Isten hozott köztünk kacsint Biológust kerestem, és nomad linkje meg is indokolta miért. Sok a szubjektív elem az idõjárás változás megítélésében, de az élõhelyek változása, a déli elemek É-ra húzódása (pl. moszkitó, kabóca) már mutat valamit. Hogy a melegebb periódus mitõl lett, és milyen hosszú, ez már messze vezet. Egy biztos: nem jó a földkéreg elemeinek forgalmába ilyen durván beavatkozni, hogy azt a C mennyiséget, amit évszázmilliók alatt a természet kivont a körforgásból, azt hirtelen visszaküldjük. Ezzel együtt pusztítjuk a korallokat, amelyek hatékonyan ki tudnák vonni a szenet a körforgásból, ez a nagy baj.
A lápjainkat nézzétek meg: a vizesek kiszárították õket. A Kisbalatonba áramló Határ - árok a "legszebb" szomoru példám. A 7-es úttól É-ra Szõkedencs külterületén a tõzegmezõ kellõs közepén egy pár árvízvédõ gát húzódik. Atyaúristen, mi lett volna, ha a lápot elönti a víz? Még vizes lett volna a tõzeg, ez hallatlan, ezt nem engedhetjük meg, leszáritottuk. Most ott kotusodik, szép lassan, ha nincs szerencsénk gyorsan oxidálódik, ég és büdös. Nem ez az egyetlen mesterségesen kiszárított lápunk. Azon a területen végeztem kutatást, az "50-es évek óta a láp közel 80 %-ára roskadt össze. Jól mutatja, hogy mekkora hibákat vét az ember, és miért? A vízügyesek év végi prémiumáért. Tele vagyunk ilyen apró malõrökkel. Rengeteg apró kis bûnöcske a természet - környezet ellen.

A hansági barátaim mesélték, hogy gyerekkorukban naponta délután megjelentek a Hany fölött a zivatarfelhõk, és jött egy nagy zápor, zivatar. Ma? Össze - vissza. A legnagyobb mérvû láppusztítás történt ott. A felszín alatti víz többszöröse jut a levegõbe, ha a talajvízszint 1 m-el a felszín alatt húzódik, mintha több m mélyen. Ha a gyökerek alól kirántjuk a kapilláris zónát, akkor alapvetõen megváltozik a növényzet, általában kezdetben degradálódik, amíg egy új, alkalmazkodó társulás el nem foglalja a helyét. Kicsi bûnök, alapvetõen megváltozó területhasználatok, változó mikroklíma, változó "nagy" klíma. Pécs lassan lakhatatlanná válik a korábbi kedvezõ mikroklímája megszûnt, maradtak a hátrányok. Ahogy a beépítettség a hegyoldalon megnõtt, eltûnt az átöblítõ esti hûvös szellõ. Nyáron a város lakhatatlan, megsül a kenyér az utcán. A hegyoldalon fakadó vizek a csatornákba lettek eldugva. Ott volt a Szt. Vince utca, aki korábban nem látta, nem hinné el. Egy rohanó hegyi patak - a Tettye - forrás nem foglalt vize - az utca közepén (igaz, szennyvízzel vegyítve a csatornázatlanság miatt, de nem kellett benne pancsolni). Kemény pénzekért (lásd év végi prémium) a föld alá lett dugva, most elõjött az ötlett: ki a vízzel a föld alól.
Bocs, hogy ennyire a föld alá mentem, de úgy gondolom, a meteosztféra a pedoszférával, a litoszférával szerves egységet alkot. Bármelyikbe belepiszkálunk, abból jó nem lehet, különösen ha bután tesszük.