Például: az akácra úgy tûnik a nappali meleg van nagyobb hatással, mint a középhõmérséklet, mivel magasabb középhõmérsékletû, de alacsonyabb maximumokat produkáló helyeken késõbb virágzik
A repce sokkal inkább a középhõmérsékletre érzékeny. 2008 tavaszán fotóztam ezt a dombtetõt Link Link .
Ez egy délkeleti domboldal, ahol egészen biztosan magasabb nappali értékek vannak a domb aljában, mint a tetején, mégis a teteje kezdett el virágozni elõbb.
Múlt õsszel Lenti-hegyrõl hoztam egy porzós kivit hozzám a két termõ mellé. Kiástuk késõ õsszel, és elültettük nálam.
Az átültetés miatt késõbb hajtott ki, lassabban fejlõdött, mégis elõbb virágzott, mint a termõ. És ez akkor is így van, ha nincs átültetés miatti megkésés, akkor is a porzó 1-2 nappal hamarabb kezd virágozni, mint a termõ.
Letenyén az egyik 15-20 éves kivi múlt éven 3000 db-ot termett, így nagyon meg lett terhelve, emiatt elég jól megfagyott a télen, ritkásan hajtott ki. Tavasz elején jól meg volt késve, a többi már leveles volt, amikor az még erõszakolta ki magából a rügyeket.
Ennek ellenére teljesen egyszerre virágzott a fagykárt nem szenvedõkkel.
Tehát úgy tûnik, a kivi valamiért nem úgy reagál a hõre, mint más növények. Ez furcsa.
A Kõszegi-hegység környékérõl volt nálunk vasárnap egy család, akik arról számoltak be, hogy a kivijük ugyanúgy elvirágzóban volt, mint a mi környékünkön lévõk, de közben az akác még virágozgatott. Nálunk már elvirágzott rég az akác. Más növények állapotából is azt szûrte le az illetõ, hogy kicsit le vannak ott maradva, közben a kivi meg teljesen együtt haladt az itteniekkel.
Van még egy csomó ilyen, majd ha eszembejutnak, akkor leírom õket laza