A mostani nem befolyásolhat semmit, mivel nem jutott a sztratoszférába az anyag (egyelõre)). Ahhoz, hogy hosszabb távon bármi hatása legyen, fel kell jutnia, mivel a troposzférából pár nap alatt kiürül.
Ha beerõsödne a kitörés és orbitális nagy lenne, akkor lehetne rá hatása. Ennek az esélye jelenlegi ismereteink szerint kb. 0%
A Pinatubo 1991-es kitörése az északi féltekén 0,5 fokos csökkenéssel járt. Az több nagyságrenddel nagyobb kitörés volt, 34km magasba jutott el kb 20-30 millió tonna kéndioxid. Jelen esetben a kitörési felhõ 8km körüli magasságba jutott fel, a kéndioxid mennyisége egyelõre nem ismert, de a mûholdas adatok alapján elég alacsonyka, s a troposzférából hamar ki is fog ürülni.

Ez extrém hideg nem egészen önállóan volt az, mivel a kis-jégkorszak idejére estek mind a Tambora 1815 mind a Lakí 1783-as kitörései, amikor jelentõsen hûltünk, de ekkor is a nyár volt hidegebb jóval az átlagnál. (a tél amúgy is hideg volt akkoriban)