A 2-3 napig tartó erõs fagy és a "gyökér nyaka védelem" nincs összefüggésben a füge túlélésével.
A 2-3 napig tartó erõs fagy azért nem, mert a füge halálos küszöbértéke -15 fok. Egy nagyobb fa elbír -16-17 fokot is, amennyiben elõtte tartósan át van fagyva a talaj, és a növény szinte hibernálva van, illetve ha szeles idõ volt elõtte, és a növény ki van szárítva, kevés benne a víz, akkor kicsit -15-nél alacsonyabbat is elbír.
Ha viszont egy enyhe idõszak után, meleg és nagyon nedves talaj után jön egy -14 fok, akkor akár nagyobb kárt okozhat, mint az elõbbi esetben a -17 fok, mert a növény nincs mélynyugalmi állapotban.
Az olaszok például alacsonyabb értéket állapítanak meg a füge halálos küszöbeként, mert ott gyakran +15 fok után jön rá a szinte még vagy már vegetálni akaró növényre a -13-14 fok, és kárt okoz.

Ha -13,8 fok van 2 hétig éjjel-nappal, a fügének meg sem kottyan, de ha egy éjszaka lemegy -16-ra, akkor megfagy, elfagy.
Tehát nem a 2-3 napon van a lényeg, hanem a hõmérsékleti értéken.

A füge különbözõ elfagyási fokozatai az ágvégtõl indulnak, az fagy meg legelõször, a súlyosabb fokozat a vastagabb ágak elfagyása, a legsúlyosabb pedig a törzsé, az fagy meg utoljára.
Nincs köze a gyökérnyaknak semmihez.
Ha ez nem így lenne, akkor nem lehetne olyan, hogy a füge egyes ágai fagynak csak meg, mint pl. ezeken az idei májusi képeken Sellyén Link Link Link és a Pécs melletti Kozármislenyben Link Link .
Jól látni, hogy egyes ágak megfagytak, egyesek nem, van ahol alig maradt ép ágrész, máshol meg alig van fagyott ág.
Tapasztalatok szerint könnyebben következik be fagyás, ha a gyökérzet viszonylag meleg talajban van, a föld feletti részek viszont nagy hideget kapnak, és mint feljebb is írtam, elõny, ha a talaj át van fagyva és a növény teljes mélynyugalmi állapotban van.
A másik, hogy amennyiben nincs hó a talajon, ritkán megy síkvidéken, még a völgyekben is -15 fok alá a hõmérséklet. Persze van rá példa, de nem gyakori, a -15 alatti értékhez hó kell. Akkor meg a hó védi a talajt és a gyökér nyakát.
Ezek az információk persze nem csak a fügénél használhatóak, hanem más gyümölcsfajaink fagyásainál is, persze más-más arányokban.

Az elõzõ hozzászólásomban írtam, hogy részletezem, miért fontosak ezek a mérések és milyen jelentõségük van.
Az egyik, hogy ezeknek a domboknak a megfelelõ szintjei 15-20 éve nem kaptak -15 foknál hidegebb hõmérsékletet, tehát amelyik növénynek ezen belül van a tûréshatára, az akár termeszthetõ is lenne.
Vagyis, durván hangzik, de azokon a településeken, ahol megfelelõ fekvésben laknak, vagy a szõlõhegyi pincék elõtt nyugodtan óriási pálmák állhatnának, hiszen a Trachycarpus fortunei Link Link Link a fügével megegyezõ téltûrésû.
Ez egy gellénházi példány, több mint 15 éves Link
A másik, hogy ezeknek a domboknak a klímapotenciálja ezek szerint óriási, hiszen nem csak most, hanem minden egyes derült éjszakán ehhez közeli különbséget produkál a sík és a mély fekvésû területekéhez képest, tehát sokkal magasabb az éves középhõmérséklete is.
Nem véletlen, hogy a Bussay doktor borai ámulatba ejtik a világot.
Persze a környéken lévõ meteorológiai állomások adataiból ez egyáltalán nem derül ki, sõt, talán inkább az ellenkezõje bizonyítódik.
Innen már csak 1-2 lépés továbbvinni a gondolatot...