A reggeli zápor kiütötte a mára tervezett fűnyírást, így kivágtam a beteg meggyfát végre, és a cseresznyefa körül hátul kicsit visszavágtam a szomszédtól átnyúló, hatalmas nagy bodzát, úgy 3 méter magasságig. Sajnos feljebb nem tudtam menni, megfelelő létra híján. A méretekre jellemző, hogy a 4-5 métetes cseresznye fölé még jó két méterrel magasodik a bodza, szóval tényleg gigantikus nagy. Igaz, van egy pici szintkülönbség is, de max fél méter.

Nagyon vicces volt, mert amikor kimentem, borult volt az idő teljesen, sőt 20 perc után cseperegni kezdett. Alig pár percig, és mire elállt, vakító napsütés lett- max 10 percig. Utána ismét teljes borultság, most meg már megint esik. Elcsíptem kint az egész nap egyetlen napsütését nevet

Nyáron még kimegy a kajszi, és jövőre a 2 őszi is. Tavaly ezek közül az egyik még termett is pár ehetőt, és nem volt tafrinás, a másikon csak rohadt termés volt és elég sok tafrina. Idén nulla termés (elfagytak a virágok) és mind a két fa full tafrinás. Jövőre fűrész, már meg is van mi lesz helyettük.

A körtén pár levél és 1-2 termés elkezdett feketedni, remélem nem fog terjedni, mert amúgy nagyon szép egészséges a fa.

Cseresznye meg egészen sok lesz, meg is lepett mennyi tudott kötni végül. A málna is csodás, nagyon kellett neki a karózás, na meg a sok eső is rásegít most, brutál dzsungelt alkot nevet