Csak egy apró kiegészítés: a korábbi (így a kb. 300 millió évvel ezelõtti karbon-perm) jégkorszakok idején szintén kontinens került sarkvidéki helyzetbe (a Gondwana a Déli-sarkvidéken). Persze ilyen hosszú távon más tényezõk (pl. a vulkáni tevékenység intenzitása, és az így levegõbe kerülõ CO2 mennyisége) is befolyásolták a Föld hõmérsékletét, de mindvégig a kontinensek helyzete volt az elsõ számú tényezõ.

Egyetértek Snowhunterrel abban, hogy az Antarktisz ill. Grönland jegének elolvasztásához kevés lenne az emberi tevékenység. Sõt, abban sem vagyok biztos, hogy ezeken a területeken egyáltalán csökken a jég mennyisége. Bármennyire látványosak a leszakadó jéghegyek, könnyen lehet, hogy éppen a felmelegedés következtében több csapadék tud lehullani arrafelé, ami jobban gyarapítja a jégtakarót, mint ahogy a partokon a gyorsuló olvadás csökkenteni tudná... (Nagyon messze vagyunk még attól, hogy az Antarktiszról, de akár Grönlandról is hiteles csapadékadatokat kapjunk - egyrészt a nagyon kevés állomás miatt, másrészt hogyan lehetne az Antarktiszon nem ritka 100 km/óra feletti szélben, hófúvásban csapadékot mérni?)