A radiációs minimum valószínû úgy visekedik ebbõl a szempontból, mint a 2 méteres!
Van hogy csak 2 percig van a minimum értéken, de van, hogy egészen sokáig, sõt, olyan is gyakori, hogy az ingadozások között többször is visszasüllyed a hõmérséklet a minimum közvelten közelébe!
Igazad van, vannak növények, amik a tartós hideget nem bírják, és vannak, amik egy bizonyos küszöbértékre érzékenyek!
Pl. erre megint a fügét tudom hozni, ha november 29-én beállna a hõmérõ -12 fokra, és egészen március 3-ig -12 fokon állna a hõmérséklet éjjel nappal, a füge észre sem venné, hogy tél volt!
Kicsit túlzok, mert ugye ilyen nincs, de a lényeg ez!
Viszontha egész télen -5 foknál nem megy alacsonyabb érték alá, tehát enyhe tél van, de egy éjszaka fél órára -13,8 fok van, akkor a fügének nyekk!
Sõt, teljesen más a téli elfagyás, mint a tavaszi, mert a téli esetében olyan is van, hogy ha tartós hideg és szeles idõ után jön egy olyan érték, ami a letális küszöb alá megy, akkor a szinte hibernált állapotban lévõ növény több tizeddel alacsonyabb értéket is elvisel komolyabb károsodás nélkül!

A paprika és a paradicsom palánta zsenge levelei, amikrõl 21-es írt, -2-4 fokos valódi értéken akkor is tönkremegy, ha 1 percig van pl. -2,7 fok!
Pl. a debreceni állomás -3-4 fokos radiációs minimumot mért 2-3 éjszakán egymás után április végén, ha néhány órán át volt -2,4 fok az éjszaka folyamán, a minimum meg csak 3 perce zuttyant le -3,7-re, attól még az április végi vegetációban egy ilyen éjszaka keményen tarol!
Az meg szerintem azért nem valószínû, hogy egész éjszaka +0,4 fok volt, majd hajnalban 10 perce ment le -3-4 fokra laza
Bár, mivel nincs semmi adatsorunk, nem állíthatunk semmit biztosra laza
Pedig ha lenne, kíváncsi lennék egyébként ha már így elõhoztad a kérdést, hogy valóban hogyan mozog a 2 méteres hõmérséklethez képest, és az a minimum a talaj felett 5 centiméterrel mennyi ideig van!