Bakonyvár: Én eddig sem tudtam mirõl vitatkoznak mások, hisz kész tényként kezelik.
Itt a példa:

A Globális Felmelegedés 2001 óta tény

Az Európát sújtó szélsõséges idõjárások miatt napok óta vezetõ téma bel és külföldön a globális felmelegedés. Több esetben is feltételes módban beszélnek az üvegházhatás által kiváltott hatásokról, miközben a világ valamennyi pontján fokozottan tapasztalható volt az idõjárás átalakulása. Miközben tagadták a földi légkör melegedését, a Csendes óceánon egyre több szigetet öntött el dagálykor az óceán, hõhullámok törtek rá Európára, szélsõséges idõjárások sokasága milliárdos károkat okoztak világszerte. Pedig 2001-ben az IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület) kiadott egy összefoglaló jelentést, amelyben kijelentik, hogy a Globális Klímaváltozás nagy része emberi tevékenység révén alakult ki.


Az alábbiakban közöljük a 2001. évi IPCC jelentés harmadik, összefoglaló következtetéseinek részletét.


Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület (IPCC) Harmadik Vizsgálati Jelentésének legfontosabb következtetései

A jelentés kiadásának dátuma: 2001. január

Forrás: OKK-OKI Hírlevél


A Föld éghajlata megváltozott, globálisan és regionálisan egyaránt, és ezen változások egy része emberi tevékenységek eredményeként alakult ki!

A Föld hõmérséklete 1860 óta 0,4-0,8 °C-al emelkedett, az utolsó két évtized volt a legmelegebb az évszázad során;

- A 20. században az északi félteke felszíni hõmérséklete valószínûleg nagyobb mértékben emelkedett, mint az utóbbi ezer év bármely évszázadában;

- A csapadékviszonyok megváltoztak, ami néhány régióban a nagy mennyiségû csapadékot okozó idõjárási helyzetek számának növekedésével jár együtt;

- A tenger szintje 1900 óta 10-20 cm-t emelkedett; a legtöbb nem sarkvidéki gleccser visszahúzódott; és a sarkvidéki jégtakaró kiterjedése és vastagsága csökken a nyári idõszakokban;

- Az emberi tevékenység növeli az üvegházhatású gázok atmoszférikus koncentrációját, ami a légkör felmelegedését eredményezi, és néhány régióban a szulfát aeroszolok koncentrációjának emelkedéséhez vezet, ami a légkör hûtéséhez járul hozzá;

- Az utolsó 50 évben megfigyelt melegedések nagy része emberi tevékenység révén alakult ki.

A szén-dioxid koncentrációja, a felszíni hõmérséklet, a csapadék és a tenger szintje emelkedni fog a 21. században az emberi tevékenységek miatt.

- Minden IPCC elõrejelzés azt mutatja, hogy a klímaváltozásra irányuló szabályozások nélkül a szén-dioxid légköri koncentrációja jelentõsen emelkedni fog a következõ évszázad során;

- Az éghajlati modellek elõrejelzései szerint a Föld hõmérséklete 1990 és 2100 között 1,4-5,8 °C-al (2,5-10,8 °F) fog emelkedni úgy, hogy a legtöbb szárazföldi terület felmelegedése a globális átlagnál nagyobb lesz;

- A csapadékmennyiség globálisan növekedni fog, miközben helyi szinten emelkedés és csökkenés egyaránt bekövetkezhet és a legtöbb szárazföldi területen a hirtelen rendkívül nagy mennyiségû csapadékot okozó idõjárási helyzetek száma növekedni fog;

- A tengerszint elõreláthatóan 8-88 cm-rel emelkedik 1990 és 2100 között;

- A modellek elõrejelzései szerint az extrém idõjárási helyzetek száma növekedni fog, pl. hõhullámok, rendkívüli csapadékmennyiség, árvizek, aszály, tüzek, növényi kórokozók elszaporodása, a mérsékelt égövi talajok nedvességtartalmának nyári csökkenése, a trópusi ciklonok erõsségének és a csapadék intenzitásának növekedése.

- A biológiai rendszerekre a világ számos részén már jelenleg is hatással van a klímaváltozás, különösen a hõmérséklet regionális emelkedése.

- A madarak vonulási viszonyai megváltoztak és a tojásaikat is korábban rakják le; az északi féltekén a vegetációs idõszak körülbelül 1-4 nappal meghosszabbodott az elmúlt 40 év során; a növények, rovarok, állatok sarkok felé, ill. felfelé irányuló vándorlása zajlott le.

- Az elõre jelzett klímaváltozás kedvezõ és kedvezõtlen hatásokat is kifejt a vízterekre, a mezõgazdaságra, a természetes ökoszisztémákra és az emberi egészségre, de minél nagyobb mértékû ez a változás, annál inkább elõtérbe kerülnek a kedvezõtlen jelenségek.

- A társadalmi-gazdasági szektorok (pl. mezõgazdaság, erdészet, halászat), a szárazföldi és a vízi ökoszisztémák és az emberi egészség - amelyek létfontosságúak az emberi fejlõdés és jólét szempontjából - mind érzékenyek a klímaváltozás nagyságára és ütemére, csakúgy, mint az extrém idõjárási helyzetekre és a változékonyságra;

- A klímaváltozás néhány pozitív hatása mellett (meg növekedett mezõgazdasági termelékenység kis hõmérséklet-emelkedés esetén és a fagykár csökkenése), a hatások legnagyobb része kedvezõtlen, különösen az extrém idõjárási események megnövekedése befolyásolja kedvezõtlenül a legtöbb természetes rendszert és az emberek nagy részét. Az elõrejelzések a következõket jósolják:

- sok vízhiányos területen a vízhez való hozzájutás nehezebb lesz, különösen a szubtrópusi területeken;

- a legtöbb trópusi és szubtrópusi régióban a mezõgazdasági termelékenység csökkenése várható a hõmérséklet bármilyen emelkedése esetén;

- a hõ-stressz miatt bekövetkezõ halálozás növekedése és a vektorok által terjesztett fertõzések (pl. malária, dengue), valamint a víz által terjesztett fertõzõ betegségek (pl. kolera) számának növekedése;

- emberek tízmillióit érinti az árvíz kockázatának növekedése, amely a nagy mennyiségû csapadék és a tengerszint-emelkedés miatt alakul ki;

- néhány természeti rendszerben jelentõs és visszafordíthatatlan károsodás fog bekövetkezni, elsõsorban a gleccserek, korallzátonyok és atollok, sarkvidéki és alpesi ökoszisztémák esetén;

- számos sebezhetõ faj kihalásának a kockázata megnõ, a biológiai sokféleség csökken;

A fejlõdõ országok és ezek között is a szegény országok a legsebezhetõbbek, mivel nem rendelkeznek az alkalmazkodáshoz szükséges pénzügyi, technikai és intézményi háttérrel.
IPCC - Link
Forrás: RSOE