Az árhullámok "egymásra futása" elég gyakori jelenség. Itt nem csak a fõfolyó árhullámára ráfutó mellékvízi árhullámokról beszélünk, hanem egy konkrét vízfolyáson az egymást követõ árhullámok összeérésérõl és halmozódásáról is. Ez így tavassza hóolvadáskor igen jól látszik, hiszen a nappali erõsebb olvadás miatt pulzáló vízmozgás alakul ki. Hasonló az eset, az egymást követõ esõknél is.
Az egésznek pedig igen egyszerû a magyarázata. A folyók felsõ szakaszai általában jóval nagyobb esésûek mint az alsó szakaszok és így természetes, hogy a lefolyás gyorsabb.
A Tiszán 1998 október-november, 2000. március-április árhulláma igen jó példa erre, de pl. a Sajón az 1996. júniusi is hasonló volt - persze még nagyon sok ilyen esetet említhetnék.