Torinno hozzászólásaihoz még annyit,hogy semmi nem zárja ki azt hogy igen kemény telünk legyen.De az enyhe vagy átlagos télnek is ugyanolyan esélye van.Az valóban igaz hogy a globális felmelegedés Európában okozhat hideg idõszakokat is (a nagy mennyiségû jégolvadás,óceán lehülése miatt-tulajdonképpen ez egy ésszerû,elfogadható magyarázat),de minden évszak idõjárását az áramlások iránya dönti el.Nincs meteorológus aki 10 napnál tovább lát,és ésszerû magyarázatot ad a 10 napnál továbbiakra.A modellek is csak a lehetséges és az esélyesebb felállásokat vázolják fel 240 óra után.
Csak egy példa:1986-1987-es tél köztudottan igen kemény volt (szerintem nem volt különösebben kemény ha az egész telet nézzük).A nagyon szigorú idõszak is csak néhány napig tartott (január 10-tõl január 15-ig),de 3 nappal a nagy havazás és a mínusz 20-30 fokok elõtt nem volt meteorológus aki figyelmeztetett volna erre a ritka nagy téltámadásra. Csütörtökön napközben kezdtek kapiskálni valamit és szombaton már hókáosz volt.Sõt január legelején elhangzottak olyanok is hogy a tél hátralévõ része átlagosnál enyhébb lesz.Tudom hogy 1987-et írtunk de azért annyira már nem volt fejletlen az elõrejelzés akkor.Az 1993-as novemberi nagy havazás elõjeleit is csak egy nappal elõtte vették észre.
Szóval ha valaki a soron következõ évszakot akarja elemezni,akkor jusson eszünkbe Andersen.