A cseppkõ szerint nem az ember okozza a felmelegedést
Index
2005. július 6., szerda 12:39
Német és osztrák paleontológusok újabb kõmûveskanálnyi olajat löttyintettek a globális felmelegedéssel kapcsolatos vita tüzére, amikor egy cseppkövet elemezve arra jutottak, hogy légköri hõmérséklet az embertõl függetlenül, periodikusan változik bolygónkon.

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat
hirdetés

A Heidelbergi Tudományos Akadémia tagjai Augusto Mangini és Peter Verdes, illetve az Innsbrucki egyetem földrajzi és paleontológiai intézetének munkatársa Christop Spötl egy sztalagmitból jutott ugyanazokra az eredményekre, amelyeket korábban már fák évgyûrüi, örök jég, illetve korallzátonyok elemzésébõl kimutattak. E szerint a globális felmelegedés egy embertõl független természetes folyamat.

A kutatók a SPA-12 nevû, körülbelül 20 centiméter magas álló cseppkövet vizsgálták. A SPA-12 a Spannagel barlangrendszerben található a Középsõ-Alpokban. A 2500 méter magasban található barlangrendszer legalább 10 kilométer kiterjedésû.



Megáll az idõA barlangok mélyén az elmúlt ötezer évben állandóak voltak a viszonyok - változást csak a külvilág hosszú távú klímaváltozásai okozhattak.

Több tényezõ segítette a kutatókat, hogy a SPA-12-t az elmúlt két évezred klímaváltozásainak rekonstrukciójára használják. Az egyik a cseppkövet létrehozó karsztvíz magas urántartalma, amely révén izotópos módszerrel rendkívül pontosan meg lehet határozni a lerakodás rétegeinek korát. A másik, hogy az izotóp-kompozíció összefügg azzal, hogy az egyes rétegek milyen hõmérsékleten jöttek létre.

Az SPA-12 tanulsága szerint Európában globális felmelegedés köszöntött be i.sz. 800 és 1300 között, amelyet egy 1400-tól 1850-ig tartó "kis jégkorszak" követett. Az adatok egyébként egybeesnek az ENSZ kormányközi klímaváltozási bizottságának (IPCC) adataival.

Az IPCC szerint a légkör hõmérséklete kisebb változásokat mutatott az elmúlt 1800 évben, majd 1860-tól meredek hõmérsékleti ugrás következett be, amelyet az üvegházhatást okozó gázok fokozott kibocsátásával magyaráznak.

A kutatók szerint ugyanakkor bermudai tengerfenékbõl és a grönlandi jégbõl vett mintákkal együtt markánsabbnak mutatkozik a középkori meleg idõszak. Ez pedig a szkeptikusok álláspontját erõsíti, amely szerint a 19. század közepén indult felmelegedés nem váratlan kiugró változás, hanem természetes légköri jelenség.