Elõször is néhány megjegyzés, néhány kérdésre:
- annak, hogy az ország északi része csontszáraz (10-20 mm) csak részben van köze a vízgyûjtõkhöz, hiszen a Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben is nagy területen mértek 50-100 mm csapadékot,
- a száraz idõ nem egyenes úton jelent nagy párolgást, mert azt olyan csekélységek, mint a hõmérséklet, a napfénytartam és a páratartalom is jelentõsen befolyásolják,
- ebben az idõszakban a szabad vízfelszín napi párolgása is csak néhány tizedmilliméterre (napi 1 mm már magas értéknek számít) tehetõ, nagy valószínûséggel a jó fényvisszaverõ képességû hó felszíne sem párologtat többet,
- mivel a talajok telítettek és részben fagyottak is, a beszivárgás is csekély,
- nem csak az éjszakai fagyokkal kell számolni, hanem még vagy tízféle dologgal…

A többit talán kezdjük onnan, hogy mennyi hó is szokott felhalmozódni a Tisza-Szegedig tartó vízgyûjtõin. Ez az érték a tél végén (március elsõ napjaira), olyan 3,5 km3 körüli. Azért jellemzõen ez a dátum a várható árvízi esélylatolgatások alapja, mert nagyon ritka az, hogy márciusban tovább folytatódna a hófelhalmozódás. Persze abban az esetben, ha ez bekövetkezik, további számítások készülnek.
Idén március elején, több mint 9 km3 volt ez a vízkészlet. Az elmúlt 20 (1986-2005) évben ötször volt hasonló, vagy nagyobb vízkészlet. Sorrendben, 1987. január közepén ~ 10 km3, 1999. február közepén ~ 11 km3, 2000. január végén ~ 9 km3, 2003. február elején ~ 8,5 km3 2005. március elején ~ 9 km3. Ebbõl az 5 potenciálisan nagy vízkészletbõl 2 esetben igen csekély lefolyás volt (1987, 2003), 2 esetben pedig (1999, 2000) nagy árhullámok alakultak ki az olvadás folyamán. 1999-ben szinte csak a hó olvadása okozta a nagy árhullámot, míg 2000-ben már a március végi csapadék és egy április eleji mediterrán ciklon is rátett egy lapáttal.

Idén már lefolyt a vízkészlet legnagyobb része (azért március 30-án, még csaknem a tél végére várható átlag 3,4 km3 fenn volt www.hydroinfo.hu) és lassan már elmondható, hogy a veszély nagysága lassan, de csökkent. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy 2001 márciusában 2 km3-nyi hó olvadt el, hatalmas esõvel kísérve, tehát a lehetõség részben még mindig meg van. A 2001-eshez hasonló árhullám volt 1979. januárjának végén, de pl. 1993 és 1995. decemberében is. (persze ez utóbbi 3 azért szerencsére kisebbre sikeredett). A következõ 2-3 hét idõjárásán még sok múlik.

A mostani helyzet azért volt különösen veszélyes, mert az olvadás igen sokáig kitolódott és minden nappal nagyobb volt a lehetõsége egy tartós és intenzív olvadásnak. Azt sem lehet tudni, hogy a száraz idõt mikor követi nagyobb csapadék. Szerencsére úgy alakult, hogy a meleg sem volt tartós és csapadék sem hullott.

Amikor azt kell megmondani egy vízügyesnek, hogy a pillanatnyi helyzet (március 15-én 9 km3 hó) milyen fejlõdésen mehet keresztül, akkor különbözõ idõjárási forgatókönyveket figyelembe véve adhatjuk csak meg a várható következményeket. Ezeknek egyik véglete az árvízmentes, csendes levonulás, a másik a nagy árvíz. Az elõzõben semmi hír, az utóbbi meg hallottátok eleget a médiákban. Nem a vízügy harsogja nap-nap után, hogy mekkora árvíz lesz – ugyanakkor nem is hallgatja el annak lehetõségét.

Ha azt mondtuk volna, hogy levonulhat csendesen, az olyan lenne, mintha a meteorológus minden jégesõs, zivataros nap elõtt bemondaná, hogy sokfelé lehet az országban zivatar jégesõvel, de reméljük, hogy tévedünk és nem lesz.

Sajnos nagyon sok összetevõs egy árvíz kialakulása. Ilyenkor hóolvadáskor, több hónap összegzett csapadéka indulhat meg a folyók felé. Nincs vegetáció, a föld, az avar telített, csekély a párolgás, tehát kedvezõtlenek a lefolyási viszonyok. A nagy hóvízkészlet és az elõbbi tényezõk mind azt mutatják, hogy ilyenkor, az év nagy részében elvárhatónál lényegesen nagyobb eséllyel számíthatunk jelentõs árhullám kialakulására. Ezt elbagatelizálni nem lehet, még akkor sem, ha a média szokásos mûködésének következményeképp, minket okolnak a „riogatásért”.

Kedves Bakonyvár!

A fentieket nem kioktatásként írtam (sajnos idõ hiányában most csak ennyire futotta –egyébként egyik kedvencem az árvizek kialakulásának témaköre) és remélem, hogy a bejegyzéseidbõl sokszor sugárzó keserûség, vagy szkepticizmus (én ezt érzem) oka elõbb-utóbb megszûnik!

Üdv. Kocka