Korábban már megemlítettem, most elkezdtem az OMSZ honlapján lévõ száz éves klíma-adatsor statisztikai vizsgálatát. Többek között arra keresem a választ, hogy kimutatható-e a melegedés 1901 és 2000 között.
A budapesti napi T-közép és Tmax adatokkal készen vagyok, és érdekes dolgokat fedeztem fel.
Csináltam egy olyan vizsgálatot, hogy az egyes napokhoz tartozó száz éves adatsorokra illesztettem egyenest. Az illesztés F-próbája, mint kritikus értékhez tartozó szignifikancia-szintek jónéhány esetben 10% alá kerülnek, de akad pár 1% alatti érték is. Az ehhez tartozó konfidenciaintervallumok azonban mind 1-3 nagyságrenddel nagyobbak, mint a meredekség maga.
A napi középhõmérsékletnél most fölsorolom ezt a pár esetet:
Nap; trend (°C/100év); szignifikancia (%); konfidencia (°C/100év)
01. 24.; +4,77+/-1,61; 0,39; 277,45
04. 03.; +3,66+/-1,23; 0,37; 212,67
04. 04.; +4,36+/-1,15; 0,02; 253,41
04. 05.; +3,32+/-1,15; 0,49; 192,85
08. 16.; +4,10+/-1,00; 0,01; 238,29
08. 17.; +4,19+/-0,97; 0,00; 243,73
11. 17.; +3,54+/-1,29; 0,74; 205,63
A dolog érdekessége, hogy ezek a szignifikáns esetek mind erõs emelkedést mutatnak, holott a trendek átlaga (ami az átlagok trendje is, a két mûvelet felcserélhetõ):
Átlag ; +0,95+/-0,22; 0,00; 55,14
Ami "szomorú", hogy a legjobb korreláció is csak 40,08% (aug. 17.)

A lényeg tehát, hogy így a kimutathatóság határán van a melegedés, de úgy tûnik, hogy az éves átlagos értékek trendje még belefér, kis jóindulattal ráfogható, hogy a melegedés szignifikáns, a gond csak az, hogy a kis korrelációk miatt nem fogadható el az egyenes, mint függvénygörbe. Hogyan lehetne pontosítani a képen?
Azt a trükköt követtem el, hogy a teljes napi adatok 36 524 elemû idõsorára kapásból egy összetettebb görbét illesztettem: y=(at+b)sin[ct+d]+et+f
A paramétereknek fizikai jelentés is tulajdonítható:
'f' az átlagos hõmérsékletet jellemzi,
'e' az átlagos hõmérséklet változási tendenciáját,
'd' a "tavaszpont", vagyis azt az idõpontot, ahol a tavaszi melegedés üteme átlagosan a leggyorsabb, és lassulni kezd,
'c' az év átlagos hosszát, ami jó esetben a csillagászati évhossz, de látni fogjuk, hogy nem pontosan annyi,
'b' az éves ingást jellemzi,
'a' pedig az éves ingás tendenciáját.
(Ez a görbe az egyes évekre is illeszthetõ külön-külön, akkor minden évhez megkapom a paramétereket, de abból nem sok mindenre lehet következtetni. Volt pl. olyan év, ami több, mint 600 naposra adódott, januárra esõ tavaszponttal.

A tavaszpont a Tközép-nél ápr. 19. 07:28:29,60s +/- 07:54:01,81s; a TMax-nál ápr. 15. 00:03:30,94s +/- 07:13:01,21s; ami összhangban van azzal, hogy az idõjárás a csillagászati évszakkezdetekhez képest el van tolva pár héttel.
Az év hossza a TKözépnél 365nap 05:24:16,21s +/- 00:08:24,44s; a TMax-nál 365nap 5:42:23,08s +/- 00:07:45,56s; tehát rövidebb, mint a csillagászati év.

Ami fontos eredmény (és igazából ezért írok): úgy tûnik, ezzel a módszerrel pontosabban kimutatható a hõmérséklet-emelkedés trendje, az illesztési relatív hiba majdnem egy nagyságrenddel kisebb.
A TKözép trendje ezáltal +1,313(64)°C/100év, a TMax-nál +0,678(80)°C/100év. Szerepelnek ilyesmi értékek az irodalomban is, de az általam számított pontosság jobbnak tûnik.

Felfedeztem még egyéb effektusokat. Számomra (eddig) a legérdekesebb az, hogy az egyes napok hõmérsékleteinek szórásai a TKözép esetében egyértelmûen télen nagyobbak, nyáron kisebbek, a Tmax esetében viszont egyértelmûen tavasszal a nagyobbak, májusban egy letörés után pedig nyáron a kisebbek.
Kíváncsi leszek a továbbiakra...