Az egésszel csak ott van baj, hogy aki a bulvársajtóban figyelemfelkeltésre törekszik, annak tökéletesen mindegy, mire hívja fel a figyelmet: ma az éghajlatváltozásra, holnap a csúszásmentes szárnyasbetétre - tehát nem meggyõzõdésbõl, nem a téma érdekében számol be a dolgokról, hanem a saját érdekében, tollforgatói "képességeit" elõtérben tartva. Az ismeretterjesztés nem itt kezdõdik. Kicsit sarkosan fogalmazva azt is meg lehet állapítani sajnos, hogy a civilizáció fejlõdésével egyenes arányban nõ az emberi elbutulás mértéke: hiszen már gondolkodnunk sem kell, mindent megkapunk készen leírva, a tömegízlés szerint szaftosan tálalva. Szomorú...
Mindaddig, amíg a politika (és a világpolitika) nem helyezi a problémát az õt megilletõ helyre - pl. oktatás módosítása, közérdekü információk kiadása, (valódi és hatékony) intézkedési tervek kidolgozása - addig sajnos marad a maszlag. És itt lehetne kezdeni: egy átgondolt tömegtájékoztatásal, nem szenzációhajhász módon, hanem jó értelemben vett "központi" koordinálással.