Hello!

A lényeg, hogy olyan helyre ültesd a télálló kaktuszokat, ahol nagyon sok napsütést kapnak. Nálam napi akár 10 órát is éri õket nyáron. A vizet is nagyon szeretik. Ezek nem azok a tipikus sivatagiak. Felétek milyen talaj van? Homok vagy mezõségi? Nálunk mezõségi. Én egy 10-20 cm süllyedést csináltam, amit feltöltöttem homokkal, amibe simán belemehettek a télállók. Szerintem ez azért is jobb, mert a két talaj között, a találkozásánál a mezõségi jobban megõrzni a nedvességet, a homokterületeken meg gyorsan elnyelõdik a víz. Így arrafelé töbet kell õket locsolni. Én idén pl. kétszer locsoltam õket mikor már nagyon muszáj volt. Szerencsére mindig jókor jött a kiadós zivatar. Ha nem kapja meg az elegendõ csapadékot a fejlõdési-periódusban, akár még enyhe novemberben is beindulhat, ami végzetes is lehet a közeledõ tél szempontjából, de leszögezem ezek a növények nagyon szívósak. Ha kevés a csapadék jóval kissebbek is a hajtások, ha több akkor fordítva. Télen -5 fok alatt kõkeménnyé fagynak, érintésre, taposásra könnyen letörnek a hajtások. Az egyik fajta meg eleve érzékeny az érintésre, de ez egy nagyon apró törpe opuntia.(opuntia fragilis, fragilis=törékeny. Ez a fajta hazájában állatok szõrébe beleakaszkodva terjed) Ajánlom neked a magasra növõ cylindropuntia imbricata kaktuszt. Nálam már talán a 3. éve van kint és most olyan 50 cm körüli lehet.

Én mostanában tudtam meg rengeteg új fajról, hogy télálló. Kezdjük ott, hogy nekem csak opuntiáim vannak, de abból több féle...
A képeden látható hosszúkás kaktusz az a cylindropuntia subulata, ami sajnos nem télálló. A jobb oldali az az igen elterjedt echinopsis egyik fajtája.