Hát igen, én is egyetértek azzal, amit Metforever /és még a többi "fejüketahomokbadugó" megfogalmazott. Az idõjárás korántsem egyszerû, a népi megfiygelések is sokszor elég szubjektívek. pl ha megkérdezik, jó idõ lesz-e a hét végén, akkor én mindig visszakérdezek, hogy mit is értenek jó idõn. Mert télen nekem egy hófúvásos viharos idõ, az jóidõ, vagy nyáron egy zivataros este is jóidõ, de aki kérdezi, az a jóidõ alatt egy napos, szélmentes, 25-29 fok közötti maximummal bíró napot szeretne.
Aki folyton a statisztikákat lesi, hogy éppen hol tart az aktuális frontszám meg a mediterrán ciklonok száma és az mennyire tér el az átlagostól, az igencsak becsapja magát, mert ez angyjából olyasmi, mint a NemzetiSportban megjelenõ lottószámfigyelõ, hogy mivel pl a 88-as számot hetek óta nem húzták ki, ezért a szerkesztõ leírja, hogy nagyobb a valószínûsége, hogy az fog kijönni. És ezt még el is hiszik. Pedig a lottószámok igen csak követik a matematika szabályait, és ugyanakkora eséllyel húzható bármikor ki bármelyik számkombináció. ennek ellenére van, hogy egy adott szám hónapokig nem jön elõ. Ennek oka, hogy a lehetõségek számához képes a meglévõ eseteink száma igen csekély, és nem tudunk ebbõl a ekvés esetbõl következtetni a jövendõ kombinációra. Ugyanígy, ha most 4 hónapig Egyetlen mediterrán ciklon sem alakul ki, attól még utána nyugodtan létrejöhet a következõ hónapban 5 is, és ezek után meg a rendes átlag visszaállása, még sincs semmiféle káosz, vagy rendellenesség, egyszerû valószínûségrõl beszélhetünk csak.
Ha úgymiond éghajlatváltozásra szeretnénk következtetni a megváltozásokból, aklkor elõször két dolgot kell lefixálni:
1. Mekkora idõtartam az,amikor egy jelenség megváltozását szignifikánsnak tekintjük _(azaz ha pl 1 évig nincs mediterrán ciklon és utána sem áll vissza a rend, akkor beszélhetünk róla stb..)
2. MI is a kiindulási alap, nem lehet-e az, hogy amihez viszonyítunk most, az pont nem a helyre jellemzõ átlag, hanem éppen valami kilengés, és éppen a mostani változással normalizálódik a helyzet (pl a a csapadék csökkenése a 90es szinthez képes, (vagy még elõbbihez képest)
Szerintem a legnagyobb baj, és hiba az adatmennyiség elégtelensége és az adatok nem egyenletes eloszlása és minõsége (fõleg a régebbi adatok)
Véleményem, hogy kell még legalább 3-400 (vagy 1000-2000 év rendes és rendszeres mérés ahhoz, hogy az éghajlati jóslás elérje az elégséges szintet