagyon okos emberekrõl van szó!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Gyors váltás: visszatér a nyárias idő
Időjárás-változás | 2024-04-24 16:54
Szabályzat