A ciklus zonális fázisának le kell peregnie, a zonalitásnak "meg kell érnie", addig újabb tartós blockinghelyzet nem alakulhat ki. A zonális fázis idõtartama nem néhány nap, hanem tapasztalat szerint legalább 1 hét, de általában ennél több: 10-14 nap, ritkább esetben 3-4 hét is lehet.
Az is nagyon jellemzõ, hogy a zonális fázison belül a blockingnak, mediciklon-képzõdésnek nemegyszer vannak rövid, elvetélõ próbálkozásai. Ezek a lábashideg-beáramlás stádiumáig sosem jutnak, hanem visszaalakulnak zonalitássá. Nem jelentenek fordulópontot a huzamos meridionalitás, blocking irányába, ellenben "elõfutárok": az alapvetõ váltást elõzik meg.
Nagyon szemléletes példáját mutatja ennek a kitûnõ, havas, hideg 1984/85-ös tél.
Január közepén még skandináv blocking, szárazföldi hideg beáramlás volt, a ciklus meridionális fázisának a vége. Link
Január végén aztán új ciklus kezdõdött, értelemszerûen zonalitással Link
Pár nap múlva ez félblockingba ment át, ciklon hátoldallal, sarki-tengeri levegõ beáramlással Link Link

Vajon jelentette ez a zonális fázis végét, tartós blocking kiépülését? Dehogy!
Nézzük csak tovább a történéseket: Link
Bizony, újra zonálissá vált a makrocirkulációs kép. A hõcsere-ciklus február elsõ napjaiban jutott el a z-m fordulópontig, ilyenképpen: Link Link Link

Febr. 10. után pedig már a mediciklonok, lábashidegek fázisa jelentkezik: Link Link

Tehát, visszaértünk oda, ahonnan január közepén elindultunk: íme, egy teljes ciklus.