A füge -15 fok alatt elfagy!
Ha idõs a fa és vannak vastagabb ágak, akkor -16-17 fokig is elmegy, akkor csak a vesszõk és vékonyabb ágak fagynak vissza illetve el.
Tehát azért, hogy felén nincs füge erdõszám, a 10-20-30 évente bekövetkezõ egyszeri-kétszeri alkalommal elõforduló lábas hidegbetörés okolható.
Sok szakleírásban olvasható, hogy akár be is érik, vagy még kétszer is beérik, nos, a nyári hõösszeg gyakorlatilag a magashegységeinket leszámítva mindenhol bõven elegendõ az országban ahhoz, hogy beérjen.
Tehát csak a téli fagy az oka. Ha 3 hétig éjjel nappal -10-12 fok lenne, semmi baja nem lenne, de az évszázad legenyhébb telén egy éjszaka -16 fokos értéke elpusztítja.
A mediterrán vidékeken a tengervíz által tárolt hõ a biztosíték arra, hogy gyakorlatilag soha nem fagyjanak el.

Nálunk tenger nincs, így mediterrán klíma sem.
A -15 fokos halálos küszöb a mi klímánkon szerencsénkre pont annyi, hogy a dombokon akár több évtized is eltelik úgy, hogy ott ezt az értéket a hõmérséklet nem lépi át.
Térségileg van némi-nemû különbség az országban, de ezt úgy országosan lehet érteni.

Ezek a 3 hatalmas zalai példány azért elgondolkodtató Link Link Link

"hiszen a jónéptõl az állna legtávolabb hogy kiirtsa ezt a napjainkban is nagy becsben tartott gyümölcsöt"

A környéken elég sokhelyen van kisebb-nagyobb füge, csak sajna a nép úgy metszi-kaszabolja-vagdossa õket, mintha muszáj lenne Link

Korábbi írásom:
"Kezdem azt hinni, hogy ha nem lenne az emberi faj olyan amilyen, akkor több fügefa lenne a környéken, mint akácfa!
Ma voltam Tótszerdahelyen, ami Becsehelytõl délre van néhány km-re!
A család háza elõtt látom ám olyan 2,5 méter magas füge, tökéletesen épen, duzzadó rügyekkel, sõt az egyik rügy szét van nyílva, ezáltal láthatóak a levelek is már!
Bemegyek, kérdem hány éves a füge, válasz: 15 éves!
Piff mondom, akkor ezt is agyonvagdosták!
A történet: 15 ével ezelõtt a háziasszony apukája ültette a fügét, és 5 évvel ezelõtt már olyan lábszárvastagságú törzse volt, amikor is a házbõvítés munkálatai miatt elérkezett a füge halálának napja, markolóztak egyik nap a szomszédban, és áthívták a markolót, szedje ki a fügéjüket gyökerestül, mert útban van!
Füge nyekk, ámen!
Pár év múlva egyszer csak a kiásott füge helyén a család nagy döbbenetére egy kis fügesarj jelent meg!
Azóta ismét van fügéjük, DE!
Mivel a gyümölcsöt nem szeretik (a szomszéd néni szokta megkapni a másodtermést), csak a növény nagy leveleit és egzotikus kinézetét, ezért a háziasszony minden évben tõbõl kivágja, majd újrahajtatja ! ! !
vvvvvááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá

Õrület!
Amikor megkérdeztem, miért nem hagyják békében megnõni, a válasz egy vállrándítás volt!
Az idei télen még nem nyírták ki!"

"Lenti környékén jártunk ma, és Tornyiszentmiklós településen megálltunk az egyik háznál, ahol még õsszel lefényképeztem azt a szép fügefát, amit mint már akkor is írtam, ki akartak vágni!
Úgy protezsáltuk be magunkat, mintha egy szaklap újságírója lennénk, azt szerettük volna éreztetni, hogy mennyire fontos ez a füge, hogy egy újságíró is eljön megnézni, és hogy ki ne vágják!
Semmiképpen nem akartuk azt mondani, hogy ne vágják ki, mert akkor annál is inkább kivágták volna!
Beszédbe elegyedtünk a kedves háziasszonnyal, és az 5. mondata az volt, hogy az egyik tövet (vagy az egészet) ki akarják vágni, mert árnyékot tart a konyhára!
Na itt nem bírtuk tovább, vagy 20 perces elkeseredett érvelésbe fogtunk, szó szerint könyörögtünk neki, hogy ne vágják ki, bevetettünk mindent, pénz is adtunk volna neki csak ne vágják ki!
De hogy a gyerekeknek útban van és nem férnek el alatta!
Megmutattuk neki, hogy lehetne úgy összekötözni, elhúzatni az ágakat, hogy könnyen el lehessen mellette menni, és mondtuk neki, hogy az idén már elég magasra nõnek az ágak ahhoz, hogy a levelek is feljebb kerüljenek, ezáltal több fény jut be a konyhába!
A család nagyon szereti a fügét, mondtuk a hölgynek, hogy micsoda élettani-egészségi hatása van a fügének, magas rosttartalom, a szív és érrendszeri problémákra, gyomorpanaszokra is jó hatással van!
Elkövettünk mindent!
Úgytûnik itt a tölgy 100 éves vágásérettsége mellett a fügéé csupán 5 év!
Van a két tõ között egy 3. tõ helye is, azt is 5 évvel ezelõtt vágták ki, látni a csonkot, az vastagabb is volt, mint a mostaniak!
Most megint nõtt 5 évet, megint halálra van ítélve!
A kanizsai -16 fok után fagyásnyom egyáltalán nem látszik rajta, sõt!
A falu egy másik fügefájáért is terveztük, hogy mentõakció keretében megkérjük a gazdát, ne vágják ki, de ezután a küzdelem után annyira kimerültünk, hogy nem volt kedvünk ott is könyörögni, így nem álltunk meg!"

Az emberekben benne van az ösztön, hogy ami az udvarában, van, azon uralkodni akar, valami belsõ késztetés miatt meg kell metszeni, agyon kell vagdosni a növényt. Ahelyett, hogy megfigyelné, hogy mûködik, és miután kitapasztalta a növény viselkedését, utána lehet alakítani.
Ezt még a nyár végén írtam: Link
Láttam néhány hete, a fügébõl gyakorlatilag 2 db ág maradt, a fa 90 %-át kivágták!

Szóval a nagy becs az így van jelen, más kérdés, hogy van, ahol a fügének kultusza van, van ahol az adott település fekvése, történelme, hõszennyezése okán a füge szimbólum, így ott nem vagdossák ilyen nagy lendülettel.

Illetve a mi, adriai típusú fügénk magról nem szaporodik, így ez sem segíti elõ az elterjedését.
Továbbá pl. felénk 2 fajta van elterjedve, természetesen a 2 legfagyérzékenyebb fajta, szóval a szerencse sem állt a füge mellé.

Az a tél, ami a fügét hegyen-völgyön kiírtja, az olyan, mint az 1985-ös és az 1987-es, ami.
Elõbbi tél Olaszországban is nagy térségekben kiirtotta a fügéket, tehát ott is vannak nagy területek, ahol 1985 óta van nagy fügefa. Meg felénk is, mint a fenti képen látható példány Lenti mellett Link

Sõt, ezen a télen is komoly fagykárokat szenvedtek Olaszország egyes, valóban mediterrán vidékein a fügék Link Link Link Link

Amíg ekkora fügefa tud nõni egy zalai dombon hõszennyezés nélkül, addig azért van létjogosultsága Link