Külföldi időjárási események

Köszönöm a választ!

Laikusként gyakran nehéz eldönteni, hogy egy-egy táj eredendõen kopár volt, avagy az emberi beavatkozás, legeltetés, fakitermelés révén vált azzá, és miután már felhagytak e tevékenységekkel az erózió miatt az erdõalkotó fafajták már képtelen újból megtelepedni.

Erdõs, de ne olyan erdõkre gondolj, mint nálunk a Bakonyban vagy a nagy folyók mentén vannak. Éppen a sekély termõréteg (vagyis, a fennsíkokat kivéve inkább csak mészkõtörmelék..) miatt csak alacsony növésû bokorerdõk, karszterdõk, de fõleg (örökzöld) cserjések léteztek - a legeltetés elõtt.. Feljebb a fenyõerdõk jobban megmaradtak.
#1726.-ra: egy mészkõhegységi szurdokvölgynél a kitettségnek, lejtõszögnek és a mélységnek igen nagy mezoklíma-meghatározó szerepe van, ehhez alkalmazkodik a vegetáció is. Szép hazai példák is akadnak bõven, lásd Burok-völgy, Vértes, stb.

Gyönyörû a kép, és Donnie-é is.

Valóban nagyon különös világ. Érdekes volt megfigyelni, hogy egy-egy völgybe érkezvén egészen más növényvilág fogadott, mint a hegy másik oldalán...

Mi is arra mentünk, ráadásul alkonyatkor értünk át a hágón... az eredmény:
Link

Hát nem gyenge hely!!

Nem csoda, hogy a hegyeken szinte egy grammnyi termõföld sincs. Tényleg, valaha erdõ borította ezeket a hegyeket, vagy ekkora erózió mellett csak a maximum térdig érõ növényzet tud megmaradni?
Hogy én se maradjak tétlen, íme egy 3 évvel ezelõtt készült kép a Lovcen-hágóról (szinte lehetetlen volt fotózni a pára miatt). -> Link

Nem bizony.. Mellesleg a part fölött húzódó "elvadult" hegyvidék falvai-tanyái külön világ a tengermellék üdülõvadász településeihez képest..
Szintén tavalyról: Link
Mi Trebinje felõl, 1200m-es hágón át közelítettük meg a Kotori-öbölt, a Crkvicével szomszédos falun, Dragalj-on át. Fent a hágóról pazar kilátás nyílt az öbölre.. Éppen hatalmas kánikula volt, még az orografikus goolyoknak sem volt esélyük. Akkor és ott nehéz volt elképzelni az évi majd' 5000mm csapadékot..

Csütörtök-péntek Karintiában, tegnap óta pedig Montenegróban mértek 100mm fölötti 36 órás csapadékösszegeket.
Európa legcsapadékosabb helyén, a Kotori-öböl fölötti Orjen-hg. karsztvidékérõl ugyan nincs (neten is elérhetõ) meteorológiai állomási adat, de ha a part menti Tivat városában 97mm esett az elmúlt 2 nap során, akkor Crkvice-ben minimum 200mm jöhetett le..
(A település 940m-en fekszik a Kotori-öböl fölött, az évi átlagos csapadékmennyiség 4775mm körül van. Csak a november hónapé több, mint Magyarország legnagyobb részének éves értéke: 714mm.. Kirándulás közben ott kifogni egy hasonló idõjárási helyzetet, mint a következõ napokban várható, nem egyszerû történet.. )