Ebben is van igazság!
Viszont volt olyan is, hogy a domb felsõ harmadában volt csak repce, a repce alsó vége alatt még 50 méteres szintkülönbség volt lefelé a völgybe.
A repcetábla alsó fele és a felsõ fele között ebben az esetben nem nagyon volt szerintem nedvességi különbség. A völgy alja és a teteje között egészen biztosan.
Számok és mért adatok nincsenek, mivel és mikor mérjem?
Ha ez lenne a szakmám, és ezért fizetne valaki vagy valami, akkor biztosan ebben kutatnék és akkor lenne szám és adat.
Így csak a megfigyelés van.
Ha majd valaki elolvassa ezt a fórumot valamikor, akkor lehet lát benne fantáziát, és majd megméregeti. Vagy ha sok-sok pénzem lesz késõbb, akkor majd kiméregetem laza
Egyébként azzal kapcsolatban, amit írtál: kár, hogy nem lehet megoldani azt, hogy a vetés idejében a dombokat hamarabb bevessék pont amiatt, amit írtál, merthogy a dombokon elõbb éri el a talaj a vetéshez szükséges hõmérsékletet, mint a völgyekben (mivel ugye a víz is lefolyik, a középhõmérséklet is magasabb, a szél is jobban jár ott, enyhébbek az éjszakák, szárazabb a levegõ éjjel, jobban szárad stb.).
Bár ez a vetésidõ is sántít nekem kicsit, mert az Alföldön és a melegebb talajú vidékeken hamarabb vetnek általában, mint felénk.
Viszont múlt éven egy kukoricatáblát elvetettek Nagykanizsa-Becsehely között már "február végén", és sokkal nagyobb volt májusban, mint amiket a Dél-Dunántúlon és Baja környékén láttam.
Elvileg mivel itt hidegebb a talaj, ezért amennyiben ez befolyásolja a növény növekedését és a vetés idejét, ez nem fordulhatna elõ.
Egy Lenti környéki mezõgazdasági vállalkozóval múlt tavasszal elvettettem jóval a szokásos elõtt a kukoricát, mint szokták, és kb. 3-szor akkora volt tavasz végén, mint a többi környékbeli átlagos kukoricatábla.