Atya ég, 2004 mikor volt, soha nem felejtem el azt a napot. 4. osztályos voltam, pont hittan óra volt, mindenki imádkozott, sírtak a gyerekek, a tanárnő szeme is könnyes volt, látván hogy dőlnek ki a fenyőfák, sok tetőt levitt,jégeső is volt vidám Én meg nem győztem futkározni az ablakokhoz  laza Amikor jött a front látszott,ahogy észak felől dőlnek meg a fák de valami eszméletlen módon,tudtam,hogy ez durva lesz, közben elkezdett dörögni is, egyik oszt.társam felkiáltott: "apukám kint szánt,felfog borulni a traktorral", a másik " most hozza anyu a számítógépemet, csak nem lesz baja" vidám Filmet lehetne ebből forgatni, teljesen megmaradtak az emlékek,még így 15 év elteltével is.  Tiszta Amerika volt. vidám