Sziasztok! Csak néhány gondolat:

1. A lentiek alapján: ha megnézzük egy hosszabb idejû adatsor 20-30 éves mozgóátlagát, akkor kijelenthetjük, hogy az éghajlatváltozás – a világ összes mérõállomásán - folyamatos.
2. Ettõl függetlenül, ha a mozgóátlag állandó lenne, akkor is lehetne sokkal több szélsõség, amit pont ez a "kisimítási" technika tüntetne el.

Ami szerintem igazán félrevisz minket és gondolati gubancot okoz, maga az éghajlat és az éghajlatváltozás szó. A Péczely György által leírtakkal semmi gond nincs, (az ma is igaz) ugyanakkor azt kell látni, hogy az éghajlat szó nem pontszerû terület idõszakos átlagát jelenti (ezért is nem változhat olyan könnyen), hanem térségeket, amelyek részben elhelyezkedésük alapján tartoznak össze, részben pedig a mért meteorológiai paraméterek átlagainak bizonyos értékintervallumaiba esnek, ezzel jellemezhetõek és ezáltal összetartozónak tekinthetõk.

Ha a mért paraméterekben sokkal nagyobb a szórás, de az éghajlati jellemzéshez számított paraméter átlaga nem változik hosszabb ideig kiugróan, (nem hagyja el a jellemzõ intervallumot) akkor úgy tekinthetjük, hogy az éghajlat sem változott. Ebben az értelemben az emberek többsége az éghajlat változatlanságát egy kalap alá veheti, az idõjárás változatlanságával, ami viszont nem igaz.

Részemrõl egy kicsit „szerencsétlennek” tartom az éghajlatváltozás kifejezést (bár jobbat én sem tudok és az emberiség által is gerjesztett folyamat, már lehet, hogy elkezdõdött, vagy bizonyos ideje folyamatosan zajlik), hiszen a köznyelvben elfoglalt helyétõl sokkal többet jelent és hatalmas változásokat takar. A mostani állapotot még nem tekintem az „éghajlat” megváltozásának, ugyanakkor a melegedés magával hozhatja a különbözõ idõjárási elemek változékonyságának növekedését, a szélsõértékek kitolódását, a jellemzõ idõszakokon (évszakok) belüli átrendezõdést.

Egyébként az 1998. novemberi Tisza árvizet követõen azt próbáltuk elemezni, hogy mennyire gyakori egy ilyen késõ õszi árhullám, ill. hogy az év utolsó két hónapjában mennyire jellemzõek ezek. 120 év adatait tekintve elég érdekes kép alakult ki, ami azt mutatta, hogy a hûvösebb periódusokban ritkább, míg a magasabb átlaghõmérsékletû évtizedekben gyakoribbak ezek az „események”. Mondhatnánk, hogy ez mediterrán hatás, ami 1870-1900 között, és 1970-es éveket követõen észrevehetõ, de semmiképp sem nevezném éghajlatváltozásnak.

Talán jó lenne az éghajlatváltozás szó mellett/helyett, valami más – a melegedési folyamat okozta változások jellemzésére alkalmas - szó használata (pl. idõjárásváltozás), de erre igazán megfelelõt még nem hallottam.