Floo: most csak egy dologra reagálnék (többit a találkozón :-)). Gondolom, a 80-as évek legvégére és a 90-es évek elejére emlékszel úgy, hogy nem voltak havat hozó mediciklonok, és már néhány centis hó is eseményszámba ment. Ez bizony így volt akkoriban... de mi volt elõtte? Nagyon különbözõ, mediciklonban és havazásban gazdag, ill. enyhe, szinte hómentes telek váltogatták egymást végig a 20. században. Az sem volt ritka, hogy ezek sorozatban kövessék egymást (pl. az 50-es évek elején rendre igen enyhe telek voltak). Mégis, korábban egy-egy ilyen sorozat végén szó sem volt éghajlatváltozásról; hiszen nem a mediciklonos-havas ill. óceáni frontos-enyhe tél valamelyike a "normális", hanem ezek váltakozása! (Ebbe belefér az is, hogy egy 5-10 éves idõszakra valamelyik típus gyakoribbá válik.) Ráadásul a telek jól mutatják, mennyire más marad meg az egyes emberek emlékezetében a régmúlt idõjárásából: sokan épp azt hozzák fel, hogy nincsenek már "igazi" telek, régen sokkal több hó, és sokkal hidegebb idõ volt... ami szintén erõs túlzás.

Cauchy: azért azt kétlem, hogy a globális felmelegedés (ami - a szélsõségek gyarapodásával szemben - már egyértelmûen bizonyított), csak annak eredménye, hogy az elmúlt évszázadokban negatív anomáliák voltak. Észre kell venni, hogy a Föld átlaghõmérséklete az elmúlt 10 ezer évben még soha nem változott olyan ütemben, mint jelenleg (egyik irányban sem) - elõtte persze igen, de az akkori instabil éghajlat mellett ki sem alakulhatott volna a fejlett emberi kultúra... Valamint: ha a mostani tendencia folytatódik (és az eddig bevált modellek ezt, vagy épp a melegedés gyorsulását jelzik), 20-30 éven belül átlépjük a 16°C-os átlagot, amire az elmúlt 400 ezer(!) évben sem volt példa. Ez nagyon súlyos következményekkel járhat - ezek egyike lehet a szélsõségek gyarapodása. De épp ennek kivédése érdekében kell ezt a folyamatot minél jobban megismernünk, és épp a tudományos megismerést akadályozza, ha már most a "rendkívülit" látjuk abban is, amiben nem kellene...