Újra írok a témában.

Kedves Nomad: Engedelmeddel én is megnéztem a linkedet, hiába Floo-nak ajánlottad, he-he !
Elõre lefektetem, hogy eme írásom a trópusi ciklonokról szól.

Ezzel kapcsolatban: Egyrészt gratulálok, hisz igényes szép munka, másrészt hagy jegyezzem meg, hogy azért ennyire nem kellene buzgónak lenni, és 21 viharral rémítgetni a jónépet.

Végignéztem a 21 „delikvenst”, és bizony 8-at találtam, ami elérte a trópusi ciklon fokozatot, a Hennie-t hagy ne soroljam bele.
A többit felesleges rögtön a „nagytestvérek” közé állítani, hisz energiájukban a fasorban sincsenek hozzájuk képest, így egy 60-100km/h-ás vihart ne kelljen már riadalomként beállítani, ezeket belevéve több, mint 100 „aranyos” képzõdik egy átlagos évben, ám trópusi ciklonokból …(ld. lejjebb).

Tudomásul kellene venni, hogy a tr.ciklonfokozatot (118km/h nem széllökés-maximum) nem elérõ viharok ill. depressziók a trópusi övezetek idõjárásának szoros hozzátartozói (a tr.ciklonok is azok, ám ezek egyáltalán nem rendkívüliek), gyakori képzõdmények, a trópusok egyébként sem kevés évi csapadékának jó részét szolgáltatják, különösen az Indiai-óceán medencéjét nézve, ez a dolguk.

Azaz marad az a 8, mellyel kapcsolatban hagy közöljek le néhány számadatot, hogy mihez képest tartunk ebben az évben.

A trópusi óceánjainkban-tengereinkben évi átlagban nagyjából 50 (+-néhány) trópusi ciklon képzõdik (ciklon-hurrikán-tájfun), ennek megoszlása:

-Hurrikán (É-Atlanti térség) átlagban 13-14 (egyes források 10-et állítanak).

-Tájfunból (Csendes-Óceáni térség) átlagban 25-28 „ajándékozódik”.

-Ciklonból (Indiai-Óceáni térség) átlagban 12-14 képzõdik.

Az évi 8 néven nevezhetõ „gonoszt” megnézve tájfun volt 6, Ciklon 2, Hurrikán természetébõl fogva még 0, és a „gonoszok” közül sem mindegyike csinált érdemleges kárt (pusztítást, ahogy tetszik).
Azaz sem a tájfunok, sem a ciklonok nem képzõdtek rendkívüli számban, sõt …, a hurrikánok majd õsszel adnak választ.

Eme írásom a trópusi ciklonokról szólt, csakhogy az objektívnek nevezhetõ számadatokból megállapíthasd, hogy mennyi is az annyi.
A viharok és depressziók nem beleszámítása a kiszûrés jegyében történt, hogy lásd, a trópusi ciklonok száma messze nem rendkívüli az évben, az ez alatti kategóriájú viharokról nem is néztem statisztikákat, nem látom különösebb jelentõségét.

Most nem a „homokba dugom a fejem” címû tétel jegyében írtam, csupán a szerintem felesleges hangulatkeltést próbálom ellensúlyoznim, és eme írás nem a személyes nemtetszés jegyében íródott, hisz értékes embernek tartalak az amatõr-meteorológosok között. Csupán egy csipetnyi objektív látásmódra próbállak rávezetni, hisz a média által irányított „hisztéria-effektust” (pl. a globális éghajlatváltozás termékei a mostani felhõszakadások több televízió esti fõhíradójában a nagy tudású tudósítók szerint …) nem kellene a mi szintünkre is kiterjeszteni. A globalizált-informatikai telítettségû világunk egyébként is tálcán kínálnak mindent, pl. 50-60 éve más volt a helyzet, csak az igen erõs trópusi ciklonok (IV-V) voltak górcsõ alá vetve és esetlegesen a közvélemény elé tárva.
Ugyan tényleg vannak érdekes jelenségek eme évben, ám azok fõleg az É-i féltekén figyelemre méltóak, ám nem ezek sem rendkívüliek.

Igazat adok ama vélekedésnek, hogy (mint minden éghajlati kilengés) a globális éghajlat kisebb-nagyobb mértékû megváltozása (szándékosan nem a felmelegedés jelzõt használtam) a szélsõséges események megnövekedésével járhat, ez igaz mind egy felmelegedési, mind egy lehülési folyamat kezdetekor, antropogén behatás nélkül is, a visszacsatolási mechanizmusok elõbb-utóbb történõ beindulása majd erre a behatásra is választ ad.

Befejezem „esszémet”, és remélem nem veszed rossznéven írásomat, és véletlenül sem szedtem le rólad a keresztvizet, he-he !