Itt  Albertfalva-pusztán,  a  Keserü-ér  mellett,   a  kertünkben  két  juhar  van.
Amerikai  ezüstjuhar,  magról  kelt  az  építkezés  alatt  (1985-86) - most  a  társasháznál  mégegyszer  magasabb,  kb.  16 méteres. Kincse  a  kertnek, árnyékol,  szépséges  ha  van  eső.  Sajnos  nagyon  látványosan  szenved  a  légköri  aszálytól,  de  a  talaj  szárazságától  is,  főleg  amióta kint  a  parkban  felnőttek  a  koronacsurgójában  az  amerikai  hársak,  a patak  kénes-sós  talajvizét  meg  elvitte  a  Tölgyes Lakópark  mélygarázs  építése...  Perzselődik  szegény,  hullatja  a  levelét.  Növényvédőt  nem  használunk,  (mikorrhizás, Glomus  hoi)  gombákkal  a  talaj  jól  ellátott.
A  másik egy  magról  kelt,  2005  körül  suhángból  tőre  metszett hideg  korai  juhar.   A  kerítésbe  nőtt  bele,  ki  akartuk  vágni.   Most  tőből  többtörzsű, kifelé  nő,  felborulni  sehogy  se  akar.  Dús  lombozatú,  semmi  levélperzselődést  nem  mutatott az  elmúlt  nyáron  sem,   a  hársak  elől  elhörpöli  a  vizet...  Tavaly  csúf  aszály  volt  Albertfalván,  és a  boróka  élősövényt  se  öntöztük  már;  őkelme  jobban  teljesített,  mint  a  házak  árnyékát élvező  "nemes"  szintén  "korai"  utcasorfák.   - Tudjuk,  egy  magonc  behozhatatlan  előnyben  van  az  ültetett  fával  szemben,  de  talán nevet a  génjei  is  szerencsésebbek!  -a  magassága  nem  rekorder,  de  szépséges  fává  lett.  Bőven  terem,  ha  érdekel  Közületek  valakit,  Ziviék  tudják  a  helyszínt. nevetnevetnevet