Örülök, hogy a "körforgó" téma kifinomodott verziója került most elõtérbe, újra bekapcsolódok egy írás erejéig.

Bakonyvár: Alaposan félreértettél minket eddig, ha azt hiszed, hogy nézetlesajnálásban van részed, ez nem igaz, azokkal semmi gond nincs, ám néhány évtized változásait figyelve vannak buktatók.
Hisz ama Péczely könyvet (is) elolvasva azonosulni tudtam nézeteivel, ám Kocka nagyon jól rávilágított eme buktatókra az imént.
Hisz mi mindig csak akkor horkantunk fel, ha minden esetleg pillanatnyilag "szélsõségesnek" tûnõ csapadék vagy T-beli adatot apokaliptikus beállítotsággal közöltél, nem kioktatásként írtam a múltkor sem a sok Pápai (plusz bp.-i) kiszedetet, csupán mihez képest jelszóval, hogy bizony nem többszáz éves létékekben is mennyi változékonyság rejtezik kies hazánkban.
Hisz abban nincs vita, hogy az utóbbi években felfelé korrelál a nyári félév kiszámíthatatlanabb jelleggel bíró eseményeinek száma, ám hiba rögtön végítéletet fújni, több oka lehet annak, az egyik amit Kocka is nagyon személetes példával említett, a mediterrán jelleg beszivárgása.

A másik érdekes felvetés Donpaleszé, hisz tényleg gyarapodik a száraz HF-ok részaránya az utóbbi években, lassan "hendikeppel" kell kezelni a HF elõtti modelleredményeket.
Mindenesetre én már régebb óta ezt teszem, hisz már hamarabb megfigyelhetõ volt ez az É-i kph. által leárnyékolt régiók esetében, országossá fejlõdése tényleg szembetûnõ.
Az zonális áramlásban foglalt HF-ok esetleges jellegbéli változása, így a medárdi jelleg milyensége okán belenéztem a miskolci állomás csapadékadataiba Júniust kipécézve.
Végignézve nem jön ki az, hogy így szárazabb lenne átlagban a hónap, az 1901-1970, 1941-1970, 1961-1960 (köztes 10 évekre is lebontva), ill. az utolsó 15 év adatait böngészve egyáltalán nem mutat lefelé korreláló értékeket az állomás.
Több magyar várost adtait is (pl.: Bp, Szeged, Sz.hely)megnézve hasonló a helyzet, de csak 1990-ig, onnan nincsenek adataim.
Azaz tényleg van alapja annak, amit felhozott mind Kocka, mind Donpalesz, hogy mediterrán jellegû behatások vannak a Kárpát-medencébe, ami nem egyértelmûen a csapadék radikális csökkenésével jár együtt (ld. a fenti adatokat).
"Csupán" jellegbéli változásokkal, ahogy a szakemberek is megpedzették végre, kiszámíthatatlanabbul (még kiélezettebben konvekciósra kihegyezve) jön le a nyár csapadéka, és hogy jár-e majdan egyértelmû mediterrán jelleggel (erõs csökkenés), a választ majd a közeljövõ megadja.
Megmutatva, hogy a többszázéves léptékekben benne rejlõ éghajlati-kilengéseket túlvezetve, avagy oszcillálva bennmaradva periodikus jelleggel érkezik(érkezhet).

Végül egy apró felvetés:

Nao: Az OMSZ által leírt "az idõjárás jellegének módosulása" az elmúlt 30 évben kontra tiszai árvizekhez hozzászólva.
Az 500 és 1000 éves teóriákhoz azért hoozáfûzném, hogy az utolsó néhány évtized "áldásos" civilizációs tevékenységének hatásait (már leírtuk többször: a vízgyûjtõk erdeinek, ill. az árterek felszámolása/leszûkítése) érdemes ebbe belevinni, és nem egyértelmûen néhány évtized idõjárásiának jellegbéli kilengéseivel magyarázni, ez csak az egyik ok, egy másik (nem elhanyagolható oka) az ember.

Huhh, ez lehet, megint sok lett, most újra szünetet tartok, he-he !