Meteorológiai társalgó

Bizony, bizony, ilyenek ezek az agyhalottak. 
Sokan voltak/vannak.

Viszont jó hír, hogy legalább egy trópusi befigyelt ma reggelre.

Ahol 50-100 mm közt a július ott minek elégedetlenkedjenek. Szívesen venném és is, de a Bakony ilyet vagy 150 éve nem látott ami itt is van. Pedig az év már 261 mm. Az idei év elég jól indult,hideg,havas január,51 mm. A február ugyan hozta a szokott hótlan formáját, de aztán a március az év legcsapadékosabb hónapja lett (azóta is a végén leesett 60-assal). Aztán az április már rémálom (5 mm) meg azóta ami megy.....Július 15 ig még csak a szokott szárazság de ez a másfél hónap 12 mm-rel meg forró napokkal ...A július eddig még tartotta magát és mint legtöbb évben nem is hozott forróságot...de ma az utolsó nap sajna elestünk, már nem embernek való ez  a szabadban....
A jégerhez annyit, hogy amikor ott voltam a BRJE-nél Pécsen 1990-ben már akkor volt egy rolólehúzás.A rakétázás költségesebb téma volt és a repülők meg drónok meg háborúk korában már idejétmúlt is lett meg balesetveszélyes stb. De a legnagyobb baj az volt, hogy a Tenkes körzetét 1987 júliusában egy szupercella verte szét és nem tudtak vele mit kezdeni. Ha van egy totális jégverés meg egy milliárdokba kerülő jégelháritás akkor felvetődik: azt a pénzt biztosításba vagy jégkármérséklő alapba teszik és a gazdákat jégkárnál (legalább részben) kártalanítják, akkor van-e értelme istennek látszani és elhitetni : mi már okosba az időjárást is befolyásoljuk ám ! Ugyanis ki tudja azt bizonyítani, hogyha volt elhárítás valóban azért nem esett a jég, vagy ha nem volt és esett akkor elhárította volne-e, vagy ha volt és mégis elvert mindent a jég akkor mennyivel lett volna nagyobb a jégkár, ha nincs. Sajnos statisztikával sem sokra megyünk. Itt a Bakonyban ha kevés a szőlő meg szántó meg gyéren lakott ha lenne jégverés sem lenne akkora a kár mint Pest vagy Baranya megyében vagy a Balatonnál stb. Én hatvanöt évem alatt nem tudok itteni komoly jégről de az öregek elbeszéléseiben sem hallottam. De Nagyalásony vidékét 1993.májusában megszórta alaosan, de azóta sem hallottam hasonlóról onnan. Az autóra vagy házra mért jégcsapásra meg van házbiztosítás meg casco, felesleges közpénzből arra költeni, van biztosító rengeteg... de az idei év után már az aszálybiztosítást nem fogják művelni, mert az a termék csőd lesz (nyilvánvaló károkra nem kötnek, hiába nagy a veszélyközösség).

Már most nyomatják, hogy a ny-dunántúli gazdák szégyelljék magukat... 

Az a baj, akkor továbbmennek és ráfogják arra, hogy a Vas megyeiek miatt van aszály, de valóban, ha esni fog az eső olyan önigazolást fognak hirdetni, hogy már most elfog a hányinger a gondolattól.

Hülyékből ígyis-úgyis egyre több lesz, ezért talán kár lenne kipusztulnia az ország élővilágának.. de én azért annyira továbbra sem tartok ettől nagy változásoktól. Lesz majd megint egy-két nagy medi, aztán jön a nagy téli semmi időszaka, ahogy már megszoktuk.
Takt: 38 fok.

Köszi a korrekciót!
Végülis, ha igaz az az elmélet, hogy a zárt növényzet, erdők kondenzációs magvakat generálnak maguk fölött, akkor ez az ezüst-jodid sem ördögtől való dolog, de valahogy akkor is zavar a nem "természetes" mivoltja.

Ha szabad egy kis korrekciót, a jég méretét csökkenti, a mennyiségét a felhőben viszont éppen növeli, hiszen az a célja, hogy a pluszban bejuttatott kondenzációs magok révén több, kis jégszem alakuljon ki, amik lehullva nagyobb eséllyel elolvadnak.
Szupercellák esetén egyébkét részben éppen ezért kevésbé hatékony, mert ott a jégszemek hosszú ideig képesek liftezni a fel- és leáramlási zóna határán, és közben egymással ütközve, összetapadva is híznak.

A jégerhez kapcsolódó "aszálygeneráló" konteók nyilvánvalóan 100 %-ban megalapozatlanok, viszont a rendszer hatékonyságával kapcsolatban van bennem némi szkepticizmus, mert lássuk be, ezt nehéz mérni (inkább csak modellezni lehet). Bár ha marad ez a megosztottság nyugat és kelet között, most legalább lesz jégermentes kontroll. Az azért tény, hogy a sima zivataroknál segített, viszont több tanulmány is kimutatta, hogy erősebb (pulse-type) zivataroknál, de pláne szupercelláknál jócskán csökken a hatékonysága (egyes helyzetekben kis mértékben még akár ronthatott is a helyzeten), márpedig a legnagyobb jegek köztudottan ezekhez kapcsolódnak.

Egyébként a konteós témában a NAK önfényező összefoglalói sem segítették a helyzetet szerintem, pl. pár éve volt, amikor konkrétan leírták, hogy egy szupercella azért gyengült le és esett szét, miután bejött Ausztriából, mert a jéger hatása alá került, holott csak az a teljesen szokványos jelenség történt, hogy az előresiető talajfront alávágott, miután kiért az Alpok szélárnyékából. Illetve tavaly vagy most az év elején közzétettek egy "statisztikát" is, amiben teljesen irreális módon az utóbbi években úgy megugrott a szupercellás napok száma, mintha csak az Astromet-et vették volna forrásul (nyilván arra ment ki a játék, hogy a szupercelláknál kevésbé hatékony a rendszer).