Szerintem ezeknek az adatoknak nincs túl sok köze egymáshoz, csak felsoroltak néhány tényt.
Ideillett volna, amit néhány hete belinkeltem, ha a Földön mindenki amerikai "módra" élne, majdnem hét földgolyó kellene a mostani valamivel több, mint hatmilliárd ember eltartásához. Ezt hívják ökológiai lábnyomnak.
De itt az idézet:
"Összegezve: az 52 ország átlagosan 35%-kal több biokapacitást használ fel, mint ami az adott országokban elérhetõ. 35%-ban tehát nem gazdálkodunk fenntartható módon, feléljük jövõnket. Végezetül egy megdöbbentõ becslés: ha az átlagos amerikai fogyasztási szokásokat gondolatban kiterjesztjük a Föld hatmilliárd lakójára, akkor 6,9 Földgömbre van szükségünk a fenntartható élethez.
Tanulságok
A fenntarthatóság biztosításához figyelembe kell vennünk korlátainkat. Az ökológiai lábnyom módszerével végzett elemzések három egyenértékû stratégiát mutatnak fel, amelyekkel csökkenteni lehet lábnyomunkat, azaz a környezeti terhelést:
1. Növelhetjük a természet egységnyi területre esõ produktivitását, például kevésbé pazarló mezõgazdasági rendszerek bevezetésével (ha a növényi táplálékot közvetlenül emberek élelmezésére használjuk, nem pedig állatok takarmányozására, akkor megtakarítható az ún. konvertációs veszteség), Ha a háztetõkre napkollektorokat szerelünk fel, szintén növeljük a terület produktivitását.
2. A források hatékonyabb felhasználásával, például környezetkímélõbb technológiákkal, energiatakarékos berendezésekkel szintén csökkenthetjük a környezet terhelését.
3. A túl nagy lábon élõ országokban igyekezhetünk visszafogni az egy fõre esõ fogyasztást, pl. az autóhasználat és az eldobható termékek mellõzésével. Egy olyan, egyszerûbb életstílus, amely nem az anyagi, hanem a szellemi, lelki javakat tekinti elsõdlegesnek, eredményesen orvosolhatná gondunkat.
Készült Mathis Wackernagel és William Rees tanulmánya alapján -- in: Ecological Economics 29 (1999), 375-390 o.

Nemzeti ökológiai deficit. Az ökológiai lábnyom az ember által kisajátított biológiai kapacitás jelképes kifejezése. Egyes országok a belföldön "megtermelhetõnél" nagyobb biológiai kapacitásra tartanak igényt, azaz ökológiai deficitbe kerültek. Importtal kell ellensúlyozniuk a hiányt, vagy ki kell meríteniük természeti tõkéjüket. A biológiai kapacitásuknál kisebb lábnyomú régiók területük ökológiai lehetõségeivel összhangban élnek. (Gyakran azonban a fennmaradó kapacitást exporttermékek gyártására használják fel, és nem tartják fenn tartalék gyanánt.)"