Meteorológiai esélylatolgatások

Ez az egyik eset, amire emlékszem, a másik 1973-ban volt. A gyakoriság ebbõl jól látszik.

"Növöget" a skandi AC, középpontjában már megjelent az 1035 hpa-s izobár is. Tõle keletre az egyik állomás -37 fokot mért ma, ez sem hagyható figyelmen kívül. Az atlanti ciklonok továbbra is erõsek, de egyhelyben "topognak" (a napokban tényleg volt retrográd mozgás is). A fenti AC és a keleteurópai ciklon közös áramlási rendszerében a felgyülemlett hideg elárasztja a tõlünk északra és keletre fekvõ területeket. A gyors hátoldali áramlás valóban keletre esik Közép-Európától, ennek ellenére a hideg eljutott az Északi-Kárpátokig, mondhatni, a "küszöbön áll".
Úgy tûnik, az atlanti ciklontevékenységgel egy idõre csak mint mediterrán ciklon generáló tényezõvel kell, hogy számoljunk.(az alacsony nyomású terület már Észak-Afrika nyugati részéig ér le, ezzel párhuzamosan az azori AC visszahúzódott a kontinens centrumából.)
Nagyon jelentõs makroszinoptikai változás ez az elmúlt (január elejével kezdõdõ)
idõszakhoz képest. Úgy tûnik, mintha valamennyit visszaléptünk volna a régi idõjárási éra felé, azzal a különbséggel, hogy most skandi AC a blokkoló, nem brit.
Mi következhet mindebbõl a mi idõjárásunkra nézve? Azt könnyebb megmondani, hogy mi nem: hosszan tartó tavaszias idõszak, idõ elõtt jött koratavasz biztos nem. Ezt az északeurópai hideg és a mediterrán ciklontevékenység kettõse szinte kizárja. Ezt leszámítva a fagypont körüli, hószegény "szöszmötölésektõl" a nagyhavas, farkasordító idõjárásig terjedõ skálában kell gondolkodnunk. Könnyû lenne azt mondani, hogy valami "köztes" kimenetel a legvalószínûbb. Könnyû, de nem biztos, hogy helytálló. A mediterrán ciklontevékenység mindenesetre kulcsa lesz az egésznek. Jelenleg nincs valamire való ciklon a Mediterráneumban, de könnyen lehet, ez csak átmeneti állapot. Most nagyon célszerû lesz dél felé is nyitva tartani a szemünket. A szerdától esedékes T850 emelkedés akár még jól is jöhet annak a számára, aki a havat szereti. Kissé még mindig "lagymatag" a légkör, és látványos dolgokhoz azért felgyorsult légmozgások, mélyebbre süllyedt légnyomás szükséges.
Ha tõlünk dny-ra kimélyülne a ciklon, az persze "felhúzná" hozzánk az enyhe levegõt, de a hátoldal rövidesen rapidan ránk dönthetné a Kárpátokon kívüli hideget, s akkor nagy lenne a valószínûsége számottevõ havazásnak is.
A hóesés témájához még annyit, hogy hosszas megfigyeléseim szerint elég jó korreláció van a kibontakozó hideghullám komolysága, és a lehulló hómennyiség között. Ha a hideg "komolyan gondolja" a dolgot, rendszerint tisztességes havazás is van. Ellenkezõleg: ha nagyon nem akar havazni, az mindig felveti, hogy nem lesz erõs, tartós lehûlés.(A száraz nagy hidegre is vannak példák, de ez kifejezetten ritka)
Persze itt megjelenik a "tyúk-tojás" problematika: azért esett sok hó, mert nagy hideg készült jönni, vagy ellenkezõleg: a vastag hótakaró miatti erõs lehûlés tette zorddá az idõt.