A  nitrogén  a  baktériumok  anyagcseréjét gyorsítja  fel, és  ha  nem  kiegyensúlyozott  a  talajbaktériumok  közössége,  akkor pl. a  jelen  lévő  szerves  anyagokból  is  termelhetnek  savakat.  Ezért  jobb  a "bio"  gazdálkodás,  tartamkísérletekben  még  gazdaságosabb is...  kiegyenlítettebb  termésekkel  és  kisebb vízigénnyel/jobb  vízmegtartással. David  Pimentel  tartamkísérleteit  érdemes  elolvasni.  Ezért gond  pl.,  ha az  állati  trágyában  gyógyszermaradék  van;  az ilyen  "tápanyag"  nem  csak  a  halastóban,  hanem  a  szántóföldön  is  érdekes  dolgokat  tud  művelni...  - azáltal,  hogy  borítja  a  mikrobiotát,  és  a  környezet  anyagcsere  folyamatait.  A  talaj  élő  komplex  rendszer,  ahol a  bacik  a  kaját  (N, P, S, K)  egymás  szájába  adogatják.  Ha  a  láncból  csak  egyet  kilövünk ( pl.  antibiotikummal,  amire  lehet  sokkal  érzékenyebb,  mint  a  mi  pocakunk  hétpróbás  bacijai,)  borulni  fog  a  lánc.
A  jó  megoldás  az  egészséges, nem  szétszántott, nem  széttrágyázott  talaj,  amin  esetleg  másodvetemény  is  van...  ne  verjetek  meg érte,  de  én  ezeket  olvastam.

Pimentel  és  társai  (2005): Organic  and  conventional  farming  systems: environmental  and  ecologic  issues.  Illinois.  Régebben  referáltam  itt  ebben  a  fórumban.