Noli, teljes mértékben igazad van: ha a klímaváltozás miatt károsodik az óceáni élõvilág (elsõsorban a plankton, mint legnagyobb CO2-megkötõ), ez tovább növeli a légkör CO2-szintjét, ami tovább erõsíti a folyamatot, stb., stb... De önmagában az ökoszisztémák megõrzése még nem old meg semmit. Miután az "üvegházhatás" jelensége ismertté vált (több mint száz éve!), sokáig azzal intézték el a dolgot, hogy a tengerek úgyis elnyelik a fölösleget. Az utóbbi pár évtized mérései bebizonyították, hogy ez nem így van. (Ami logikus is: ha az élõlények ugyanannyi CO2-t "raktároznak", mint eddig, de mi egyre többet engedünk a légkörbe, akkor felborul az egyensúly.) Ráadásul részben a CO2, részben egyéb szennyezõanyagok miatt a tengervíz savasabbá is válhat: ez nemcsak az élõvilágot károsíthatja, de a savasabb víz a korábban lerakódott karbonátos üledékeket is elkezdheti visszaoldani, még több CO2-t termelve...

A föld alatti CO2-tárolás módszere nem lenne új: földgáz tárolására már régóta használják a korábban kitermelt szénhidrogén-mezõket (nem kell messzire menni: Magyarországon is). Ahogyan ezek a kõzetek a természetes gáztartalmukat évmilliókon keresztül megõrizték - amíg mi el nem kezdtük kitermelni -, ugyanilyen megbízhatóan tárolják az általunk besajtolt gázt is, legyen az akár földgáz, akár CO2. Ennek oka legalább egy, át nem eresztõ réteg, ami a porózus tárolókõzetet elválasztja a felszíntõl. Technikai problémát legfeljebb a kibocsátott CO2 "begyûjtése" jelentene, de a nagyobb, koncentrált forrásoknál (pl. erõmûveknél) szerintem ez is megoldható.

Úgy gondolom, a járványok terjedését nem érdemes az éghajlatváltozás számlájára írni, sok komolyabb oka is van ennek. Elsõsorban a világ túlnépesedése; ezen kívül a szegény országokban az életkörülmények, a higiéniai viszonyok, a gazdag országokban pedig az emberek gyengülõ immunrendszere, a túlzott gyógyszerfogyasztás... (Lásd a másik fórumban az allergiáról szóló vitát). Amíg Európa éghajlata nem lesz trópusi (márpedig ezt még a legsúlyosabb forgatókönyvek sem jelzik), addig nem hiszem, hogy a klímaváltozás a trópusi betegségek hazájává tenné. A maláriát (ami nem igazán trópusi, hiszen létezett már Európában éghajlatváltozás nélkül is) talán "segítené" a melegedés - a szárazabbá válás viszont inkább visszaszorítaná. Influenzajárványt sem szívesen fognék az enyhe télre - mit mondjanak akkor Nyugat-Európában, ahol a mi hideg teleink eddig is ismeretlenek voltak?

Pálfy József könyvét természetesen ismerem, ám (ismeretterjesztõ lévén) nekem negyedéves geológusként már nem sok újat mond. :-) De szívesen ajánlom minden érdeklõdõnek ezt is, éppúgy, mint ugyanebbõl a sorozatból Czelnai Rudolf A világóceán c. munkáját. Tengeráramlásokról, óceáni élõvilágról rengeteget meg lehet tudni belõle...